1. Hír

A Lőrinc utca egyirányúsításával csökken a Rákóczi téri torlódás. Csak az Ara­di térről és magából a Lőrinc utcából érkeznek autók a centrumba. A csökkenő terhe­lés miatt át lehet állítani a lámpákat. Amennyivel kevesebb idő szükséges a csökkent mennyiségű jármű kikanyarodásához, annyival rövidebb ideig kell leállítani a főutca forgalmát. Az egyirányúsítások korábban beváltak. A királyi városrészben az új rendszer sikeresen működik. A Mikszáth Kálmán utcában megfordítottuk a haladás irányát. Az indokolt módosításokat az új szabályozási övezetben is elvégezzük.

A szabályozás megváltozása megelőzte az egyes utcák átépítésének megkezdé­sét. Ez azért szükséges, hogy mire a felújított utcákat átadják, a forgalmi rend már ru­tin legyen a közlekedők számára. A módosításokat azért érdemes véglegesítésüket követően rögtön bevezetni, mert akár több hónapba is telhet, míg elsajátítják a válto­zásokat az autósok. Erre éppen a Bánomi áttörés szolgált példával. Folytak még a munkák, amikor a Petőfi- és Kolping-iskolák előtti utca egyirányúságát megfordították a Vaszary Ko­los Kórház felé. A módosítást nemcsak forgalmi irányt és behajtási tilalmat meghatá­rozó táblával jeleztük, hanem piros lámpával is próbáltuk a figyelmet felhívni a vál­tozásra. Ennek ellenére még egy év múlva is sokan próbáltak „reflexből” a kórház fe­lől a Duna Múzeum felé eljutni, így okoztak torlódást a szabályosan szemben igyek­vőkkel találkozva.

Főbb forgalomszervezési szempontok

Augusztus elsején forgalmi rend-módosítások léptek hatályba Esztergomban. A szabályozást májusi és júni­us közepén tartott ülésén vitatta meg, majd június 27-én fogadta el a képviselő-testület. A bevezetést köve­tően, a tapasztalatok alapján elkezdődött a „finom­hangolás” az előkészítése. A történelmi fejlődés és az 1990 és 2000 kö­zött elmaradt fejlesztések átjárhatatlanná tették a vá­rost. Már a hetvenes években megállapították, hogy az egyfőutcás, a Duna és a hegyek közé szorult település forgalmára megoldást kell találni. Azóta a gépjárművek száma egyre gyorsulva nőtt, 2006 második félévében például 1784-et helyeztek üzembe, 2007-ben eddig 2489-et. Persze vonnak is ki forgalomból autókat, de a város járműállománya folyamatosan nő.

Év Járművek száma
- 2001 8259
- 2002 9055
- 2003 9688
- 2004 10771
- 2005 11213
- 2006 11851
- 2007. I. félév 12396

A hatvanas-hetvenes évek tapasztalata, hogy az utcák szélesítésével, újabb sávokkal nem apadnak a dugók. A forgalom dinamikáját elősegítendő más meg­oldásokat kellett találni városunkban is. Esztergom az évszázadok alatt kialakult szűk belvárosi utcarendszert nem alakíthatja át utcák, épület­együttesek, városrészek lerombolásával. Ezt bizonyítja az átgondolatlanul elpusztított Hévíz: a mindennapos dugók a Bajcsy-Zsilinszky úton éppen az új kereszte­ződéstől „Bástya-parkoló”-ba ki-bekanyarodó jármű­vek miatt tartanak a város szívéig, sőt azon is túl. Az „egyutcás” Belváros másik neuralgikus pontja a Rákóczi tér. A Kis-Duna és a Prímás-sziget felől a Lőrinc utcán érkező forgalom mind a Dorog, mind a Visegrád irányába tartókat feltartja. A rómaiak óta a mai belvároson át vezető út átmenő forgalmának elvezetésére elkerülő úthálózat építése kezdődött.

