Búbánatvölgy Mini-tó (Pergető tó) és Kerek-tó közötti ~ 0,5 - 1 km-es szakaszán semmilyen világítás nincs, pedig a kettő között még egy játszótér is helyet kapott. Egyre több az itt lakó és még szürkület után is sétáló ember.
Érdemes lenne néhány (akár napelemmel működő) közvilágítást elhelyezni a szakaszon!
3 éve a MÁV az MTI-n keresztül telekürtölte a sajtót azzal, hogy felújítják az esztergom-kertvárosi állomást. Ez elvileg független volt a másik vasúti beruházástól. Ehhez képest mára kihalt az épület is.
Valamelyik illetékes nem akarná ezt számon kérni a MÁV-on?
Olvasnivaló:
https://www.szeretgom.hu/content/80407-2017-re-megujul-a-kertvarosi-vasutallomas
http://magyarhirlap.hu/cikk/32235/MAV_mintegy_husz_allomas_es_megallohely_ujul_meg
Nézegethető képek:
https://civilhetes.net/sites/default/files/kv-allomasepulet-3.jpg
Sajnálatos módon a Mátyás Király útról az Ipari park teljesen megközelíthetetlen a gyalogos dolgozók számára, aminek úgy gondolom 2 oka van:
1. 2 méteres a gaz
2. nincs járda,sem zebra
Nem mindegyik cég dolgoztat többezer főt, hogy megérje céges autóbuszt használni és nem mindegyik dolgozónak telik autóra. Sajnos sem biciklivel,sem gyalogosan nem lehet biztonságosan közlekedni. A gaz 2 méterre nőtt, a gyalogost a sáv közepére kényszerítve. Néhol található kitaposott ösvény, ami mára használhatatlanná vált, nem vagy alig található a már-már erdő méretűvé nőtt növényzetben. Az önkormányzatnak elég szép haszna van az ipari parkból, nem telik járdára és fűnyíróra?
A déli kanonoksor mögötti csarnok egy elég nagy tájseb, főleg a kupolából lenézve. Tudtommal a város használja raktárnak. Ezt a funkciót ki lehetne váltani egy új csarnokkal valahol kint az ipari parkban, amíg még van arra telke az önkormányzatnak.
Esztergom az utóbbi évtizedekben rettenetesen viharvert állapotba került: lényegében nincs olyan belvárosi utca, amin ne lennének lepattogzott festékek, málló vakolatok, pusztuló épületek. Ennek véget kell vetni.
Az Önkormányzatnak lehetősége van építményadót kivetni, de ezzel jelenleg csak a külterületi építményeket terheli. Négyzetméterenként 600-750 forintot fizettet ezek tulajdonosaival.
A pusztuló homlokzatú épületek tulajdonosaira is ki kellene szerintem terjeszteni ezt az adónemet. Aki nem tartja karban a házát, aki rontja az utcaképet, az fizessen be egy alapba. Aki szépíti a környezetét és rendben tartja a portáját, az természetesen mentesülne az adó alól. Ezt az összeget kötelezően vissza kellene forgatnia az önkormányzatnak, pályázati formában. Úgy képzelem, hogy a tulajdonosok, társasházak pályázhatnának minden évben az előző évben beérkezett bevételekből képzett alapban gyűlő forrásra.
A kerékpárt sokan használják a városban, azonban senki sem szeret nagy forgalmú főúton tekerni. Az első főúttal párhuzamos, alacsonyabb forgalmú utca az Ady Endre, egyirányú a belváros felé. Napjainkban is rengeteg kerékpáros használja forgalommal szemben, szabálytalanul.
Hely lenne megvalósítani: parkolósáv, ellenirányú kerékpársáv, belváros felé autós forgalmi sáv, kerékpársáv. Ez akár a körforgalom és a forgalmi rend átépítése alatt megvalósítható lenne, néhány plusz táblával, kiegészítő táblákkal és festékcsíkokkal.
Az R11 út tervezése is ide lyukad ki, legkésőbb akkor biztosan átalakul a környezet, de addig is baleseti gócpontot lehetne megszüntetni egy körforgalommal.
