1. Hír

A váci piac, hasonló is lehet az esztergomi (Fotó: eloepiteszet.hu).

További képekért kattintsanak IDE.

Az előzmények:

• a piac költözése jó pár éve napirenden van, a korábbi városvezetés belső harcai azonban nem tették lehetővé az érdemi munkát, majd jött Romanek Etelka és az új testület. Látszólag minden adott volt egy kellően megfontolt és gondosan előkészített döntéshez. A látszólagok azonban csak ritkán végződnek happy end-del.
• új főépítésze lett a városnak Philipp Frigyes személyében, akinek kifejezetten az egyik specialitása a piac. Mint mondja, a piac szerepe a profán építészetben hasonló a bazilika szerepéhez a szakrális építészetben. Hangsúlyos, na. Ezért sem meglepő, hogy a 2016-os év egyik legfontosabb témája lett az egykor szebb napokat is látott információs sztráda elhelyezése.
• sokáig három variáció versengett a képviselők kegyeiért. Előjött a Bástya-áruház vásárcsarnokká alakítása, egy tömbösített megoldás a Simor János utcában, illetve a korábbi utcás piac modernizált változata is. Szavaztak erről, szavaztak arról, majd visszahozták ezt, elvetették azt. Most a polgármester javaslatára összehívnak egy közmeghallgatást. A sztorit alább folytatjuk.
• azért kellett sietni az elhelyezéssel, mert 260 millió forintos támogatásra pályáztunk. Minél hamarabb kell tehát egy jó döntés. A jó döntés fogalma persze eléggé szubjektív.
• a testületben egymással verseng a szerelem, a gazdasági megfontolás és a városépítészeti megfontolás. A polgármester nagyon szeretné a vásárcsarnokot, a gazdasági érveket a képviselők egy bizonyos csoportja hangsúlyozza, míg a főépítész a piacot urbanisztikai szempontból közelíti meg, így a pénz másodlagos.
• A testület és a Polgármesteri Kabinet finoman szólva sincs egy hullámhosszon. Ez pedig rengeteg kérdésben feszültséget okoz. A pártszíneket már régen felülírta a valóság. Nézzük az erőviszonyokat. Akik együtt szavaznak általában. Egyik oldal: Nyíri Attila, Sztojka Lajos, Eck András, Erős Gábor, Sasvári Viktor, Alberti Péter, Szerencsés Gergely, Vigh László. Másik oldal: Tordainé Vida Katalin, Bánhidy László, Romanek Etelka, Tóth Tamás Béla.
• A képviselőknek nehéz dolguk volt a szavazáskor, mivel a „pályázati kényszer” miatt eléggé sacc gyanús számok kíséretében kellett voksolniuk a végleges megoldásról. A Hivatal lassan megfeszül az ügyben, de folytatja a küzdelmet.
• pár száz millióért megvettük a Bástya-áruházat, egyelőre nem tudjuk, mit kezdjünk vele. A Simor János utca lakói pedig petíciót juttattak el a polgármesterhez, amelyben kérik, hogy vizsgálják felül a piac költözésének ügyében született döntést, avagy ne tegyék a Simor János utcára hosszában az árusokat. Mivel az kedvezőtlenül érintené a bolt- és háztulajdonosokat. A két történet itt ér össze. Romanek Etelka ezért újra visszahozta a piac végleges elhelyezésére az áruházat. Sok a kérdőjel, de a Bástya-piac kombó (vásárcsarnok) egy csapásra megoldhatna minden problémát.
• visszahozták, de nem hoztak számokat arra vonatkozóan, hogy mennyibe is kerülne a Bástya átalakítás vásárcsarnokká, és üzemeltetése. Így pedig elég nehéz dönteni.
• a Simor János utcai petíció teljesen jogos. Felmerül viszont egy kérdés, hogy korábban miért nem szervezett fórumot az Önkormányzat. Sáska János a november 14-i közmeghallgatáson azt mondta, hogy Romanek Etelka ígéretet tett neki, hogy lesz. A polgármester válaszában jelezte, hogy nem történt ilyen ígéret.
• annyit viszont tudunk, hogy Kasza Péter, a Polgármesteri Kabinet jogi tanácsadója minden egyes piacossal külön ült le beszélgetni. Az árusok a tömbösített megoldást preferálták. Van 18 aláírásunk erre vonatkozóan.
• Ezek szerint a területen lakókat tényleg nem kérdezte meg senki.

Most bekapcsolódunk a jelen folyásába.

A petíció után a testület rugalmasan állt a témához. Rajtuk ne múljon semmi, Alberti Péter a Pénzügyi Bizottság nevében élt módosító indítványnal, amiben azt szorgalmazta, készüljön kimutatás, hogy mennyibe kerülne a városnak egy vásárcsarnok üzemeltetése. Mivel lehet, hogy ez a legjobb megoldás, végig itt volt a szemük előtt, csak a számok hiányoznak. A képviselő emellett beterjesztette, hogy végezzenek közvélemény kutatást is a lakosság körében, amelyből kristálytisztán kiderülne, vajon az esztergomiak melyik elképzelést látnák szívesen a városban.

Romanek Etelka félreértette Albertit. És a lakossági igények felméréséből egy nagyítón keresztül egy népszavazás kezdeményezésénél kötöttünk ki. Már egy esetleges referendum költségeit és az előkészítés módját taglalták, amikor a polgármesternek elmondták, hogy erről nem is volt szó. Csupán egy kevésbé költséges telefonos közvélemény kutatás ötlete merült fel.

Végül Romanek Etelka visszavonta az előterjesztést, így már a módosítót sem lehetett benyújtani, majd bejelentette: bízik az esztergomiak józan ítélőképességében, ezért közmeghallgatást kezdeményez december 22-re. Közben az időpont fix lett, a városi sajtó már értesítette is a lakosságot.

Örülhetnénk is a döntésnek, viszont november 14. után kevésbé tűnik megfontolt lépésnek, ugyanis egy hónappal ezelőtt már megmutatták, hogyan kell egy közmeghallgatást totálisan széttrollkodni.

Abban talán egyetérthetünk, hogy az önkormányzati információgyár hagy némi kívánnivalót maga után a piac elhelyezésének esetében is. Több képviselő is kiemelte, hogy a döntés nem volt rendesen előkészítve, de az információhiány egyéb ügyeknél is rendszeres. Eck András is az ügy társadalmasítását hiányolta. Pedig márciustól lett volna rá idő – tette hozzá a képviselő.

A pontos költségbecsléseket és a terveket majd valamilyen formában önök is láthatják. A testületin többek között elhangzott, esetleg a sajtó is kaphatna (végre) anyagokat, hogy részletesen bemutathassa a három elképzelést, lehetőleg pár nappal 22. előtt. Máshogy nem működhet a fórum.

Információk nélkül ugyanis nehéz lesz érvelni egyik vagy másik elképzelés mellett/ellen.