Fürdőváros a fürdővárosban?

Valahogy úgy, hiszen Kertváros mindig is egy kicsit elütött a központi városmagtól. A nagyvárosiak általában a Pala miatt keresik fel nyáron. Kedvelt fürdőzőhely, olcsó, túlzsúfoltságtól sem kell félni, és bár sokan dorogi oldalnak hívják a tó stranddal szemközti partot, hivatalosan minden egyes négyzetmétere Esztergomhoz tartozik.

Esztergom tényleg fürdőváros?

Hajdúszoboszlóhoz képest is? Esztergomban valós és komoly hagyományai vannak a fürdőkultúrának. Hagyományai. De ha manapság Magyarország legnagyobb és legforgalmasabb fürdővárosaival mérnénk össze a királyvárost, talán leszednénk magunkról ezt a jelzőt. Hála viszont a címkézési hullámoknak és a mindent átható marketingháborúnak a szó devalválódott, így nyugodtan hívhatjuk magunkat 2016-ban is fürdővárosnak. Párkánnyal együttműködve viszont már a legkomolyabb központokkal is bátran felvehetnénk a versenyt.

Idén fejlesztik a Vadas Termálfürdőt

Fürdővárostól egy jelentéktelenebb fürdővárosig

A királyváros már a középkor óta fürdővárosi melléknévvel illetheti magát, a 19. század végétől pedig tervszerűen is fürdővárosi babérokra tört a település. Esztergom turisztikai fellegvárra alakítása a két világháború közötti időszakban érte el a csúcspontját, amikor a határszélre sodródott, fejletlen iparral rendelkező város a jövőjén törte a fejét.

Esztergom pedig belekezdett. A ’20-as és ’30-as években számtalan nagysikerű brosúra keringett országszerte, az egyik leghíresebb talán a Vécs Ottó szerkesztett Esztergomi útmutató, amely számtalan érdeme mellett azt is elmagyarázza nekünk, hogy miért hívhatták Esztergomot Budapest Badenjének a világháborúk között, amikor a várost még az ország is csak úgy ismerte: Virágos Esztergom. A turistaparadicsommá és fürdővárossá fejlesztés koncepciója a városvezetés hathatós támogatásával, az utcák, utak és parkok tervszerű megszépítésével folytatódott.

„De miért emlegetik Esztergomot, mint Budapest Badenjét, és mit jelent Esztergom Budapestnek, a fürdés és nyaralás, a kirándulás és weekendezés szempontjából? Az eddig Esztergomban járt külföldi vendégek már megadták erre a kedvező választ. Amint Wiennek megvan a maga Badenje, már régi terv, hogy Budapestnek is legyen egy közelvidéki fürdő- és nyaralóvárosa. […] A főváros közönsége, a pestvidékiek és mindazok, akik Budapestre érkeznek, szinte szükségét érzik annak, hogy Budapesthez közeleső fürdő-, nyaraló és nyaralóvárosban egy-két napot vagy hosszabb időt kellemesen eltöltsenek. […] Esztergom az a város, amely Budapesthez a legközelebb fekvő fürdőváros, ahol Budapest lakossága elsőrangú nyaralást, fürdést, üdülést és weekendezést talál.” (Vécs Ottó: Esztergomi útmutató)

A korabeli újságcikkek szerint Esztergom rengeteg tintát ölt az ötlet propagálásába (sokak szerint azonban így is csak kirándulóvárost faragott magából), de a kevés és silány minőségű szálláshelyek miatt a turisták csak vasárnap látogatták meg a várost, így a vezetés új vendégfogadók, és egy modernül berendezett 50-80 fős szálloda létesítésén is gondolkodott, aztán még mielőtt bármi történhetett volna, közbeszólt a háború. Bár arról is olvashatunk, hogy az állandó politikai csatározások gátolták az életképes programok megvalósítását a két világháború között. Nem beszélve a folyamatos megalomániáról.

„Öt évvel ezelőtt az volt a jelszó, hogy Esztergom fürdőváros. Nagyszerű programot dolgoztunk ki, fényes jövőt rajzoltunk magunknak és beleringattuk magunkat abba a hitbe, hogy ezzel városmegváltást vívunk ki. Fürdővárost akartunk és nem láttuk azt, hogy még a krumplitermelésünk se jó, vízvezetéket építettünk, pedig még konyhakertészetünket se tudtuk öntözni. Keramitot raktunk le és nem tudtuk — mondjuk meg őszintén — szitkozódás nélkül felmenni a várba.” (Esztergom és Vidéke, 1932.)

A legújabb fürdőváros

A fürdőváros építésének lendülete a második világháború után aztán teljesen megtorpant az intenzív dorogi szénbányászat következtében. Majd a korszak végéig kevés figyelmet fordítottak a hagyomány fenntartására.

Aztán a rendszerváltás után a város újra és újra a fürdőkultúra fejlesztésébe fogott, kéz a kézben új szálláshelyek kialakításával. A 2000-es években nagy lendülettel, viták és belharcok kereszttüzében megnyílt az élményfürdő, amely végül nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az utóbbi években hol nyitva, hol pedig zárva találjuk. Ember legyen a talpán, aki tudja még követni, hogy most éppen mi a helyzet. De voltak elképzelések, hogy a Kis-Duna part mentén törökfürdőket alakítanak ki, illetve folyamatosan tervben volt a Palatinus-Tófürdő fejlesztése is. Korábban azt jövendölték, hogy hamarosan a vízi sportok paradicsomává alakul a bányató. Legutóbb 2014-ben egy ún. Zöld Sportközpont terveivel rukkoltak elő a városatyák.

Most kisebb léptékkel kezdődik a fejlesztés, tehát reális esély van rá, hogy véghez is viszik a rekonstrukciót. Így ha Esztergom nagyban nem is tölt be olyan fontos szerepet a honi kortárs fürdőkultúrában, mint amennyit történelme után elvárna magának, azért a környék lakosságának így is számtalan örömet okozhatnak a város fürdői. A Pala fejlesztése pedig kifejezetten egy olyan lépés, amellyel a helyben lakók komfortfokozatát emelheti az Önkormányzat. Így épül ki lassacskán Esztergom Badenje.

Csütörtökön szavazhatnak a képviselők, hogy benyújtjuk-e a pályázatot a Palatinus-tó fejlesztésére. A támogatás maximális összege 300 millió forint lehet, amelyből első körben megújulhatnak a fürdő fogadóépületei, a búvárközpont, illetve új attrakciókkal gazdagodhat a strand területe is.

A teljes felújítás után pedig így fest majd a strand:

Ökoturisztikai fogadóközpont

Büfé épület

Búvárközpont

Vizesblokk

Sportközpont