1. Hír

1. Miért abban a körzetben indul, hogyan kötődik hozzá?
2003 óta élek a körzetben és szinte az első perctől kezdve azt tapasztalom, hogy Esztergom vezetői, mintha lemondtak volna erről a területről.

2. Miért érzi, hogy Ön alkalmas a körzet képviseletére?
Azon kevés szerencsés ember közé tartozom, akik rögtön a főiskolai tanulmányok után bizonyíthattak: fiatalon, tapasztalatlanul, de tele szorgalommal és ambícióval egy alföldi város önkormányzatához kerültem mint művelődési ház vezető. Ennek köszönhetően lehetőségem nyílt olyan projektekben részt venni, amelyek közvetlen és közvetett módon kapcsolódtak az intézményi rendszerek átalakításához, a térségfejlesztési menedzseri szemléletek és hálózatok, majd az első uniós információs központok megalakulásához.

Az átalakult pályázati rendszerek aktív ismerője és gyakorlója lettem közvetlenül az uniós csatlakozásunk előtt, amikor még, azt gondolom, a lakosság és a politikai elit is hitte a Koppenhágai kritériumok fontosságát, valódi értékét. Az irányításom alá került Teleház, majd egy Európai Információs Központ számtalan (kórháznak, mezőgazdasági vállalkozóknak, iskoláknak, könyvtáraknak, pedagógusoknak, köztisztviselőknek írt) sikeres pályázattal és a Sulinet program technikai támogatásával járult hozzá jelentősen a várható gazdasági és politikai változások megértéséhez, valamint a felhasználók európai uniós elvárások és fogalmak közötti eligazodásához.

11 éve a versenyszférában dolgozom vezető beosztásban, ez idő alatt megtanultam napi szinten, a gyakorlatban használni olyan, az ésszerű működés szempontjából nélkülözhetetlen fogalmakat (kockázatok minimalizálása; célok és célok eléréséhez szükséges feladatok; problémákra történő azonnali reagálás; szervezet és szervezeti tudás; tapasztalat kihasználása; teljesítménymutatók; hosszú távú stratégiai szervezés), amelyek a mai közéletből hiányoznak vagy csak a választások idejére, üres szólamokként, ígéretekként hangzanak el.

Valós összehasonlítási alapom és tapasztalatom van az önkormányzati-állami-egyéni és a gazdasági-piaci érdekeken alapuló döntésekben.

3. Mik a körzete problémái? Milyen megoldási lehetőségeket lát?
Ha elkezdeném sorolni a város problémáit, minden Esztergomban élő, átutazó vagy turista azonnal megértené azokat párttól vagy körzettől függetlenül is. Annak ellenére, hogy Esztergom az ország azon kiváltságos települései közé tartozik, amelyeknek komoly bevételi tényezőt jelentő ipari parkjuk van, az átgondolatlan beruházások és háttéralkuk óriási extra kiadásai mindannyiunk életét szemmel láthatólag megkeserítik. A „Gyarapodó Esztergom” címen építkezésekre elköltött forint milliárdok ellenére a város háborús övezethez hasonlítható (mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az ismert amerikai színésznő Esztergom belvárosát használta díszletként háborús filmjének jeleneteihez!).

A déli városrész településrendezési módosításainak a lakosság igényeihez, elvárásaihoz igazítása kiemelten fontos feladat ebben a körzetben. A körzet infrastruktúrájának fejlesztése az intermodális (busz- és vasúti pályaudvar-) csomópont megvalósulásától függetlenül szintén halaszthatatlan feladat. A csomópont megépítésének elmaradása esetén is megoldásra vár a környék aggasztó zajterhelése, amit felújított úttestekkel és sebességkorlátozással jelentősen csökkenteni lehetne. A gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztése is kiemelt feladat, hiszen Esztergom érintett a EuroVelo6 nemzetközi kerékpárút hálózat kiépítésében, ezért a 2020-ban esedékes EuroVelo fejlesztési tervekkel összhangban, az intermodális csomópont megépítésétől függetlenül is meg kell oldani végre az ipari park és az északi városrész kerékpáros megközelíthetőségét.

