Lesz-e Esztergom a „Városok városa”?

DE! A leaszfaltozott lehetőség felfestése lehervasztja a mosolyt főként a már a parkolást befejezők arcáról, ugyanis a 90 fokos parkolóból a mellettünk álló miatt egyáltalán nem lehet kilátni (az egyébként legforgalmasabb főutcánkon haladó forgalomra), különösen a kerékpárosok veszélyeztettek. Ezért más városokban forgalmas utak mellett 45 fokos szögben festik fel a parkoló helyeket, és újabban már ezt is úgy, hogy tolatva álljunk be és így mind leálláskor, mind pedig elinduláskor a legtöbbet láthatja az autós a környező forgalomból, tehát ez a legkevésbé balesetveszélyes megoldás.

Növények az útkereszteződésekben. Meggyőződésem, hogy a bokrosítás programját nem a kereszteződéseket beláthatatlanná tevő zöldek ültetésével kell megvalósítani. Mind a gyalogosok, mind a kerékpárosok, mind pedig az autósok érdeke, hogy a kanyarodó vezető beláthassa biztonságosan a távolságot. A körforgalmainkban több helyen az irányító tábla van úgy elhelyezve, hogy az gátolja a biztonságos belátást.

Este a gyalogátkelők többségét nem világítja meg a közvilágítás. Különösen az érintett járdaszakaszon kellene látnunk, hogy van-e átkelni szándékozó. Néhány településen már találkoztam olyan világítás megoldással, ami ezt a problémát 100%-osan megoldja. Ugyanez a probléma a kereszteződésekkel (magyarul legyenek lámpák a kereszteződésekben).

Eddigi tapasztalatom szerint egyetlen kiegészítő tábla sincs Esztergomban, ami a biciklisek egyirányú utcában való ellentétes forgalmát szabályozná, pedig úgy gondolom erre törvényi kötelezettség is van. Sok vidéki településen látok a gyalogátkelőknél kiegészítő táblát, ami a kerékpárosok kötelezettségére hívja fel a figyelmet, nevezetesen hogy át kell tolniuk a gyalogátkelőben a bringájukat. A Kiss János út elsimítását követő felfestések irreális szélességű parkolókat eredményeztek, inkább kerékpársávot csináltak volna. A reménybeli kerékpáros utak kialakításánál ügyelni kellene arra, hogy olyan megoldások szülessenek, amik minden közlekedő érdekét igyekeznek figyelembe venni, vagyis ne egymás rovására készüljön a szabályozás.

Egy-két helyen érdemes volna a véglegesen limitált parkolási idő bevezetésén is elgondolkodni. Erre inkább csak külföldön láttam példát eddig. 20-30 perc viszonylag magasabb tarifás parkolási díj, és az idő letelte után a hely fizikai elhagyásának kötelezettsége. Először nekem is leesett az állam, de beláttam, hogy szükséges és működik is, így valóban lehet parkolóhelyeket teremteni. Persze az újak létesítéséről sem szabad lemondani.

Esztergom az ilyen nagyságú városok között az egyik legátjárhatatlanabb település az országban, és nem is egyszerű ennek az állapotnak a rendezése. Különösen nem, ha abban gondolkodunk, hogy az életminőség javulhat és még többet szeretnénk közlekedni. A párkányi híd előnyei mellett generált egy többlet, és jó részben áthaladó forgalmat is.

Az Intermodális megvalósulása 2018-ra még erősebben növelni fogja a város belső forgalmi igényeit!

Felmérés kellene már most a majd megváltozó helyzetre való kitekintéssel, hogy mik a közlekedési célok az itt lakók, az ideérkezők részéről.

A meglévő kereszteződések tapasztalati végigjárására volna szükség, és a beláthatatlanságokat meg kellene szüntetni. Útfelújításoknál kiemelt szempont kellene legyen legalább egy jármű balra sorolásának lehetősége, de ahol lehet, jobbra kanyarodó sáv létesítése is, ami nagymértékben segíti a dugók kialakulásának elkerülését.

A „Városok városában” közlekedni is jobban kell majd tudni, hogy érezzük, ez tényleg egy élhető város. És mivel ez nem egyszerre lesz így az addigi minden lépést egy előre tekintő és mindig a legjobb megoldást választva kell cselekedni. Hiszen hosszabbtávon a kicsit drágább, de minőségi - mindig kifizetődőbb.