Jellegzetes hangulata van a cigányság népzenéjének. Ezt a Parno Graszt együttes kitűnően visszaadja. Más, mint a magyar népzene, különösen más, mint a magyar népdaloké... - Ez utóbbiaké bizony, elég szomorú hangvételű, igaz rá a mondás: "Sírva vígad a magyar!"
Ezzel szemben a cigánynépzene még a tragikus történéseket sem depressziósan adja vissza, hanem érdekes módon az is optimista hangvételű. Jómagam magyarként bevallom, efölött eléggé értetlenül állok.

https://www.youtube.com/watch?v=YPMr8t7KjEU
Parno Graszt: Elhagyott a feleségem...

Talán rájuk igaz a mondás, amit Dmolnár említett:
"Gombház sej, ha leszakad, Egy helyébe ezer is akad!"

"Elhagyott a feleségem, nincs a földön senkim sem Árva fejem hová tegyem, nincsen helyem sehol sem Búsan élem a világom, fáj a szívem, sírok én Elhagyott a feleségem, elhagyott, mert iszok én. Elhagytak a gyerekek is, mind itt hagytak engemet Kicsi fiam merre lehet, a lányom most kit szeret Búsan élem a világom, fáj a szívem, sírok én Elhagyott a feleségem, elhagyott, mert iszok én.  :):) HOP ZSÁZSÁ"

Egy kis vidámság:
https://www.youtube.com/watch?v=Nt2RMSDQDJ0
Tom Jerry - Parno Graszt együttes zenéjére

Vivaldi Négy évszaka annyira népszerű manapság is, hogy pl. a NYÁR c. hegedűversenyének "VIHAR" c. Presto tempójú III. tételét feldolgozta két virtuóz jazz gitár művész is, teljesen visszaadava az eredeti klasszikus verzió alaphangulatát, hangszínét is:
https://www.youtube.com/watch?v=M2Sg6df9Ax0
Vivaldi Four Seasons Summer III. guitar
David Evangelista & Manuel Iradian
Sose tudom megunni, ha megtalálom, legalább háromszor is meghallgatom egymás után. És ami furcsa, a jazz gitár jellegzetes"víjjogó hangját" itt el tudom viselni, sőt, szeretem is hallgatni. Hát igen, a vihar az vihar!!! 😀 🤩 

Hát igen, Monteverdi... Köszönöm Jadzia, hogy elhoztad. Az olasz korabarokk egyik jelentős képviselője volt. Sokat tanultunk róla, mint az opera stílus megteremtőjét, de bevallom, én igazából sosem kedveltem a műveit. Úgy gondolom, a MA emberének nem sokat mond a zenéje.

Viszont a később született Antonio Vivaldi sokkal közkedveltebb volt, és még a MA emberének is egyik legismertebb Vivaldi mű A NÉGY ÉVSZAK.
Mely tulajdonképpen négy három tételes hegedűverseny egy ismeretlen olasz költő verseire. Állandó repertoárja ma is a vezető hegedűművészeknek. 

Ebből is különösen népszerű a TÉL II. Largo tétele, mely biztos tapsot hoz az előadónak.
https://www.youtube.com/watch?v=2ltQGDOCP9I
David Garrett Winter The Four Seasons 