Régóta szó van róla, kapavágás sem történt még.
A Rákóczi téren a dél felé tartó oldalon közös buszmegállója van a távolsági és a helyi járatoknak, de észak felé két külön megálló van kialakítva nekik. Igazából a megszokáson kívül ennek ma már nem nagyon van más oka. A délebbre lévő megálló megszüntetésével jelentősen lehetne csökkenteni a Rákóczi tér zajszennyezés terhelését (fékező, induló buszok), valamint 4-5 új parkolóhely is keletkezne a belvárosban.
Vicc, hogy ilyenre kell felhívni a figyelmet, de vajon a város átvette a felújított főtéri szökőkutat a Deák Ferenc utca végén? Csak mert van benne 2 bazi nagy melós(???) lábnyom. Nem tudom, hogy az ilyen munkákat reflexből kifizetik-e, vagy legalább valaki lemegy megnézni, hogy mire fizetnek ki 18 millió forintot. Szintén merem remélni, hogy még garanciális.
Két nagyon kemény hely van, ahol a hétvégi sárgán villogó közlekedési lámpák komoly problémákat okoznak: a Lőrinc utcáról balra kanyarodó sáv, és a Madách Imre utcáról, szintén balra kanyarodás. Főszezonban, turistaidényben szombat és vasárnap délután is masszívan folyamatos a forgalom a 11-es úton. Van, hogy perceket kell várni arra, hogy az ember végre neki tudjon indulni. Az sem segít, hogy mindkét helyszínen csak úgy van esélyed biztonságosan kikanyarodni, ha előregurulsz, rá a zebrára. Nem egyszer okozott ez már konfliktust gyalogosokkal, akik nem értették, hogy miért állsz a zebrán, pedig ha nem mész előre, nem látsz ki, nem látod, hogy jön-e forgalom.
Mint sok más Esztergomban, ez is csak kis odafigyelés kérdése lenne, hogy ne romok fogadják a temetőbe kilátogatókat. Illetve már évek óta tervezik, hogy szilárd burkolatot kapnak a temető ösvényei, akár szerintem ez is beleférne a büdzsébe. Ha az új vezetés kicsit tájékozódna, könnyen megeshet, hogy pozitív visszajelzéseket kapnának.
2016-ban illene már lennie online felületnek arra, hogy az ember a helyi adókkal kapcsolatos ügyeit intézze. Ügyfélkapus belépés, adószámlák egyenlegének lekérdezése, számlatörténet, bevallások beküldése, e-mail kapcsolattartás, bankkártyás online adóbefizetés - ezek lennének egy minimális követelmények.
Tulajdonképpen mit féltünk ott? Nincs ott semmi, csak beton meg egy vas csigalépcső felfelé. Gondolom, a Nemzeti Park igazgatósága mondja ki a végső szót ebben, de legalább kezdeményezni kéne, hogy a környék egyetlen kilátójába fel lehessen menni.
Az illusztrációként szolgáló képet az Art Bejóról loptam.
Tóth Krisztián drón felvétele a kilátóról és környékéről.
A költőfejedelem halálának 75. évfordulója apropóján Esztergom programsorozattal köszönti Babitsot. Legutóbb 2008-ban emlékeztünk közösen az előhegyi prófétára, akkor az ünnepségsorozat záróakkordjaként minden esztergomi háztartásba érkezett egy kis könyv, amelybe Babits esztergomi verseit gyűjtötték össze. Idén talán szoboravatással is zárhatnánk az évet, bár ahhoz először el kéne egy kis tereprendezés is.
