Székesfehérvár rástartolt a koronázási palástra, Esztergom hozná a Szent Koronát
Kultúra
2016. ápr. 26.

<p>A Székesfehévári Önkormányzat kezdeményezésével párhuzamosan (’Fehérvárra a koronázási palástot!) Esztergomban is szervezkedni kezdtek az interneten. A helyi ötletgazdák azt szeretnék elérni, hogy városunkba hozzák a Szent Koronát örökre. Székesfehérvár közben begyújtotta a rakétákat, Fejér megye székhelyén már most pénteken aláírásgyűjtésbe kezdhetnek. <a href="https://www.facebook.com/Szent-Koron%C3%A1t-Esztergomba-864561160338362/?fref=ts">Esztergom viszont megrekedt a neten</a>. Ön támogatná a felvetést, esetleg kivitelezhetetlennek tartja? Pro és kontra.</p>

Fotó: Kovács Tamás/MTI

PRO

Esztergom hamarabb volt, mint az ország

Valószínűleg egy mitikus pillanatban itt történt az országalapítás, ennek állít emléket a Várhegyen felállított Városalapító-szobor is. A megérkezést imitáló földbe szúrt dárda és a mozgást jelképező négykerekű jármű feloldható feszültsége éppen ezt a bizonyos határozott lépést szeretné tudatosítani. Esztergom testesíti meg az országalapítást, itt született meg a magyar nemzet és itt történt a keresztény Magyar Királyság megalapítása is.

Nem tudnak tehát szimbolikusabb helyet mondani, ahol jobb helyen lehetne a korona, mint Esztergom.

Szent István viselte először

Közel sem biztos, sőt, nagyobb valószínűséggel nem ezzel a koronával koronázták meg Istvánt. Bár eléggé az alternatív, mitikus és historizáló történelemírás korszakát éljük. Így némi csúsztatás nem feltétlenül történelemhamisítás, nevezzük inkább a mindennapi hagyomány átitatta valóságnak. Ugye mindenki ismeri a Széchenyi téren álló Szentháromság-szobrot? De számtalan más ábrázolással is ráerősíthetünk a legendára, itt van például a budapesti Szent István bazilika Benczúr Gyula által készített oltárképe. És ha mégis ennyire erős a tradíció, mit keres még mindig Budapesten a korona?

A város szülöttjének, Szent István király hagyatékának minden ellentétes véleményt kizáróan itthon a helye.

Na, de volt-e Szent István fején a Szent Korona?

Itt ajánlották fel az országot Szűz Máriának

Forrás

Forrás: archiv.vfmk.hu

Hol máshol? Természetes, hogy Esztergomban és persze a Szent Korona segítségével. Ráadásul nem is egyszer, hiszen a gesztust többször is megismételték. II. János Pál pápa 1991-ben meg is erősítette a legendás tettet, amikor Esztergomban járt. 2001-ben ismét Esztergomban történt meg a jelképes cselekedet. Torgyán József vezetésével pedig újból erre „készülnek”, csupán Orbán Viktor beleegyezésére várnak, aki éppen megfontolja a dolgokat. De az sem véletlen, hogy az István király rockopera folytatását, a Veled, uram! című darabot éppen a bazilika előtt vitte először színre a Szörényi-Bródy páros 2000-ben. A nagy mű utolsó jelenete maga az ország felajánlása az égieknek, és a darabban milyen koronát visel István?

Az ereklyének tehát ott a helye, ahol hasznát tudják venni. Ahol nem csupán dísztárgy és turistacsalogató attrakció.

Esztergomtól annyi mindent elvettek

Elköltözött az ország fővárosa, állandóan idegen hadak dúlták, prédálták lakosságát. Trianon után határváros lett, majd a megyeszékhely rangot is elvesztette, nem jött ide az alkotmánybíróság és az érseki adminisztráció is Budapestre költözött. Korábban nyüzsgő egyetemváros volt, mostanra viszont ebből a rangjából is jócskán vesztett.

Esztergom szimbolikus jellege viszont megingathatatlan és eltörölhetetlen, a Szent Korona "hazajövetelével" pedig tovább emelhetnénk a város fényét.