Claudio Monteverdi

Claudio Monteverdi (Cremona, 1567. május 15. – Velence, 1643. november 29.) olasz barokk zeneszerző, pedagógus és karnagy. Az opera első nagy mestere volt, Cremonában született Baldassare Monteverdi orvos fiaként. Apja hamar felismerte fia tehetségét és támogatta annak tanulmányait, így a fiatal Claudio Marc-Antonio Ingegneri (1545–1592), a cremonai székesegyház karnagyának felügyelete alatt végezte zenei tanulmányait. Első művét tizenöt évesen vetette papírra. 1590-ben a mantovai hercegi udvar szolgálatába lépett, ahová Vincenzo Gonzaga hívta meg. 1599-ben^[1] feleségül vette Claudia Cattaneót. A herceg sokat utazott, és utazásaira magával vitte Monteverdit is, aki hamar a hercegi udvar zenei életének tényleges irányítójává vált, annak ellenére, hogy hivatalosan csak egyszerű violajátékosként állt a Gonzagák szolgálatában. Járandósága igen alacsony volt és azt is rendszertelenül folyósították. 1607-ben az Accademia degl’Invaghiti megbízásából komponálta első operáját Orfeo címen. A darabot egy zártkörű előadás keretében mutatták be, és olyan sikert aratott, hogy a herceg a következő évben fia esküvőjére újabb operát rendelt Monteverditől. Az Arianna bemutatója is nagy sikert aratott. Monteverdit közben súlyos csapás érte: Claudia meghalt, így özvegyember lett. Többé nem nősült meg, két gyermekét egyedül nevelte. Az 1608-as ünnepségek kimerítették, kérte elbocsáttatását az udvartól, de a herceg nem akarta elengedni. Végül 1612-ben, Vincenzo Gonzaga halála után, Francesco Gonzaga minden előzetes indoklás nélkül elbocsátotta.

Monteverdi visszautazott Cremonába, de nem sokáig maradt állás nélkül: a következő évben felajánlották neki a velencei Szent Márk-székesegyház karnagyi posztját. A zeneszerző elfogadta a felkérést. Hamar megszerette a dinamikusan fejlődő várost, ahol jobban megbecsülték, mint Mantovában. A székesegyház karnagyaként több feladatott kellett ellátnia, de jóval több fizetést is kapott, és a maga ura lehetett. A Gonzaga-házzal azonban nem szakította meg a kapcsolatait. A hercegi udvar többször is megpróbálta visszahívni Mantovába, de a zeneszerzőnek esze ágában sem volt visszamenni a városba. Viszont a hercegi udvar felkérésére továbbra is több zeneművet komponált. Az 1620-as évek végén Massimiliano nevű fiát perbe fogta az inkvizíció, végül azonban apja közbenjárására elengedték. Az 1630-as évek végén megnyíltak az első nyilvános operaházak Velencében, Monteverdi pedig az egyik legkeresettebb színházi ember lett, aki ekkoriban több operát is komponált, amelyek közül csak kettő maradt fenn: az Odüsszeusz hazatérése és a Poppea megkoronázása. Az idős mester 1643-ban már nem tudta ellátni feladatait, végül ez év november 29-én Velencében érte utol a halál wikipédia

vhttps://www.youtube.com/watch?v=2TjkhWARBVE

https://www.youtube.com/watch?v=8gCEl5IHP4w

https://www.youtube.com/watch?v=RajAq0Yd-s4

A L’Orfeo (eredeti címén Favola d’Orfeo) Claudio Monteverdi 1607-ben, Mantovában bemutatott operája. A mester első darabja az első mai értelemben vett opera.

https://www.youtube.com/watch?v=jUep3sqe35o

https://www.youtube.com/watch?v=6JXSfaAvafM
Glenn Gould bWV 903 Bach Kromatikus fantázia 

Sajnos, a zenészek közt is akadnak "bunkón" viselkedők. Ők sem szeretnek mindenfajta zenét, sőt! Vannak zenei kategóriák, amelyeket le is néznek, főleg a RÉGI (reneszánsz, és barokk) zenék kedvelői és értői.
Tudod, a NAGY Bach, akit a magyarok csak azért is  JÁNOS SEBESTYÉNNEK hívtak, azért hatalmasság, mert hozzá fogható életművet szinte nem alkotott senki.   
Ha hiteles képet szeretnél Bachról és koráról alkotni, szerezd be Láng György: A Tamás templom karnagya c. könyvet. Ebből sok mindent megtanulhatsz, amit egy művelt, intelligens embernek tudnia illik a mai világban is a barokk művészi korszakról.

