<p>Második világháborús helytörténeti sorozatunk záró részében az esztergomi áldozatokkal foglalkozunk. Cikkünk egyben felhívás is a helyi lakossághoz, az áldozatok rokonaihoz és barátaihoz, akik régóta magukban tartott emlékeikkel segítenék a kutatást, értékes adatokkal egészítenék ki a rendelkezésünkre álló forrásokat, hiszen az elhunytak számáról a mai napig nincsenek pontos adataink. Reméljük, hogy kutatásunk később akár egy második világháborús emlékmű alapjául is szolgálhatna.</p>

<p>Esztergom a második világháború során közel három hónapig volt frontvonalban, miközben háromszor cserélt gazdát, épületeinek a 40%-át érte kisebb-nagyobb kár, körülbelül 3000 lakosa pedig fedél nélkül maradt a harcok után. Helytörténeti sorozatunk következő epizódjában a várost ért bombázások következményeiről olvashatnak.</p>

<p>1945. március 23-ig tartották magukat a magyar és a német katonák a Malom-pataknál, hamarosan bezárult a kör és a város végérvényesen a szovjetek kezére került. A második világháború utolsó puskadördülése után a béke megünneplésére zenés takaródot tartottak a város főterén, majd 18 órakor megkondultak a harangok is.</p>

<p>71 évvel ezelőtt pontosan ezen a napon foglalta vissza Esztergomot a német 711-es gyaloghadosztály. Helytörténeti sorozatunk harmadik részében a farkasordító hidegbe, a '45-ös tél harcainak kellős közepébe visszük olvasóinkat.</p>

<p>1944 decemberét örökre megjegyezték a környéken lakók, még szentestén is a szovjet bombák becsapódásaitól visszhangzott a város, Piliscsév közelében pedig ekkor lőtték ki az utolsó menetrendszerinti vonatot. Helytörténeti sorozatunk második részében 1944 karácsonyának harci eseményeit mutatjuk be az olvasóknak.</p>

<p>Melyek voltak a második világháború első harci eseményei városunkban? Mikor látott az esztergomi először légi párbajt otthona felett? Helytörténeti sorozatunk első részében azt az időszakot vesszük górcső alá a fiatal történész segítségével, amikor a komolyabb hadműveletek még elkerülték a várost, és elődeink csak ízlelgetni kezdték a háborút.</p>

<p>Hirtelen megcsappant a macskapopuláció a városrészben, amikor külföldiek tették be a lábukat Esztergom-Kertvárosba. Mégis kik állhatnak az eltűnések hátterében? Többek között erre is fény derül tematikus cikkünkből, amelyben sorra vesszük a városrész kuriózumokban is gazdag történelmének néhány extrémebb momentumát.</p>

<p>Az 1945. március 20/21-én, az Esztergom-Szamár-hegyi harcokban elesett magyar honvédek emlékkeresztjénél március 23-án (szombaton) 10:00 órakor kegyeleti megemlékezést szervez az Esztergom Barátainak Egyesülete.</p>

<p>A tegnapi ülésen sürgősségi napirendként került a képviselő-testület elé az egykor szebb napokat is látott Csalamádé vagy Szent Anna temető felújításának ügye. Az 56-os Szövetség által emelt 14-es emlékművet és a szovjet katonák nyughelyéül szolgáló sírkertet egy Kft. hozná rendbe.</p>

<p>A Mátyás király utcában előbb egy szovjet rombolóbombát, majd egy magyar tüzérségi gránátot találtak.</p>

<p>A Fortepan archívumában rendkívüli fényképek tűntek fel a napokban. Az 1944-ben készült légifelvételeken Almásfüzitő és Szob bombázását látni, a háttérben pedig feltűnik a 68 évvel ezelőtti Esztergom. Az oldal lelkes rajongótábora hamar megfejtette, hogy mit is látunk pontosan a képeken.</p>

<p>Az Esztergom Barátainak Egyesülete (EBE) tisztelettel meghívja Önt és Kedves Családját az 1945. március  20/21-én, a Szamárhegy-környéki harcokban elesett magyar honvédek emlékére 20 évvel ezelőtt állított kereszt koszorúzási ünnepségére.</p>