Az eredeti szobor elkészítésére Borbás Tibor kapott megbízást még 1983-ban. Ekkor is a költőre emlékeztünk, méghozzá születésének centenáriumát ünnepeltük városszerte. Babits gondolkodó alakját végül az előhegyi villájába vezető út sarkán, a Siszler, a Honvéd és a Petőfi utcák találkozásánál kialakított háromszög alakú parkban állították fel. A bronzszobrot 2006-ban lopták el, az esztergomi Babits-szerető értelmiség azonban a siránkozás helyett azonnal lépett, és hatalmas szervezőmunkába kezdett a szobor újraöntésének érdekében. Az akciót végül siker koronázta, de a szobrot ideiglenesen a Széchenyi téren helyezték el a költő születésének 125 évfordulóján, akkor azt ígérték, hogy hamarosan eredeti helyére költözik majd vissza, a villájához vezető út közelébe. Már a centenárium kapcsán sem véletlenül helyezték el a szobrot a kis téren, hiszen itt nyeri el sajátos funkcióját, az eldugott helyen álló emlékházat közelebb hozza a turistákhoz és az esztergomiakhoz is.
Ráadásul korábban arról is írtunk, hogy a városi könyvtár bontása során eltűnt az intézmény egyik nagy értékű, féltve őrzött relikviája, a Babits Mihály sírján található dombormű másolata. Az ügy pedig nem nagyon kapott sajtónyilvánosságot. Azóta sem tudunk semmit a dombormű sorsáról.
Erzsébet parkból a Berényi Zsigmond utcába vezető lépcsők melletti rámpa építésekor nem gondoltak arra, hogy onnan valaki le is eshet? Nem készítettek védő korlátot . A képeken jól látszik, hogy aki a rámpát használja / kerékpárját ott tolja le vagy fel/ milyen veszélynek van kitéve.
Jó lenne még az idegenforgalmi szezon előtt megszüntetni ezt a veszélyhelyzetet.
2013-ban tömör kerítéssel zárta el a területet a magántulajdonos, volt is felháborodás belőle. Akkor a testületin elhangzott, hogy a területre vonatkoző helyi ép. szab. értelmében ezt nem is tehette volna meg ilyen formában a tulaj. Az ügyre szerintem mindenki nagy ívben tett a hivatal részéről az elmúlt 3 évben. Ha egyáltalán érvényes még az az ép. szab, akkor be kéne tartatni, ha meg most készül az új, akkor abban újra rögzíteni kéne ezt. Olvasnivaló 2013-ból: https://www.szeretgom.hu/content/73308-szabalytalan-volt-lekeriteni-a-palat-
Tudom, hogy nem egyszerű, de kell. Nem hiszem, hogy nagyon ragozni, vagy indokolni kéne.
2010-ben forgatták a délszláv háborúról szóló filmet Esztergomban, ez volt az Oscar-díjas színésznő első rendezése. A produkció színvonaláról ugyan lehetne vitatkozni, Hollywoodban talán már el is felejtették, hogy megtörtént, viszont mégiscsak tény marad, hogy Jolie részben itt követte el a filmet.
Szedjük le a feliratot, esetleg maradjon, ha már hat éve ott porosodik? Enni nem kér, és nagyon nem lövünk mellé akkor sem, ha feltételezzük, hogy a jövőben üzletet vagy boltot nyitnak majd a helyiségben. Szóval elfér, és az ősök városában a megannyi középkori és újkori emlék mellett, végre akad(na) olyan is, ami kortárs relevanciával bír.
A mellékelt kép 2016 februári. Az ilyen esős időben az egyszeri gyalogos, amiből elég sok van itt, -mivel a vasút és a belváros közötti legoforgalmasabb útról beszélünk- választhat, hogy a sárban vagy az úttesten halad. Utóbbi nem túl jó ötlet, mert a Hősök tere és a Terézia utca találkozásánál elég nagy az autóforgalom.
Vezet egy piros jelzésű turistaút a Vaskapu és a Vasútállomás között. Elég forgalmas, hétvégente elég sokan próbálkoznak erre feljutni a hegyre. Az utóbbi 15 évben mindennemű karbantartás elmaradt a Siszler út és a Kálvária út közötti szakaszon, és ez több helyen is szinte járhatatlanná tette a turistautat. Vissza kellene vágni a közterületen álló fákat, betemetni a hegyről folydogáló vízfolyás által kivájt árkokat, kezdeni valamit azzal az igen komoly meredek résszel ami közvetlenül a Siszler útnál a vízfolyás miatt kialakult. Nem egyszer láttam már gyerekekkel kiránduló családot, akik alig bírtak felmászni a szakasz végén
Ennek egy részét akár közmunkásokkal gyorsan meg lehet csinálni - ott kell csak figyelni, ahol a fák már benőtték az e-on légvezetékeit. Mivel autóval ez a rész nem megközelíthető, az e-on sem tartotta karban az elmúlt években a vezeték környezetét.
