Egyél velünk helyit!

Egyél velünk helyit!

2016. 04. 21. 11:59

Esztergomban öt éve működik a Kiskosár Bevásárló Közösség, ahol a vásárlók közvetlenül a környékbeli termelőktől szerzik be az élelmiszereket. Az elvekről, a működésről a szervezőkkel, Lőrincz Zsuzsannával és Horváth Zoltánnal beszélgettünk.

Idén lesz 5 éves a Kiskosár, a kép a tavalyi születésnapon készült

Fotó: Mitter Balázs (luminoso.hu)

Általában nehezünkre esik, hogy jól bejáratott szokásainkon egyik napról a másikra változtatni tudnánk, vagy könnyen elhagynánk azokat a közegeket, ahol már annyira otthonosan mozgunk. Nálatok hogyan került előtérbe a helyi termékek fogyasztása?

Horváth Zoltán: Az ember élete során folyamatosan változik, szemlélete, filozófiája, fogyasztási szokásai apró léptékben formálódnak. Nálam az első jelentősebb fordulat akkor történt, amikor csökkentett húsfogyasztásra tértem át. Majd utána azon kaptam magam, hogy házit fogyasztok, nem sokkal rá pedig már helyi termelőktől kezdtem beszerezgetni az élelmiszereket.

Lőrincz Zsuzsanna: Ha nyitott szemmel jártál Esztergomban, könnyedén megtaláltad Rétki Gábor tejboltját (Batthyány utcai mintabolt – a szerk.), nem is kellett messzire menned, a helyi termék már landolt is a kosaradban. Ha pedig belevágsz, egykettőre rájössz, hogy ezek mind-mind igényes és minőségi étkek. Másrészt tudatosul az emberben az is, hogy egy csomó termék, amit a boltok előszeretettel kínálnak, teljességgel fölöslegesek, ezért lassacskán ezek kiesnek a napi étrendből.

 

Hogyan zökkent szervezett keretek közé a helyi termék fogyasztás attitűdje, mikor és hol kezdett formálódni a Kiskosár Bevásárló Közösség gondolata?

HZ: 2011-ben, amikor a Tudatos Vásárló Fesztivált szerveztük, sokkal intenzívebben, nagyobb koncentrációban találkoztak a látogatók a helyi termék fogyasztás lehetőségével. Mint szervező, alaposabban szemügyre vehettem az eseményen megforduló emberek viselkedését, hozzáállását a helyi termékekhez. Elképesztően jó tapasztalat volt látni, termelő és fogyasztó egyaránt élvezte, hogy elvegyülhet egy gasztro-forgatagban, helyi terméket kóstolhat, miközben kedvére cseveghet a termelővel is. Valahol itt látom a Kiskosár történetének eredőjét.

LZS: Én kicsit több mint egy éve kezdtem aktívan részt venni a közösség működtetésében. Előtte is civil szervezetnél dolgoztam, a Kiskosárban én végzem az operatív és média feladatokat. A 2011-es fesztivált is közösen szerveztük, úgy láttam, megértett a helyzet a közösség kapuinak szélesebbre tárására, mind a rendszert illetően, mind a vásárlók nyitottságára gondolva. Egyre többen elkötelezettek a helyi termék fogyasztása iránt.

 

Ínyes falatok

Fotó: Mitter Balázs (luminoso.hu)

Nemrégiben a HVG-ben ismertetőt olvashattunk a Helyi Finomságok Tárháza címen megjelent kiadványaitokról. Tudvalevő, hogy a brosúra az Ister-GranumEurórégió (EGTC) berkeiből került ki, amelynek a munkájában egyes projektek alkalmával te is részt veszel. Melyik kapcsolatodban jelentkezett először a helyi termék iránti elhivatottság?

HZ: Hamarabb volt a Kiskosár-ban a helyi termék szemlélete, mint az Eurorégiós aspektus. Utána nyilván ez a két gondolatvonal egyszer csak találkozott, ennek megkoronázásaként pedig közösen alakítottuk ki az EGTC helyi termék hálózatfejlesztésre vonatkozó stratégiáját. A projekt keretében meglátogattuk a régió számos termelőjét, személyesen megismertük őket, a gazdaságukat, hogyan termelnek, hogy bánnak az állatokkal. Ez az egyik legfontosabb alapköve a Kiskosár Bevásárló Közösségnek.

 

Tulajdonképpen hogyan működik egy ilyen közösség, miért jó nekem, ha becsatlakozom hozzátok?

