Csak ennyi kell, hogy Esztergom egy élhetőbb város legyen

<p>Ha minden a tervek szerint alakul, 2020-ra évtizedek óta magunk előtt görgetett projektek valósulhatnak meg. Sportközponttal, bicikli utakkal gazdagodhat Esztergom, miközben teljesen megújul a belváros, és a Kis-Duna sétány is új fényben fog pompázni.</p>

Esztergom fejlődésének súlypontjait, a város vitalitásának főbb tartópilléreit sűrítette össze egy meglehetősen hosszú dokumentumba az önkormányzat. A projektcsomag kísérlet, hogy kibontsa Esztergom lehetőségeit, gondosan felfejtve a város turisztika attrakciókban megbúvó lehetőségeit. A városi beruházásokat szolgálja azáltal is, hogy segít a tájékozódni a 2014-20 közötti Európai Uniós támogatásokhoz. A gazdasági program teljes egészében letölthető a cikk alján, mi a településfejlesztési elképzelésekből szemezgettünk.

 

 

A szeretet és a keresztény szellemiség városa

 

„Fontos cél, hogy Esztergom keresztény szellemisége fennmaradjon. Tükröződjön, hogy a város a barátság, békesség, szeretet, elmélyülés és megnyugvás helye. Segítse polgárait a testi, szellemi és lelki megújulásban egy boldog élet kereteinek megteremtésében. Esztergom a kibontakozó hazai zarándokutak egyik fontos állomása, amely segíthet a város lelkületének megtartásában és a turizmus, főként a vallási turizmus fejlesztésében.” (a Településfejlesztés című fejezet felvezetése)

 

A történelmi értékek és a város épített örökségének megóvása mellett fontos a hatékony városmarketing kialakítása is a megfelelő kommunikációs eszközök alkalmazásával. A program célkitűzéseit már a legelején pontokba szedve tálalják az olvasónak, később ezeket szem előtt tartva kezdődik meg a részletekbe menő városstratégia kibontása.

 

turisztikailag kiemelt városrészek fejlesztése,
Sziget és a Duna-part kulturális, sport, szabadidős tevékenységekhez infrastrukturális fejlesztés,
az államtól visszakapott oktatási intézmények felújítása, energetikai korszerűsítése,
új körforgalmi csomópontok kialakítása,
a közintézményeknél alternatív környezeti technológiák kidolgozása,
ingyenes WIFI a város területén,
az ifjúság számára zárt és szabadtéri közösségi helyek kialakítása, ahol színvonalas rendezvények szervezhetők.
nyilvános illemhelyek kialakítása a város több pontján (nem csak a turisták számára)

 

 

Árvízvédelem, könyvtár

 

Az elképzelések és ígéretek szerint 2020-ra kész lesz Esztergom új védőgátja, a tervezésbe már az idén belecsapnak. A belváros csapadékvíz elvezetésére is gondoltak, jelenleg a közművek felmérése folyik. Ezen felül a belváros teljes ráncfelvarráson esik majd át, érintve a Fürdő szállót, a Bástya parkolót, a Lőrinc utcát, a Rákóczi és a Pöttyös teret, a Simor János utcát, illetve a Bástya áruházat is.

 

A könyvtár sorsa még mindig kétséges, annyi szent, hogy jelenlegi helyéről elköltözik. Két megoldás maradt talpon a korábban bedobott ötletek közül: vagy a Bottyán utcai volt Pálos rendházba kerül, egyszersmind tovább üzemelve puritán városi könyvtárként, vagy beolvad egy Interregionális Tudásközpontba, amelyet a volt Balassa Iskola épületében is kialakíthatnának. Ebben az esetben egyfajta kulturális centrumként működhetne a Bazilikával szemben.

 

„A szolgáltatások körét bővíteni lehet interaktív, audiovizuális szolgáltatásokkal, külön gyermek részleggel. A modern könyvtári szolgáltatások mellett a térség járműiparához kapcsolódó munkaerő és az érdeklődő polgárok tudásigényét támogató középfokú képzéseknek is helyet tudnánk biztosítani. A jövőben a szolgáltatások sora kiegészülhet a tanulást, munkát segítő digitális adatbázisok (pl. levéltári anyagok) és a tudásközpont infrastruktúrájával történő összekapcsolással.”

 

 

Piac, kerékpárút, esztergomi sportközpont

 

A piacnak hamarosan költözni kell. Az önkormányzat három lehetséges helyszínt említ.

 

1., A Simor János utca Rákóczi tér és Arany János utca közötti szakasza sétálóutcaként funkcionálna (padok, zöldfelület, üzletek, vendéglátó egységek). A piac állandó része a Simor János utca Arany János utca és Sissay köz közötti részén kapna helyet, míg az időszakos része a Sissay köz és a Magyar utca közötti szakaszon (jelenlegi buszpályaudvar) üzemelne. A megoldás feltétele a buszpályaudvar átköltözése a majdani IMCS-hez.
2., A Bástya áruház megvásárlásával fedett bevásárló csarnok kialakítása.
3., A volt szemüvegkeretgyár épület egy részének piaccá alakítása.

