Hogy kerül ez az óriási bazilika egy ilyen apró faluba?
Kultúra
2016. máj. 6.

<p>Szerdán újra fórumra lépett Esztergom, most a turizmusról diskuráltak a város kulturális életének és intézményeinek vezetői. Zsúfolásig megtelt a 30 fő összbefogadású terem a Technika Házában, hogy végre mindenki megtudhassa: Esztergom turizmusban egyedül hangya. De nagy lehet. Alázat, türelem és tenni akarás. Csupán ennyi a recept.</p>

Fotó: Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal

A számok tükrében

Pócsik György turisztikai desztinációs menedzser előadásában kifejtette, hogy az Esztergomban töltött vendégéjszakák növekedése nem tartja a szintet az országos bővüléssel. A királyváros lelassult, az okokat viszont ne csak az elmúlt évtizedben keressék, hiszen a tendencia 1993 óta tart. Emellett arról sem feledkezhetünk meg, hogy a számok és a mutatók alapján Esztergom idegenforgalmától függ a térség is. Ha mi lefelé süllyedünk, akkor húzzuk magunkkal a többieket is. Ha viszont végre felfelé ívelő pályára állunk, akkor a térség is profitálhat belőlünk – fűzte hozzá Pócsik György.

Jé, a bazilika alatt van egy város is?

Philipp Frigyes főépítész felszólalásában elmondta, az elkövetkező időszak tervezésében elsőrendűen fontos lesz, hogy a városunkba érkező látogatókat lecsábítsuk a belvárosba is. Ehhez viszont rendbe kell szedni a település szívéhez futó utcákat és az épületeket is.

A főépítész hozzátette azt is: Esztergomnak végre úgy kellene látnia magát, mint a Dunakanyar része, mint e természetföldrajzi határok közé szorított szerves egység egyik eleme. Így válhatunk csak igazán eladható termékké a turizmus piacán. Más út nincs.

Amire Esztergomba ér a turista, legszívesebben már menne is haza

Horányi László, az Esztergomi Várszínház igazgatója hozzászólását nagy bejelentéssel kezdte: idén nagy dobásra készülnek a Várhegyen, erre minden szükséges támogatást megkaptak. A színház nyári programjáról hamarosan olvashatnak a Szeretgomon is.

Fotó: Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal

A szakember szerint az az egyik legnagyobb baj, hogy nehéz megközelíteni Esztergomot. Aki például a fővárosból gurul hozzánk, már az Árpád hídnál Odüsszeusz útjára kényszerül, hiszen Budapestről Szentendere felé terelik a királyvárosba igyekvőket, és mire a látványosságokkal teli úton elér hozzánk, elcsigázott lesz és nyűgös, ráadásul a pénztárcája sem nyom már annyit, mint induláskor. Ki kell írni a táblára: a 10-es úton nem csak Dorogig juthat, hanem Egomig is. Ráadásul ez esetben az első turisztikai célállomás is a királyváros lenne, ahol akár egy kényelmes ebédet is eltölthetnek a kedves „idegenek”.

Az ősök már kijelölték a járható utat

Koditek Pál elmondta, hogy 1945 előtt igazi turizmuspolitikája volt Esztergomnak. Üdülő-, termál-, fürdő- és vallási turizmusi babérokra törtünk páruzamosan megannyi kulturális programmal. Fejlődött a közlekedés, így a város megközelíthetősége is javult. Emellett intenzív kampányt folytattunk a turistákért bel- és külföldön egyaránt. Az eredmények pedig nem maradtak el. Most viszont még a Várhegy is telis tele hiányosságokkal, nem beszélve a szálláshelyek minőségéről és mennyiségéről. Koditek Pál szerint fontolóra kellene vennünk, hogy életre hívunk egy évente visszatérő színvonalas rendezvényt, mint például Vácon a Világi Vigadalom.

A most felnövő generációknak adjuk el magunkat

Szóda Ákos egykori városmenedzser hozzászólásában új kapukat döngetett. Mint elmondta, szerinte a felnövő fiatalokat, elsősorban a most 13-14 éves diákokat kellene megszolítanunk. Hiszen ők lesznek a jövő turistái. Emellett hihetetlen intenzív marketingmunka kell. No, meg persze egységes koncepció. Szóda Ákostól azt is megtudtuk, hogy hamarosan új, kézbe vehető várostérképek lepik majd el az utcákat, amelyeket természetesen szétszórnak majd a vendéglátóhelyeken is. Annyi bőkkenő van, hogy a térképek kiadása mögött vállalkozók állnak, így elsősorban a cégeket emelik majd ki a kiadványokban.

