1. Hír

Bizonyára nem teljes a lista, de egyelőre ezeket az önkormányzati illetőségű cégeket sikerült „felderíteni”:

• Esztergom Port Kikötő Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság
• Esztergom S.r.l. (Vargyas)
• Esztergomi Fürdő (SPA) Szolgáltató Zrt.
• Esztergomi Fürdő Építőipari Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
• Esztergomi Hirdető Korlátolt Felelősségű Társaság
• Esztergomi Ingatlankezelő Korlátolt Felelősségű Társaság
• Esztergomi Kegyeleti Korlátolt Felelősségű Társaság
• Esztergomi Köztisztasági Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
• Esztergomi Településfejlesztési és Projekt-koordinációs Korlátolt Felelősségű Társaság
• Esztergomi Vagyonvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
• Esztergomi Városi Televízió Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
• Esztergomi Vízmű Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
• GRAN TOURS Esztergom Város Utazási Irodája Korlátolt Felelősségű Társaság
• Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság
• REGIA CIVITAS Szálloda és Fürdő Beruházó és Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság
• Roma Foglalkoztató és Oktatásszervező Közhasznú Társaság
• SECRETAR Vagyonvédelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
• Strigonium Számviteli és Gazdasági Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
• Várszínház és Kultúrmozgó Esztergom Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
• ZÖLD-ÚT Esztergom Zöldfelület-gondozó és Útfenntartó Korlátolt Felelősségű Társaság

(Ha valakinek van tudomása egyéb önkormányzati cégről, amely nem szerepel a listán, kérem jelezze.)

Szegényes fantáziámmal nehezen tudom elképzelni, hogy az autógyárból kikerülő 2-300 esztergomi lakos (mert ennyire becsülik az érintett városlakók számát) milyen pozíciót találhat ezekben a jórészt eddig is veszteségesen – vagy városi dotációból – üzemelő cégekben.

2008-as minimálbérrel (bruttó 69.000 forint) számolva egy ember „költsége” hozzávetőlegesen 94.000 forint havonta. Könnyen kiszámítható, hogy 100 embernél ez 9,4 millió forintot, 200-nál 18,8 millió forintot, 300-nál pedig 28,2 millió forintot igényel havonta.

A városvezetés szinte hetente bejelent egy több tíz vagy akár százmilliós kötelezettségvállalást a kibocsátott kötvények terhére. Ezen kötelezettségek megtérülése kétséges vagy a messzi jövőben várható csak. Láthatjuk ezt a legutóbbi persztizsberuházáson, a mélygarázson is.

Miképpen fogja a város ezt az újabb bérköltségben jelentkező tehertételt kigazdálkodni? Ez a módszer, az állami – jelen helyzetben önkormányzati – foglalkoztatás a Kádár-korszak modelljét követi. Ennek a következményeivel tisztában vagyunk.

Elgondolkodásra késztető lehet az, hogy mi lenne akkor, ha az önkormányzat a helyi kis és középvállalkozásokat ösztönözné arra, hogy újabb munkaerőt vegyenek fel a saját termelésükbe. Ennek is meglennének a maga módszerei. Az iparűzési és építményadó elég tág mozgásteret biztosítana az önkormányzat számára. A belvárosi kereskedelmet is lehetséges lenne támogatni, akár a közterületek kedvezményesebb bérbeadásával (pl. a ma még egy megállító táblát sem tehetnek ki a vállalkozók közterülethasználati díj befizetése nélkül!).

Dicséretes a város törekvése, hogy megmentse a bajba került embereket, ám a mikéntek az ilyen „egy nap alatt született” megoldásoknál hosszabb és gondosabb átgondolást igényelnek.