Nagyon nem akarom részletezni, szívesen látnék valami ilyet a városban. Valami életet vinne talán a tereinkre, a kövezetben biztos lehetne valahol egy ilyet kialakítani. Rengeteg példa van rá a világban.
Lehet valami tematikát adni a bábuknak: orcs vs elves, alien vs predator, klingonok vs romulánok, ami csak tetszik vagy a licensz megvásárolható hozzá. Sajnos ennek a városnak a fantáziáját ismerve ebből is az lesz, hogy István vs Koppány, amit székely fafaragókkal csináltatnak meg.
117 és a 11-es út kereszteződésénél megszakadó biciklisút folytatása. Mivel itt megy a EuroVelo 6 útvonala, erre sok biciklis jár. A helyzetet érdekesebbé fogja tenni a teherkomp elindulása. A nyomvonal a teherkompnál lévő kereszteződésig követhetné a 11-es utat, onnan a Szentléleki-patak mellett a Kis Duna partján (a gáton) fojtatódhatna. Így a biciklisek elkerülhetnék a kerektemplom meletti körforgalmat, és egyből a belváros, és a látványosságok, illetve a Szentgyörgymező - Visegrád felé folytatódó biciklisút közelébe érkeznének.
Kis-Duna sétány kétirányúsítása biciklisek számára.
A Nagy Duna sétányon, a régi kompkikötőnél, a híd tövében lévő parkolóból a kihajtást nagyban segítené egy tükör felszerelése. A képen jelöltem, hogy szerintem hova...
Hát most lehet, hogy nem leszek népszerű, de mondjuk nem is zavar.
Nem tartozom azok közé, akik elutasítóak a már-már hagyományosnak mondható fél 5-ös tárogatószólóval szemben. Szerintem kellően egyedi dolog, emlékezetessé tehet bármilyen vendégként itt töltött időt, akár egy harangjáték. A hangja szép, és nagyon egyedi.
Nekem a stílusával van a bajom.
Az ötletem: játszhatna vidám, motíváló dallamokat is!
Indokaim (na most nem leszek népszerű pár embernél):
Engem már eléggé zavar az állandó sírás, ami határmenti településként itt különösen előfordul. Értem én, hogy Trianon, hogy elvesztett területek. Ez egy nemzeti tragédia volt. Volt!
Minden nap, beleértve a hétvégéket is (akkor extended verzióban) hallgathatom, hogy nekünk, szegény magyaroknak milyen rossz. Ennek így semmi értelme, ennek semmi köze a hagyományőrzéshez, az elvesztett területek miatt érzett fájdalomhoz. Ez mesterséges siránkozás, depresszív nyavajgás. Szépek a dallamok, komoly zenei teljesítmény és mondanivaló ez mind világos. De rányomja a bélyegét egy csomó ember mindennapjára már tudat alatt is.
Az utóbbi hónapokban alkalmam volt egy nagyobb lélegzetű munkaprojekt miatt az Ister-Granum régió talán összes felvidéki településén lenni egy kicsit. Nem reprezentatív a merítés egyáltalán, de összességében elmondható, hogy az ottani emberek köszönik szépen, de inkább cselekszenek, mint sebeket nyalogatnának. Nagyon örülnek, hogy mi itt vagyunk nekik, ahogy annak is, hogy itt a híd, és az unió miatt egy személyivel bárki jöhet-mehet kedvére. Ezt ki is használják nagyon helyesen.
Nekünk csak egy egyre sorvadtabb hídünnepünk van, pedig most közelebb vagyunk a régi területekhez, mint elvesztésük óta valaha. (!) Több határon átnyúló együttműködés is él és virul, az emberek átjárnak egymáshoz. Ez egy pozitív dolog, örülni kéne neki.