Bach a zenetörténet legnagyszerűbb alakja, minden idők egyik legnagyobb lángelméje. Formai és technikai tekintetben Bach nem újító, hanem összefoglaló, lezáró egyéniség. 1750-ben zárult a barokk kor!
Bach a polifónia (=egyenrangú többszólamúság) utolsó mestere. Régi zenész családból való. Két házasságából 20 gyermeke származott, de 9 élte túl a gyerekkort.
Műveinek jelentős része egyházi zene, kiemelkedik a 198 egyházi kantátája mellett a két passió: A Máté (1729) és a János (1723) passió. Legnagyobb egyházzenei műve a H-moll nagymise, karácsonykor lehet hallani a médiákban. Számtalan orgonaművet is írt, korálokat, fantáziákat, motettákat. 
Világi művei közül legközismertebb a D-moll toccata és fúga. Hallgassuk meg az egyik leghíresebb orgonistától. Lehotka Gábortól:
https://www.youtube.com/watch?v=5UYz8lANIUI&t=52s
J.S.Bach - D-moll toccata és fúga (Lehotka Gábor)

Világi művei közül igen híressé vált a 6 Brandenburgi koncert (ezeket nekünk "betéve" tudni kellett zeneirodalomból, témafelismerés szempontjából, hú, de sok egyes született belőle a zenegimis korunkban!) Nem sorolom fel a műveit, lehetetlen! Hisz pl. a Tamás Templomban lévő alkotó idejében MINDEN vasárnapra ÚJ misét kellett írnia!
Inkább arról írok, amely zongora mű sorozata átívelte a képzésünk 5-6 évét: A Wohltemperiertes Klavier 48 preludium és fúgából álló sorozata, melyből még a 3 szólamú fúgák is nehezek voltak, hát még a 6 szólamúak!
Szóval leszögeszhetjük, Bach művei átkozottul nehezek voltak! Ember legyen a talpán, aki meg tudta őket kívülről tanulni!
Ilyen volt pl. Glenn Gould.

Nekem a kedvencem mindmáig a legelső C-dúr preludium és 4 szólamú fúgája, hallgassuk meg Szvjatoszlav Richter előadásában:
https://www.youtube.com/watch?v=c8rxkDAaaJ0&list=RD3EnosoXeTWI&index=11

Ezt játszottam a lányom esküvőjén, és ezt szoktam játszani itt az otthonban is az időseknek.
Hát ennyit most Bachról. Olvasd el a könyvet, nem bánod meg!

Biztos vannak művei, amiket unsz, én is, de ez természetes, hisz nem tetszhetünk MI MAGUNK SEM MINDENKINEK! Hát még a gondolataink! :DDD
 
Én pl. ki nem állhatom a vonósnégyeseket, de ezt már írtam.

Carl Philipp Stamitz, cseh származású német zeneszerz

https://www.youtube.com/watch?v=XiphWQdZ8p0

Hát ez nem közönyösség volt, hanem modortalanság... Magyarul bunkóság... Egy ideig (jó sokáig) abban a hitben éltem, hogy a zenészek, azok olyan végletekig kifinomult és művelt emberek, akiknek eszükbe nem jutna, hogy olyan otrombán viselkedjenek, mint a hétköznapi emberek... Sajnos tévedtem... Ezt már beláttam. Bach nekem nem kedvencem és máig nem tudom, mások (főleg zenészek) miért tartják olyan nagyra, de hát ha ők mondják (meg te is) akkor el kell fogadnom. 

Tegnap este hoztam egy Liszt Ferenc (1811-1886) művet, a közönség kedvenc HALÁLTÁNC szóló zongorás változatát, most egy ismertetőt hoztam róla:

Lisztnek a "Dies irae"dallamára eredetileg zongorára és zenekarra szerzett változatai 1849-ből származik. Liszt 1853-ban átdolgozta, s 1865-ben Bülow mutatta be. A mű Liszt géniuszának egyik leglenyűgözőbb alkotása, melyben csodálatos ösztönösséggel világítja meg a zene további fejlődésének útját. Démoni látomásokkal telített, harmóniai és hangszerelési szempontból is merész alkotás. 
A haláltánc középkori eredetű irodalmi és festői motívuma a XVI. században éri el legnagyobb fellendülését. Ezzel a motívummal találkozunk Arany János: Hídavatás balladájában, és Madách: Az ember tragédiája londoni jelenetében, hogy csak a magyar vonatkozásokra utaljunk.
A haláltánc-motívum kifejezésének lényege, hogy a halálban mindenki egyenlő. A Kaszás húzza a talp alá valót a sírgödör felé vezető, végső tánchoz. 
Mindenféle rendű, rangú ember egyaránt a sír felé menetel a Halál nótájára. (Középkori "vitustánc nevű idegbaj".)
Liszt a DIES IRAE VI. századi liturgikus dallamot használja főtémának, mely mindig új arcot ölt, új színekbe öltözik, így érzékelteti a zeneszerző a legkülönbözőbb emberi figurákat. A vízió csodálatos hangszerelési effektusokra ösztökéli a szerzőt, halljuk a csontok félelmetes zörgését. A romantika borzadályos-kísérteties elemei jelennek meg előttünk. 
A Haláltánc hanghatásai lenyűgözőek, és bátor, előremutató zenei nyelvújításra utalnak. Liszt Ferencet ezért tartjuk a modern muzsika stílusváltó zeneszerzőjének.
Hallgassuk meg a zongoraverseny-szerű változatát is a műnek:
https://www.youtube.com/watch?v=RzkM24VBO4g
Franz Liszt: Totentanz (Haláltánc)

Liszt Ferenc: Haláltánc Franz Liszt: Totentanz
A Gödöllői Szimfonikus Zenekar koncertje
Szólista: Miyuji Kaneko – zongora
Vezényel: Ebihara Hikaru

Jó zenehallgatást!

Egy nagyhorderejű Liszt művet hoztam ma estére, bizonyítandó, miért tartom a zeneszerzés óriásának:
https://www.youtube.com/watch?v=4dONTGGlmPc
Franz Liszt - Totentanz 
Gépzongorán hoztam, hogy jól látható legyen a bravúros zongorajátéktechnika. Különösen felhívom a figyelmet a glissandókra , melyeket az ujjak körmeivel oldunk meg.

Anton Gosswin flamand zeneszerző volt

568-ban a müncheni udvar énekeseként dokumentálják, majd 1569-ben Landshutban udvari kapellmeisternek nevezték ki, hogy 1570-ben térjen vissza Münchenbe, 1577-ben a Peterskirche orgonistájaként. 1580-ban Freising püspökének Kapellmeister lett.wikipédia

https://www.youtube.com/watch?v=nOLSpSH3kJY&list=OLAK5uy_kEBA4jGR6HX_IjMMABFhXyZupsfTuN-Xg

https://www.youtube.com/watch?v=2v5c4-I5DGs&list=RDcnsv5tF6Rxk&index=3

https://www.youtube.com/watch?v=2v5c4-I5DGs&list=RD2v5c4-I5DGs&start_radio=1

Hmmmm.... már megen hiányosan fogalmaztam... A közönyösséget Mozartra értettem, mert pont az egyik kollágám volt ilyen. 
Ha valaki Mozartot játszott egy koncerten, felállt, és kiment!!!😀 😆 😱 🤢 

Hát most mondd meg! Egy fuvolatanár, aki követett engem az igazgatói székben... Tót volt az istenadta, pedig azok JÓ zenészek szoktak lenni.
Viszont imádta a Thallys féle reneszánsz zeneszerők műveit, én meg azokat jobbára untam...

Két zeneszerző ÓRIÁST ismerek el az ÖSSZES zeneszerző közül:
Johann Sebastian BACH-ot és Liszt Ferencet.

A többi közt is szeretek sokat, de azok e két embernek CSAK jelenthetnek szerintem, éltek is bármikor, és alkottak is bármit...

Bach a barokk kor lezáró szerzője volt (1750), Liszt Ferenc pedig a modern zene elindítója. Asszem, erről már írtam.