HZ: Öt év távlatából mondhatom, hogy stabil lábakon állunk, mára webshopon keresztül tudnak a vásárlók rendelni. Ha felkeltette a rendszer az érdeklődésed, keresd fel a www.kiskosarbolt.hu online felületet, egy rövid regisztráció után leadhatod a rendelésed. A termékeket személyesen a termelőktől tudod átvenni, egyelőre kétheti rendszerességgel. A Belvárosi Plébánia kertjében tartjuk minden második csütörtökön az úgynevezett átadást, ahol jelen van a termelő és a közösség, plusz egy varázslatos, remek hangulat. Újabb nagy lépés, és remélem jó hír a vásárlók felé, hogy körülbelül az eperszezon beköszöntével átállunk heti rendszerességre. Fontos és ki is emelném, hogy a Kiskosár Bevásárló Közösség más, több mint egy piac. Mielőtt egy termelő bekerül hozzánk, meglátogatjuk, meggyőződünk róla, hogy valóban saját terméket árusít vagy dolgoz fel, hogyan folyik a termelés, a gazdálkodás. Ezt egyfajta minőségbiztosításnak is tekinthetjük.

LZS: Azt hiszem, nem szükséges sok magyarázat, miért jó, ha olyan élelmiszert fogyasztasz, amiben nincsenek adalékok, e-számok, kevéssé vegyszerezettek. Idén azon kaptam magam, hogy egész télen valahogy elmaradt a citrom, a vitamindús déligyümölcsök, de egy betegség, vagy járvány se talált meg. Talán azért, mert volt helyette csíra, vermelt répa, cékla nyersen és sülve, meg rengeteg alma. Termelői oldalról pedig azt tudom mondani, javasolni, érdemes elgondolkodni, hogy a pénzünkkel kit támogatunk. Mert ha bemegyek a szupermarketbe, bizony egy vadidegen, külföldi és nagy valószínűséggel erősen profitorientált, nem éppen méltányos kereskedelmet folytató céget és embert támogatok. És nem gondolunk erre, nem jut eszünkbe a kasszánál, hogy akkor most hova is megy a pénz. Nálunk a termelőnek arca van, személyesen meg tudod kérdezni tőle, hogyan tartósít, ad-e bármilyen gyógyszert az állatoknak. Egy olyan embert támogatsz, aki itt él a közeledben, vezeti kis gazdaságát, hogy ellásson bennünket élelmiszerrel. Tehát a régiónk gazdasági fellendüléséért is sokat tehet az ember, ha helyi termelőtől vásárol.

 

34 féle sajtot lehet rendelni a Kiskosárban

Fotó: Mitter Balázs (luminoso.hu)

Igazából nem hangzik túl bonyolultan, de mi van, ha csak úgy váratlanul betoppanok hozzátok, rendelés nélkül? Esetleg akadt olyan „első vásárló” az idők folyamán, aki rossz szájízzel távozott tőletek?

HZ: Megeshetnek negatív visszajelzések, ha valaki nem feltétlenül ismeri a bevásárló közösség működési alapelveit. Ezeket mindig megbeszéljük az aktuális szereplőkkel, legyen az a termelők felé érkezett reklamáció, visszajelzés. Előfordult már felháborodás, amikor a vásárló látta a termelőnél a tojást, de nem kaphatott belőle, mert azok az előre megrendelt tojások voltak. Ha valaki mindenfajta háttérismeret nélkül toppan be, és nem érti, hogy miért nem kap terméket, szépen elmagyarázzuk neki, hogy a termelő alapvetően akkora mennyiséget hoz magával, amennyiről tudja, hogy értékesítheti, nem számol mással. Mivel mostanában nagyobb érdeklődést tapasztalunk a Kiskosár irányába, kérjük a termelőket, hogy hozzanak magukkal kóstolót.

 

Tegyük fel, itt vagyok én, mint potenciális helyi termék fogyasztó, mégis hiányzik egy utolsó lépés, a klasszikus végső elszánás, hogy besétáljak a kaputokon. Milyen érvekkel győznél meg?

HZ: Nem az én feladatom, hogy meggyőzzelek, én rábeszélni nem fogok senkit. Csak annyit mondok: gyere el, nézd meg, kóstold meg, és ha tetszik, gyere vissza. Ha pedig nem, magad is tudni fogod, hogy miért döntöttél így. Mivel a helyi termék beszerzések formája nem alkalmazkodik az életviteledhez, sem a mindennapi ritmusodhoz, vagy éppen más típusú élelmiszereket fogyasztasz, ettől még nyitva maradhat a kapu.

LZS: Ez egy út, egy folyamat, amin végig kell menni. Nekem is, aki évek óta foglalkozik a témával, nem ment egyből, hogy legnagyobb részben helyi terméket vásároljak. Elszánásból nem megy, a beszűrődő tudatosság az, amivel a változás elérhető. Ma már minden karnyújtásnyira van, pár gombnyomással a világ távoli pontjáról is megvásárolhatsz bármit. Mi egy kicsit visszafelé tanulunk és hirdetjük halkan: ülj le egy papírral és gondold át, mit fog enni a családod az elkövetkező héten. Aztán döntsd el, hol vásárolod meg az alapanyagokat. Talán, ha már leülni sikerül, eszébe jut az embernek az is, hogy egészségesebb ételeket válasszon.

 

Alaposan megismerkednek a termelés körülményeivel

(Horváth Zoltán és Nagy Péter méhész, az Ister-Granum EGTC igazgatója)

Fotó: Mitter Balázs (luminoso.hu)

Mely korosztályok körében népszerű ez a fajta gondolkodás?