Én fiatal vagyok, nekem motíváló környezetre volna szükségem, ahogy nagyjából az összes többi fiatalnak (és nem csak fiatalnak persze), különben lép le mindenki innen. (Ez tart már egy ideje...)
Szóval miért ne férhetne bele néhány lendületes, vidám tematikájú dal a napi előadásba?
Akár fel is lehetne venni sokat, aztán véletlenszerűen játszani. Vagy zenében jártas szakember segítségével összerakni valami terv szerint. Szerintem közösségi finanszírozásból is hamar megvolna a szaktanácsadás, hangszeres felvétel költsége, de azt sem hiszem, hogy ez különösebben megérintené a város költségvetését.
Mittudomén. Bármi. Csak ezt az érfelvágató stílust próbáljuk meg más irányba tolni.
Aki pedig azt gondolja, hogy egy város "potenciálját" nem befolyásolja az, hogy az "átlag" itt lakó úgy egyébként milyen kedvvel tengeti mindennapjait, az költözzön el egy kis időre más városokba. Komolyan. Érdemes. Én megtettem. És zongorázni lehet a különbséget.
Sokszor látom, hogy a babakocsikat az úttesten tolják az anyukák mindig félreállva/lehúzódva ha jön egy autó. A járda annyira rossz állapotban van, hogy képtelenség rajta végigmenni anélkül, hogy a gyermek fel ne ébredne. A sétányra pedig nem lehet feljutni, mert a másfél méteres szintkülönbséget csak lépcsőn lehet leküzdeni vagy a platánfák gyökerei között lehet feljutni. Ezt persze sokan nem vállalják. Nem csodálkozom.
A sétány ezen szakaszának akadálymentesítése könnyebbé tenné a kisgyermekes anyukák életét.
Tavaly bicikliztünk egy pár napot Ausztriában (Amúgy pont Esztergom osztrák testvárvárosa volt a cél). Remek tapasztalatszerzés volt. Többek között nagyon tetszett, hogy a kerékpárutak mellett (külterületen vagy közvetlenül a falu szélén) fedett biciklis pihenőhelyeket alakítottak ki térképpel, padokkal, asztallal, ivókúttal, kukával, helytörténeti szövegekkel). Egyes helyeken szerszámok is be voltak készítve egy ládába,természetesen drótkötélen. (A kötél vastagsága egyenesen arányos a magyar határ közelségével.) Ha be lehetne 1-1 ilyet tervezni pl Tát és Búbánat irányába is (pl. görzenál?ott már van/volt ivókút), akkor az nagyban megkönnyítené az EuroVelo 6-on, a Duna mellett közlekedők egyre népesebb csoportjának életét.
Mivel Esztergomnak elég sok külterülete van, ahol remélhetőleg még ebben az évszázadban elkészül a kerékpárút, fejben kéne tartani, hogy ennyit legalább hozzátegyünk majd ahhoz a beruházáshoz, ami majd több látogatót hoz nekünk hosszú távon.
(Simán lehetne reklámokat is feldobni a falra, rengeteg a turista, akinek kellhet alkatrész vagy javítás, és természetesen a cégek be is szállhatnának a felépítés költségébe vagy mondjuk pár évente a festésbe, szerszámok pótlásába cserében.)
André Kertész esztergomi munkássága egy olyan kulturális öröksége ennek a városnak, ami több figyelmet érdemelne, és egy kis invesztícióval ráadásul komoly turisztikai vonzata is lehetne annak, ha elkezdenénk kialakítani Kertész művészetével foglalkozó turisztikai desztinációkat, vagy csupán közterületi installációkat. Ráadásul a fotóművészetnek nem csak múltja, de jelenleg is komoly hagyománya van a városban, amely megérdemelné, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon.