Ha Székesfehérvárnak engednek, talán nekünk is

Székesfehérvár polgármestere április 15-én Facebook-üzenetében jelentette be, hogy aláírásgyűjtést kezdeményez a koronázási palást hazahozataláért és Székesfehérváron történő kiállításáért. Az akció kapcsán rengetegen kinyilvánították egyetértésüket, ezért a város hivatalosan is megtette a szükséges lépéseket a megvalósítás érdekében. Április 29-én a képviselő-testület elé kerül a kezdeményezés. Cser-Palkovics bízik benne, hogy a nemes ügy egységbe forrasztja a várost. Székesfehérvár a szállítás és a kiállítás költségeit is finanszírozná. Mindent latba vetnének, még a XXI. századot is segítségül hívnák. Szó esett arról is, hogy digitálisan is alá lehetne írni a kezdeményezést.

Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

Lehet szállítani, így Esztergomban is tartózkodhat időnként

A Szent Korona története egy kalandokkal telezsúfolt utazó regény. L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár pedig újabb fejezetet nyitna az ereklye történetében, mint elmondta, szívesen látná a koronázási kincseket (kiegészítve a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött koronázási palásttal) a felújított Budavári Palotában. A kormányzati fogaskerekek tehát bőszen forognak, így Esztergom engedhetne is egy kicsit az óhajából. Nem kell, hogy mindig itt legyen az ereklye, de az év bizonyos részében őrizhetnék Esztergomban is. A millennium alkalmával már tett is látogatást nálunk a korona, akkor ezrek álltak sorba, hogy megpillanthassák a magyarok nagy szent ékszerét.

Kevésbé nagy tervekkel tehát könnyen hagyományt lehetne teremteni.

KONTRA

Ez bizony nem is az a korona

A ma ismert Szent Korona két különálló korona egyesítéséből jött létre jóval Szent István után. Ennek a koronának semmi keresnivalója Esztergomban. Az Árpád-korban is Székesfehérváron őrizték a koronázási koronát. A Jobbik amúgy 2014-ben kampányolt már azzal, hogy Székesfehérvárra kerüljön a Szent Korona, oda "vissza". Vona Gábor szerint a lelki és szellemi jelentőségén túl kulturális és idegenforgalmi vonzereje is lenne az ékszerek Székesfehérvárra telepítésének.

A koronázási palást más tészta

A két ötletet nem lehet összehasonlítani. Írásos adatokkal tudunk szolgálni, hogy a koronázási palástot direkt Székesfehérvárnak szánták. A Székesfehérvári Önkormányzat kommunikációs központjának korábbi közleménye szerint a koronázási palást közepén félkörben olvasható latin felirat magyarul azt jelenti: "ez a casula Szűz Máriának Fehérváron levő egyháza számára készült és adatott Krisztus megtestesülésének 1031. évében, a XIV. indikcióban, István király és Gizella királyné által".

A legjobb helyen Budapesten van

Hiszen a szent Korona a magyar államiság jelképe, megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. A nemzet központja pedig – bármilyen nehéz is ezt elfogadnia egy esztergominak - Budapest. A Szent Korona nem múzeumi ereklye, ezért a népszuverenitást megtestesítő Parlament épületében a helye. 2001-ben törvényt is hoztak erre.

A Szent Korona önmagában nem old meg semmit

Túlzottan szimbolikus dolgokkal vagyunk elfoglalva.Ez megint a szokásos esztergomi sérelmi politika maszlagja. Az energiákat inkább olyan célok felé kellene terelni, amelyek rövid időn belül realizálhatók lennének.

Úgyis hozzák majd Esztergomba is

Évfordulók alkalmával biztosra vehető, hogy felúsztatják a Dunán hozzánk, viszont Budapest abba nem fog belemenni, hogy állandó jelleggel a királyvárosban legyen az ereklye. 2038-ban valószínűleg felhozhatják hozzánk.

Egység

A legújabb felvetések alapján végképp elképzelhetetlen, hogy önmagában, a koronázási jelképektől elválasztva Esztergomba jöjjön a korona. L. Simon László legújabb elképzelései szerint a felújított Budavári Palotában méltó helyük lenne az ékszereknek. Már arról is szó van, hogy a koronázási palásttal együtt költöznének az ereklyék.

 

A Szent Koronának tehát a mai magyar jobboldali mainstream politikai gondolkodás szerint a magyar állam központjában a helye (erre megannyi történész is ráerősít). Esztergom viszont annyit megtehet, feltéve ha tényleg akkora támogatottsága van az elképzelésnek, hogy egy, a kormánnyal kötött kompromisszum keretében az év bizonyos időszakában Esztergomba lehessen megtekinteni az ereklyét. Hiszen erre volt már példa, most csak annyi változna, hogy minden évben huzamosabb ideig Esztergomban tartózkodna az ékszer. A Szent Istváni-i hagyományok is ezt támogatják…

(forrás)