Közönyös lelkű emberek azok, akik nem kedvelik Mozartot? No, ilyet se hallottam még. Teljesen rímel rá az a marhaság, hogy a nem keresztényeknek nincs lelkiismeretük... Speciel én kedvelem Mozart azon néhány művét, amit ismerek, de ettől lehet, hogy van, amit meg nem kedvelnék... Amit te szépnek és meghatónak érzel, azt más nem kell, hogy szépnek és meghatónak érezzen..

Nagyon örülök, hogy véletlenül rábukkantam! Sokszor végignéztem, s most is sírva nézem... 

Hihetetlen, micsoda keserűség van benne megjelenítve!
A világ egyik legszebb dallamára hozzá méltó koreográfia, s előadás született!!!
Nem is értem, hogy lehet Mozartot nem szeretni, pedig vannak olyan közönyös lelkű emberek, én már csak tudom!...

Csodálatos volt köszönöm  Holdfény

Jadziának szeretettel!
Ilyen csodás tánckompozíciót férfitől még nem láttam! De a FÁJDALOM mozdulatokkal (testbeszéd!) ilyen lélekre hatásának kifejezését sem.
És abban is különleges, hogy szokatlan zenére táncol a művész: Mozart Requiem-jéből a Lacrimosára:
https://www.youtube.com/watch?v=K7_hBW7Ghbo
Lacrimosa, Luciano Perotto (Moszkva, 2017)


Az az angolspárga manőver fantasztikus!
(Sajnos a fotót róla nem engedi betenni a rendszer, de a videóban remélhetőleg látható!)

Mozart "Török indulója" (A-dur zongoraszonáta III. tétele) kicsit másképpen:
https://www.youtube.com/watch?v=ETdh4N3-iEY
Mozart's Turkish March in Bamboo 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Jos%C3%A9_Cura

https://www.youtube.com/watch?v=zow9jqgmKtM

Mások mondták róla:

• José Cura, a new Othello was born. – José Cura révén új Otello született.
  
  
• Truly impossible to ignore, José Cura with his voice of the century! – Bizonyosan lehetetlen figyelmen kívül hagyni José Curát, akié az évszázad hangja.

(Báránd, 1941. jan. 1.– ): táncos, koreográfus, balettigazgató. Tanulmányait 1959-ben fejezte be az ÁBI-ben, majd Pécsre szerződött, s a frissen alakuló Pécsi Balett tagja lett. Koreográfusi munkássága is ebben az egy.-ben indult. 1968 óta Fodor az Operaház tagja. Legsikerültebb egyfelvonásos kompozícióit a muzikalitás, a neoklasszikus táncnyelvezet és a szimfonikus szerkesztés jellemzi, bár legnagyobb közönségsikerét A próba c. rockbalettel aratta. Ezt a kétfelvonásos művét több kelet-európai egy., köztük a Kirov Balett is felvette repertoárjába. A bp.-i Operaház Kamarabalettjének vezetője 1985–1989 között, s az Operaház balettig.-ja az 1988–89-es évadban. F.K. Ballo Concertante (1966); E-dúr hegedűverseny (1974); Polymorhpia (1975); A próba (1982); A csodálatos mandarin (1984).2020-ban halt meg

Koreográfus-rendezőként a világ számos országában dolgozott, köztük Németországban, Olaszországban, Ausztriában, Spanyolországban, Lengyelországban, Svájcban. Rendszeresen közreműködött olyan neves fesztiválokon, mint a bregenzi, edinburgh-i, sevillai, siracusai, xanteni fesztiválok.

Alkotóművészi tevékenysége mellett a fiatalok oktatásában is feladatot vállalt: tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen táncot, zenés mesterséget és koreográfiát, valamint az újrainduló koreográfus-képzésen osztályfőnök volt.

Megszervezte a Magyar Táncművészeti Egyetemen a Koreográfus- és Táncpedagógusképző Intézetet, amelynek első igazgatója volt. Vezetése alatt a táncművészet minden ágában lehetőség nyílott pedagógus diploma megszerzésére.