Úgy vélem egy nagyon érdekes első lépés lehetne egy Kertészről elnevezett, de amúgy a város kortárs fotóművészeivel foglalkozó galéria megteremtése. Erre ideális hely lenne a főtéren található Takarékpénztári épület földszinti - jelenleg bezárt és nagyon lepusztult üzlethelyiségeiből kialakítható belső tér, ahol állandó kiállítás, művészeti bolt, vetített kiállítás mind kialakítható lenne, és növelné a belváros turisztikai értelemben vett vonzerejét.
Ezen túl jó lenne, ha a város közterületi alkotásain is megjelenne ez a tematika. Kertész több világhírű képe is Esztergomban született, ezeket az alkotásokat át lehetne vinni más formátumra, más médiumra. Lehetnének bizonyos pontokon többnyelvű, kihelyezett táblák egy-egy kép elkészültének helyén, például itt, a Kálvária utcán:
Esetleg egy új, közterületi szobor a vízhordó lányról a Szenttamás kanyargó utcáján:
Vagy egy dombormű valahol a városban a könyvolvasó gyerekekről:
Felfestett "úszó árnyék" a medence alján a fürdőben:
Értelemszerűen ilyen alkotásokat láncolatra lehetne fűzni, a várhegyről kiinduló, kiépített és jelzett útvonalat kialakítani ami a belvárost ezen a tematikán keresztül közelebb hozná a turisztikailag jelenleg legfőképp érdekes főszékesegyház mellé.
Nyilvánvalóan ez nem egy párezer forintos koncepció, a köztéri alkotások, a marketing, a fotógaléria éves működési költsége komoly beruházást igényelne a város részéről, viszont maga az "árucikk" ami ezzel előáll piacképes lehet és komolyan növelheti a város turistabevonzó és talán megtartó képességét is.
A Molnár sor/Berényi Zs utca végéről, a fák mögött indul fel egy régi feljáró a Várhegyre, ami a Szeminárium kertje mellett elhaladva a Szent Adalbert Központ "hídja" mellett ér fel a bazilikához. Az erdőben nagyjából járható most is az út, a kőlépcsők darabokban megvannak, de ezt ki kéne takarítani, a lépcsőket restaurálni, óriásit dobna a Várhegy északi oldalán ez a lejáró a dzsámihoz ilyen közel. Ha a fákat is kicsit megritkítják, a panoráma se lenne onnan roszz észak felé.
Az ötletet és a képeket levélben kaptuk. Köszönjük!
Bevallom, hogy nem tudom, hogy milyenek a tulajdoni viszonyok. Amíg 2-3 évvel ezelőttig játszótér volt a telken, gondolom a városé volt. Aztán kirakták az eladó táblát, amit szétvertek 1-2 héten belül, és nem vagyok meggyőződve, hogy eladták-e azóta.
Ordít róla, hogy be kell építeni, már csak azért is, mert a vasút felől e mellett mennek az emberek a belvárosba. Ez hatványozottan igaz lesz, ha a buszvég is a város szélére költözik. Városképileg fontos lenne. Pár éve olvastam egy lakossági egyeztető dokumentációt, ami városrész rendezési tervéhez készült, abban a szakértő is azt mondja, hogy a tűzfal felszámolandó. Ja, és mondom, hogy volt ott egy szemeteskuka is a játszótér előtt, amit eltűntettek a játszótér bontásakor, és az is nagyon kéne oda vissza.
A játszótér mellett volt egy szemeteskuka, amit megszűntettek. Az nagyon kéne oda.
Ezt az okádékot eltűntetni, az eredeti álapotot helyreállítani, aki ilyet csinál a kezét törni.
Nem zavar, ha valaki ősmagyar, de otthon, a négy fal között csinálja.
Képek: https://www.szeretgom.hu/content/60095-esztergomi-forrasok
Pár éve, amikor a fél szigetet letarolták a fatolvajok, a biciklisút végénél feltöltötték földdel a csatornát, hogy behajthassanak a szigetre. Ezen az ágon így már nincs folyó víz. Elkezdett elmocsarasodni, a sziget pedig összenőni a szárazfölddel. Most még nem lenne késő helyrepofozni.
