Elfújta a szél a Szentgyörgymezői temető kapujának tetejét

A településeket minősítik a temetők és a templomok állapota szerint,esztergomot is minősíti negatívan.

Ezt a kizárólag képi anyagra támaszkodó híradást szeretném kommentálni, a helycserét kihasználva elmélkedni a földön landolt tetőszerkezet fölött.

Milyen gyorsan változhat egy helyzet! Eddig a tető volt fönt, mi lent, most meg hirtelen a tető van lent, mi pedig fölötte!

Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de szerintem azért ez nem olyan nagy csapás! Az minden esetre óriási szerencse, hogy nem történt belőle baleset, ebben a temetőt sűrűn látogató időszakban.

Ez a már szinte nullára lepusztult tákolmány már jó ideje csak egy funkciót töltött be, – de azt maradéktalanul – nevezetesen az elmúlás megjelenítését, ráadásul a temető bejárataként.

Akár úgy is értékelhetnénk, hogy itt a hely-idő-forma-szín-mondanivaló-funkció abszolút egysége olyan mértékben érhető tetten, amivel még az Esztergomban lépten-nyomon fellelhető „vizuális bűncselekmények” hagyatékaiból is messze képes kiemelkedni. Egy biztos, hogy ha valaki ezen a kapun keresztül közelítette meg a temetőt, akkor már meg is volt a felvezetés, ezután már mindent természetesnek vett, semmin nem tudott fennakadni, mint a burkolat nélküli sáros, hepe-hupás utak, az öntözőkannákat helyettesítő, csiri-csáré mosószeres flakonok felaggatva a sírok közé, a vízgyűjtő nélküli, derékig lefröcsögő csapok, a WC hiánya, az általános elhanyagoltság.

Szentgyörgymezői temető locsolási kultúra:

Remélem, hogy az egyik városatyának sem jut majd az eszébe, hogy ebben az abszolút tájidegen, monumentális-káosz-gagyi formában kellene újra építeni a temető bejáratát. Talán a jól bevált kő(tégla) – oszlop(falazat) – vaskapu – szolíd(de jó) terv kombinációt érdemes előnyben részesíteni, a vas részeket tüzihorgyanyzásos felületvédelemmel ellátni és akkor örökös lesz, nem eszi meg az időjárás, az UV sugárzás néhány év alatt, nem kell festegeteni, javítgatni.

Ennek okán egy ilyen konstrukció igazán hasznos lenne, mert jól bírná azt az esztergomi beidegződött mentalitást, mely a létesítmények fenntartására jellemző: egyszer végre megcsinálunk valamit, azután örökre elfelejtjük, karbantartást már soha nem végzünk rajta, ha valaha foglalkozunk még vele, azt csak akkor, ha már újra nullára lepusztult!

Remélem, hogy a városvezetés figyelmét felhívja ez az esemény a temetőkre, az áldatlan állapotok megszüntetésének szükségességére! A temetőkben évtizedek óta nem történt semmilyen komolyabb beruházás, fejlesztés, itt az ideje, hogy a város most „belenyúljon a zsebébe” és rendbehozza a temetőket. Az nem lehet kifogás, hogy nincs rá pénz, mert itt folyamatosan áramlik szét a közpénz a városi költségvetésből idióta módon idióta célokra, melyek nem közcélokat szolgálnak, vagy nem indokoltak, de semmiképp nem fontosabbak, mint a temetők állapotának javítása! Az esztergomi lakosságnak ez irányú igénye már a 2012-es népszavazásunkon is megfogalmazásra került, akkor több mint nyolcezer választópolgár támogatta ezt a törekvést. Vélhetően ennél jóval több eszetergominak is hasonló volt a véleménye ebben a kérdésben, legfeljebb nem merte azt felvállalni.

Úgy tartják, hogy egy temető mindent elmond a helyi lakosság kultúrájáról, tiszteletükről az eltávozott elődök iránt. Vajon mi, esztergomiak milyen minősítést kapnánk, egy idegen milyen véleménnyel lehet rólunk, ha véletlenül a temetőinkbe téved?

Ami ennél is fontosabb: mi is csak ennyire tartjuk magunkat?