En­nek első elemét a Bánomi áttörést 2003-ban adták át. A tapasztalat bizonyítja, hogy szükséges volt az új út. A reggelente a tanítóképző főiskola épületéig torlódó kocsisorok megszűntek. Idén az önkormányzat saját erőből –amihez igyekszik pályázati forrásokat el­nyerni– az elkészült tervek alapján hozzálát a folyta­táshoz is. A Dunával párhuzamos észak-déli tengely megkettőzése mellett a Mária Valéria híd újjáépítése és 2001-es átadása új kihívást jelentett: a Duna felett nem­zetközi gépjárműforgalom bonyolódik. Nincs más ma­gyarországi város, amelynek közvetlenül a belvárosára zúdulna egy határátkelőhely teljes forgalma. Az, hogy Esztergom alternatívát kínálhat, a Nagy-Duna sétány és a Tabán híd elkészültének és az Árok utca újjáépítésé­nek köszönhető. Ennek építését a városvezetés kérésére a hídépítés kiegészítéseként finanszírozta a polgári kor­mányzat. Azonban a városmagot elkerülő, a Hősök terei körforgalomnál az egyik, a Terézia úton át a Petőfi és Dobogókői utak találkozásánál a másik forgalmi ten­gelyhez kapcsolódó útvonalat augusztus elsejéig csak kevesek vették igénybe, csak „ajánlás” volt.

A hídépí­tés előtti évi 42.000 komppal érkező helyett 2005-ben már 1.692.120 jármű haladt át. A közel negyvenszeres­re bővült forgalom nagyobb része eddig a Táncsics utca-Kossuth híd-Lőrinc utca útvonalon, a legszűkebb áteresztőképességű ponton, a Rákóczi téren találta szí­vén a várost. A dugók gyakran a ferencesek templo­máig értek. Ezt az állapotot szünteti meg az új forgalmi rend. A belvárost elkerülő országos főút, a hivatalos „országút” nem lehetőség többé, elvezetni az Eszter­gomba érkezők átmenő forgalmát, hanem betöltheti hivatását, valóban felszabadítja a centrumot.

Folytatódik az Esztergomi Séta – A Gyalogosokért

A belváros tehermentesítése, a szűk utcák egyirányú­sításokkal történő gyorsítása, „átközlekedhetővé” és biztonságossá tétele, vagyis az autósok érdeke mellett pártját kívánjuk fogni a gyalog közlekedőknek is. A főutcát, vagyis a Kossuth Lajos utca–Rákóczi Ferenc tér–Bajcsy-Zsilinszky Endre utca–együttest csökkentett és lassított, 30-40 kilométeres sebességű, mind az autók, mind a gyalogosok számára folyamatosan át­járható utcává alakítjuk. A „sétálható belváros” fő ütőere a túlnyomó­részt csak a gyalogosan járható sétálóutca-hálózat. A Belvárosi Séta-program első elemei, a Széchenyi tér sétatérré alakítása és a csak célforgalmú járműközle­kedést engedő, díszes burkolattal felújított Berényi Zsigmond utca elkészült. A Kis-Duna sétány Mind­szenty József tér és Lőrinc utca közti szakaszán meg­szűnt az autóközlekedés. Az önkormányzat elképzelé­seit és terveit összefoglaló Gyarapodás Programjában kiemelten kezelt Esztergomi Séta ma még összekötte­tésben nem álló elemeinek összefűzéséhez pályázato­kon is igyekszünk pénzt szerezni.

Megfelelő források­kal mód és lehetőség nyílik arra, hogy a Lőrinc utca egy részén, a zsákutcává, a téren lakók zárt parkolójává váló Aradi tértől a belváros felé két-, a téren túl a sziget felé egyirányú forgalmat vezessenek be, utóbbi szaka­szon kiszélesített járdával a régi épületek homlokzata előtt, a bal oldalon.Az Aradi tér a Fürdő Szálló, vele együtt a Szent István Strandfürdő, és a Zöld Ház helyén eme­lendő új épületével együtt szállodává alakul, így a Hévíz városrész új arculatot kap. Az átépítéssel meg­szűnik a kijárás a Bajcsy-Zsilinszky út felé, így a mos­tani lámpás kereszteződésben folyamatossá válhat a ha­ladás, akár a lámpákat is leszerelhetik. A sétálók így már a Széchenyi térről egészen z Erzsébet parkig és a Berényi utcáig, sőt azon túl a Macskalépcsőn át a Várba is eljuthatnak.

Forrás: esztergomtv.hu