Viszont lesz látványtérkép is

Egy felszolaló felvetette, hogy már tavaly is megkereste az Önkormányzatot egy lehetséges látványtérkép ötletével. Akkor nem történt semmi, Meszes Balázs, a Kulturális Bizottság elnöke szerint erre tavaly pénz sem lett volna (4 és fél milliárd forint maradt bent a költségvetésben – a szerk.), most viszont megígérte, hogy lesz térkép. Itt a szombathelyi minta:

Kép: latvany-terkep.hu

Pénz rendelkezésre áll, ötlet is van dögivel, mégsem haladnak a dolgok

Sasvári Viktor képviselő felszólalásában elmondta, hogy nagy lökést adhat Esztergomnak és a városi turizmusnak is a hamarosan elkészülő új szálloda a Prímás-szigeten. A nyitást most júlisusra tervezik. Emellett négy éven belül elkészül Esztergomot az M1-es autópáylával összekötő új gyorsforgalmi út is, amely jelentősen oldhatja a város elszigeteltségét. Ezt korábban 2018-ra ígérte Orbán Viktor.

Sasvári azt is hozzáfűzte, hogy sokat várnak az Önkormányzat homlokzatfelújítási programjától is, amelyre rengeteg pályázat érkezett. A program pedig folytatódik majd, hozzájárulva a belváros revitalizációjához. Valamint senki ne feledkezzen meg a biciklisutakról sem, hiszen a város most pénzt nyert az ipari parkban tervezett nyomvonalra. Az elkövetkező években pedig tovább bővül majd a városi kerékpárút hálózat, kiegészülve a belvárossal, egy táti és egy dorogi összeköttetéssel is. És hogy az ipari parkba tervezett út mikor készül el? A pénz megvan, már csak az idővel futunk versenyt. Sasvári hozzátette: lassú az adminisztráció, ezért nem haladnak általában a kivitelezési munkálatok. A gyorsítást attól várják, hogy 30%-kal nőt a Városházán dolgozók száma – tette hozzá a képviselő.

Kőszegi Lajos, a Haladó Esztergomért egyesület elnöke is egy jobb turista tájékoztatási rendszer érdekében szólalt fel. Hiányoznak a táblák, a látogató pedig nem jut egyről a kettőre. Emellett síkra szállt a testvérvárosi turizmus fellendítéséért is.

Fotó: Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal

Kulturális főváros

Rezi Kató Gábor, a Vármúzeum igazgatója szerint nagyban növelné a versenyképességünket egy szlogen, esetleg egy olyan személy, akit az esztergomi turizmus zászlójára tűzhetnénk. Szent Istvánt már behúzta más, de rajta kívül is vannak még híres, Esztergomhoz kötődő személyek (Itt van például André Kertész – a szerk.).

Az igazgató emellett elmondta, hogy a Vármúzeumban is rengeteg lehetőség akad a kikapcsolódásra, csak a legtöbb esetben nem jutnak el a hírek a potenciális látogatókhoz.

És akkor elhangzott az est legfontosabb mondata: tényleg komolyan el kellene gondolkodnunk, hogy pályázzunk az Európa kulturális főváros címre. Hiszen bukni nem lehet vele, ellenben már önmagában az ügy hírértékével sokat nyerne a város. Önök korábban elsöprő többséggel támogatták az elképzelést a Szeretgomon.

Hogy kerül ez az óriási bazilika egy ilyen apró faluba?

Földesi Vera idegenvezető is azt emelte ki, hogy a turista egyszerűen nem tudja, merre induljon a városban. Az Erzsébet parkban lévő hajóállomásnál növekszik a bizonytalansága a „retró” térképek láttán. Majd a kisvonat körbeviszi a városba, és teljes lesz a káosz. A legtöbben csak azt kérdezik a túra után „Hogy kerül ez az óriási bazilika egy ilyen apró faluba?” – teszi hozzá az idegenvezető, aki szerint a város weboldalára is ráférne a naprakészség.

Szabó Zoltán, a Geoda öslény- és ásványkiállítás vezetője szerint érdemes lenne kombinált múzeumlátogatási jegyekkel próbálkozni, van akkora kínálat, hogy akár két napig is itt tarthassuk a turistacsoportokat.

Czinege Erzsébet, a Dzsámi intézményvezetője újszerű ötlettel rukkolt elő, szerinte a Múzeumok Éjszakája sikeréből is okulva - amikor százak utazzák körbe Esztergomot csak azért, hogy részesüljenek egy kis kulturális sokkból -, rendszeresíteni kellene a kisvonatokat a múzeumok között. Akár úgy is, hogy a város szerelvényeket vásárol.

(forrás)