 

Szeretnék a bicikliseket is az esztergomi nevezetességek felé terelni, így tervben van egy, a várost széltében és hosszában behálózó biciklisút kiépítése is. Ezek kapcsolódnának az EuroVelo6 nemzetközi kerékpárúthoz, amely ugyan Esztergom környékén még nem készült el, viszont 2020-ra „biztosan” turisták ezrei fognak rajta kerekezni. Összekötjük a belvárost a Duna parttal, a búbánatvölgyi tavakat a várossal, ennek keretében fog összeérni Esztergom és a kertvárosi rész közlekedése is, hiszen sokan nem csak rekreációs és sportcélokkal azonosítják a biciklizést, hanem a napi közlekedésben is fontos szerepet szánnak neki.

 

A tervezett teljes útvonal: Búbánatvölgy, Esztergom belváros, Esztergom Intermodális csomópont, Esztergomi Ipari park, Esztergom- Kertváros, Palatinus-tó, Dorog, Dorogi Intermodális csomópont, Csolnok, Annavölgy, Sárisáp.

 

Az esztergomi sportközpont elhelyezése sem tisztázott még. Egyelőre négy helyszínt szemeltek ki a spori lehetséges utódjának. Sorban az első a Dózsa György tér Szentgyörgymezőn, amely előnyös lenne, mivel több tanintézmény is közel esik hozzá, illetve az egyház is tudná hasznosítani a létrejövő komplexumot. Lenne benn uszoda, viszont egy népesebb közönséget vonzó sportesemény alkalmával már zűrös lenne a parkolás. Második potenciális helyszínként a Prímás-szigetet említi a program. Csupán egy aggály van, hogy a sziget árvízvédelme csak 2020-ra kerül üzemképes állapotba, így csak utána kezdődhetne meg a sportcentrum telepítése. De érdemes-e addig várni? – teszi fel a kérdést a szerző. Harmadik helyszínként a Labor MIM területe kerül szóba, amely ugyan hosszú távon előnyös lehetne, viszont a szennyezett talaj és a várhatóan jelentős kisajátítási költség gondot okozhat. Negyedikként a 11-es út benzinkúttal szemközti területét szemelték ki az illetékesek.

 

 

Játszóterek gomba módra, Kis-Duna sétány rekonstrukciója, Zöldház, Sándor-palota

 

Dübörög majd a játszótér felújítás is. Felújítják az Aranyhegyi -, a Bánomi -, a Belvárosi -, az Erzsébet Királyné úti -, a Honvéd úti -, a Kertvárosi Óvoda játszótereit is. Mi több, négy közterületen új játszóteret alakítanak ki (Kertváros, Aranyhegy, Szentgyörgymező, Pilisszentlélek), illetve 2 darab felnőtt fitnesz- és egy street workout pályát is kiépítenek.

 

Megkezdődik a Kis-Duna sétány rekonstrukciója is az Esztergomi Séta projekt keretében. Cél, hogy Esztergom legforgalmasabb sétáló útvonala a megújulása révén összekösse a turisták százezrei által látogatott bazilikát és Várhegyet a belvárossal, ahová a városba látogatok elenyésző része jut csak el. A megfelelő infrastruktúra kiépítése mellett a térség egyik központjává avanzsál a modern köntösbe ültetett Mattyasovszky-bástya és a Kis Török fürdő révén.

 

Újabb feltárás és a múltban megálmodott jelen nélküli jövő

kép: Zsembery Ákos: Középkori és építészeti emlékek védelme (Módszertani javaslat holt műemlékek bemutatásának kritikai elemzéséhez). 2009, Budapest (doktori értekezés), tervek: Teleki Katalin, H. Nándori Klára, Horváth Dénes

 

A belső tér kialakításának látványterve

kép: Zsembery Ákos: Középkori és építészeti emlékek védelme (Módszertani javaslat holt műemlékek bemutatásának kritikai elemzéséhez). 2009, Budapest (doktori értekezés) tervek: Teleki Katalin, H. Nándori Klára, Horváth Dénes

 

A Zöldház újra a város egyik lüktető kulturális központja lesz. Szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget nyújt majd minden korosztálynak, lesz mozi is a megannyi közösségi tér mellett. Ezzel egyidőben a volt Zsinagóga új belsőt kap modern színpaddal, illetve csatlakozik hozzá majd egy a hegyoldalt megtámasztó új kiszolgáló épület is.

 

Az enyészettel folytatott versenyfutás véget ér, és megmentik a Sándor-palotát! 2014-ben több alkalommal is kidőlt az épület néhány belső fala. 2020-ig elsődleges cél az állagmegóvás, utána pedig funkciót kell találni az épületnek. Korábban szó esett róla, hogy a hivatal egy csoportja költözik ide, de felvetődött, hogy várostörténeti múzeumként, vagy a nemzetiségi szervezetek központjaként, esetleg modern művészeti galériaként üzemelne tovább. Más elgondolás szerint az Ister-Granum eurorégiós együttműködés egyik irodája kerülhetne ide.