A lakossági fűtéskorszerűsítés és nyílászárócsere pályázatok elérhetőek, de az elavult szerkezetű és energetikai besorolású panel épületek kimaradtak a kedvezményezettek köréből, amit önkormányzati szerepvállalással, lakossági igény esetén pótolni lehetne.

Még mindig megoldandó feladat a szemétszállítás szervezése és a szemétgyűjtő edények elhelyezése, a szelektív hulladékgyűjtés ösztönzése és kiterjesztése is.

Az intermodális csomópont megvalósulása esetén az önkormányzatnak még számos megoldásra váró feladata marad, amit nem lehet a csomóponttól függetlenül megtervezni.

Az esztergomi tömegközlekedés újraindítása, ésszerűsítése elengedhetetlen. A zaj- és szállópor védelmet ott is meg kell oldani, ahol a tervekből kimaradt a fasor, park vagy védőfalak építése. Gondoskodni kell a szükséges védelemről még akkor is, ha magántulajdonú ingatlanokon kell esetleg nyílászárót cserélni vagy utcafronti homlokzati szigetelést alkalmazni. A kerületi ingatlanok értékének változásáról mindenképp tájékoztatni kell a lakókat, akár egy szakértői tanulmány elkészítésének önkormányzati finanszírozásával is.

A játszóterek, parkok állapota városszerte ismert. Apropó játszóterek! - sajnálom, hogy ezentúl 5 évente lesznek csak önkormányzati választások, mert eddig a városvezetők legalább 4 évente, a választások előtt törődtek kicsit a fűnyírással, padok javításával.

Minden körzet, tehát az egész város tele van problémával, amelyekre végre olyan megoldást kellene találni, ami működik. Nem gondolom, hogy ismét kísérletezni kellene valamivel, ami majd „talán” sikert hoz végre – 24 év után erre már egyszerűen nincs újabb és újabb (mostantól) 5 évünk!

4. Miért érezte úgy, hogy be kell lépnie a helyi politikába? Miért pont azon az oldalon teszi ezt, ahol teszi - ha független, akkor melyik politikai oldal áll a legtávolabb Öntől?
Évek óta nézem a gödrös úttestre gurult kukákat kikerülő, babakocsit toló kismamákat, az úttesten szüleikkel sétáló óvodásokat, a szűk utakon egymás mellett elhaladni képtelen autókat, a megszaporodott és parkolási lehetőség nélkül maradt járműveket és esőzések után a csatornákból visszaszivárgott vizet. És ha mindez még nem lenne elég - egy reggel kiderült, hogy kolléganőmnek a szomszédos települések egyikéről pont annyi ideig tart eljutnia az irodába, mint nekem 4 kilométerről – ez volt az a pont, amikor azt mondtam magamnak: Ebből elég!... Mivel politikai téren van már tapasztalatom, tisztában voltam vele, hogy függetlenként képtelen leszek lakókörnyezetem állapotában változást elérni.

Az egyetlen számomra hiteles lehetőséget, nem civil szervezetként, az LMP jelentette. Attól a naptól fogva amiben csak tudom, segítem őket.

5. Mi Ön szerint a város legsürgősebben megoldandó és mi a legkönnyebben megoldható problémája?
Helyre kell állítani a bizalmat! Több európai nagyvárosban működik már az úgynevezett közvetlen demokrácia, ahol a városlakók a városvezetőkkel együtt hoznak javaslatokat, szavaznak és döntenek konkrét kérdésekben, ügyekben. Ez például egy web-es felülettel (valódi névvel regisztráltan) könnyen meg is valósítható. Elsődleges feladat kellene, hogy legyen a város vagyonának felmérése és nyilvánosságra hozatala, továbbá hosszú távú stratégia felállítása szükséges a városi vagyon kezelése és gyarapítása érdekében.

Amíg nem ismerjük pontosan a város anyagi helyzetét, addig a lehetőségekről, a jövőről csak átgondolatlanul, állandóan változó módon lehet beszélni.