HZ: A várandósok, a kisgyerekes szülők sokkal érzékenyebbek, számukra elsőrendűen fontos, hogy minőségi élelmiszer kerüljön az asztalra. Bennük már van egyfajta kritikus vásárlói szemlélet is, amely közvetlenül a helyi termékek fogyasztásához vezet. Az persze közel sem biztos, hogy ő tudatos vásárlóként definiálja magát, először valószínűleg az egészséges élelmiszer oldaláról közelít. Ezek viszont egy cipőben járnak, egészségtudatosság és a tudatos vásárlói szemlélet előbb utóbb összefonódnak. Ekkor jön képbe a helyi termék fogyasztás, közvetlenül pedig a Kiskosár.

 

Egy erős orientációból nem következik automatikusan, hogy az ember bevásárló közösség szervezésébe fogjon.

HZ: Sokféleképpen tudsz beszerezni helyi terméket, nézelődhetsz a piacon, el tudsz menni termelői boltba, akár közvetlenül a termelőhöz is, mindemellett benézhetsz egy bevásárló közösségbe is. Minden lehetőségnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, én személy szerint azért kezdtem el más önkéntesekkel együtt gondolkodni a közösségi megoldáson, mivel azon vettük magunkat észre, hogy rengeteg időnket elviszi, mire egyenként felhajtjuk az összes terméket. Felgyorsult világban élünk, a munka és az elintéznivalók garmadája övezi életünket, emellett pedig a családommal is szeretnék lenni. A Kiskosár révén időt takarítunk meg, hiszen olyan koncentrált bevásárlási lehetőséget teremt számunkra, mintha elmennél egy szupermarketbe, ahol mindent megtalálsz egy helyen.

 

A számok nyelvén ez mit jelent?

LZS: Öt éve 10-15 családdal indult a közösség. Az utóbbi másfél évben tapasztaltunk egy óriási emelkedést. Például a Facebook-os felület előnyeit kihasználva kiderült, hogy a térségben óriási igény van a helyi termék fogyasztásra. Ha jobban belegondolsz, amit mi kínálunk, az egyfajta komfortos bevásárlási mód; otthonról meg tudod rendelni az online felületen keresztül, és nagyjából egy óra leforgása alatt le is tudod a bevásárlást, emellett kiváló minőségű élelmiszerekhez jutsz. A tagok és a szervezők között a vásárláson kívül is meglehetősen közvetlen a viszony, nem biztos, hogy ezt mindenhol így csinálják.

 

A termelők is vásárolnak egymástól

(Jobbról: Szabó Ildikó, Igmándi Sajtműhely, Sasvári Zoltán Bogárháton Bemutatók, Lőrincz Zsuzsanna Kiskosár szervező)

Fotó: Mitter Balázs (luminoso.hu)

A boltok töménytelen mennyiségű árut kínálnak, néha csupán apró nüánszokon és finomságokon múlik a vásárlás, hogy elcsábulok-e. A helyi termékek közül hogyan választunk?

HZ: A helyi termék értékesítés egy hihetetlenül erős bizalmi kérdés, de ez bármelyik más márkára is vonatkoztatható. Varázsszavakkal simogatják a lelked, ott vannak márkanevek, amelyeknek te némi ártatlan mélázás után elhiszel.  Azt állítják, hogy tradicionális recept alapján készült, te rögtön szívesebben veszed meg. Ugye? Aztán újabb és újabb hivatkozásokkal rukkolnak elő, hogy nem tartalmaz adalékanyagokat, meg persze ízfokozókat sem. Ebből is látszik, a meghatározó élelmiszermárkák is felismerték a trendet, hogy kialakult egy olyan vásárlói kör, amely a környezet- és egészségtudatosság mezsgyéjén lavírozva mozog. Számukra is üzenetet kell megfogalmazniuk. A helyi termékeknél a kezdet kezdetén viszont nincsenek meg ezek a márkanevek, termelőnevek, varázsszavak. Inkább csak kapkodod a fejed, hirtelen nem tudod, mi alapján döntsél.

 

És mi alapján döntesz két név közül?

HZ: Próba! Csakis kizárólag a próba. Megkóstolhatod, ez alapján pedig választhatsz. Pont ez a lényeg, ekkor alakul ki ugyanis egyfajta bizalmi légkör a termelő és a fogyasztó között. A termelők arca legyen a termék mögött, mi a kiskosárban ebben hiszünk.


 

A Kiskosár Bevásárló Közösség webshopja, a kiskosarbolt.hu felületen elérhető. Érdemes csatlakozni a közösség Facebook oldalához is.

A Kiskosárral személyesen is találkozhatnak az érdeklődők a Rugby Club Hotel által szervezett két napos majálison.

Hamarosan a termelőkről és helyi finomságok receptjeivel folytatjuk a sorozatot!

Még nincsenek kommentek :(