Már írtam róla pár éve, a helyzet változatlan: https://www.szeretgom.hu/content/72932-helyreallitasra-var-a-kertvarosi-emlekmu
A fakerítés fele hiányzik
Valahol van egy kiadványom a 70-es évekből, meg egy a 80-as évekből is, amik megemlítik, hogy cél a "mostani Flamingó" épületre emeletet húzni, mert a szomszédos emeletes ház (Negra) tűzfala nem egy épületes látvány. Alapból nem értem, hogy egy ilyen építészetileg nulla, jellegtelen zöld földszíntes ház hogy maradhat meg egy Esztergom-jelentőségű város főterén. Ha máshogy nem, a városnak ki kéne sajátítania az épületet és valami újat felhúzni oda, ami stílusában illik a térhez.
Emlékszik valaki arra, hogy kb tízegynéhány évvel ezelőtt mennyit dobott a Bottyán hídon és a közvetlen környezetén, amikor lecserélték a korlátot erre a mostani mintásra? Ég és föld a különbség az összképet tekintve. Olyasmi egyszerű korlát volt ott is, mint most a Kossuth hídon. Ha lehet, a vízivárosi híd egy mégjobban felkapott helyen áll, sok a turista. Jó lenne, ha valakinek legalább a fejében lenne, hogy előbb-utóbb azt is ki lehetne csinosítani.
A várhegy és az Erzsébet park teljes panorámáját teszi tönkre a parkon át húzódó elektromos vezeték képe. Egy parkban, különösen egy ilyen helyszínen érdemes lenne a földkábeles kiváltásban gondolkodni.
Egy kép többet mond ezer szónál. Itt van 6000 szónak megfelelő kép: https://www.szeretgom.hu/content/72660-siralmas-allapotban-a-szentharomsag-szobor
Az egy dolog, hogy a Kis-Duna sétány forgalma néha a Bánomi áttörés (néha talán még a Széchenyi tér) forgalmával vetekszik, de a hiányzó oszlopok olyan fokú igénytelenséget árasztanak, ami csak hőn szeretett városunkban tud kiteljesedni.
Adott egy csúszda a Budai N. A. u és a Móricz között. A műanyag része, amin a csúszás műveletet kivitelezni lehetett gyerekkoromban, már ezer éve eltűnt. Értem én, hogy ilyenkor jön az a duma, hogy majd komplex játszótér-felújítási program, meg egy csúszdának nem fognak nekiállni, csak addig még 7-8 generáció felnő, akik pl azt sem tudják, hogy mi az a vas torzó, mert még nem láttak egész csúszdát az életükben. Tök jó lenne még ebben a millenniumban pótolni.
A Hősök terén az emlékmű és a mentőállomás közötti területen a saras, kavicsos murvás dagonyát meg kéne szűntetni, pl lekövezni. Elég központi helyen van ahhoz, hogy kiemelt figyelmet érdemeljen a terület.
Nagyon hiányzik egy kerékpáros út, ami összeköti Tát, Esztergom-kertváros és Esztergom területét, megkönnyítve sok ember munkába járását, fellendítheti mindenhol az idegenforgalmat, és normális időtöltést jelentene a vasárnap elmaradó bevásárlások helyett.
A meglévő táti bringásút tovább folytatódna valahol a 117-es elkerülő mellett Esztergom-kertvárosig, majd a vasúti sín mellett vezetne be Esztergomig például.
Tátról már pár szomszédos település elérhető biztonságosan, elkülönített útvonalon kerékpározva, meg kéne teremteni a lehetőséget, hogy Esztergom, és a környéke is bringázható legyen.
Az Eurovelo 6 útvonalba is csatlakozhatna a fejlesztés, bár hallottam olyan híreket is, hogy errefelé nem lesz belőle semmi (http://www.futas.net/hungary/Budapest/kerekparosutak/eurovelo6-kerekparutak.php)
Néhány évvel ezelőtt beszakadt a Siszler út felső szakaszán lévő, "Serkés" néven ismert, a piros turistaúton elhelyezkedő kút, azóta gyűlik benne a szemét. Nem lenne nagy költség kitakarítani és venni rá egy új Norton kutat ahelyett, amelyik beleesett.