<p>Tegnap a két város képviselő-testületei közös ülésen határozott az indulásról. Erre az adott lehetőséget, hogy a februári pályázási határidőt december végére tolta ki az Olimpiai Bizottság. Valószínűleg meggyorsítják az esztergomi sportcsarnokok és a gát építését, illetve uniós forrásokra pályázunk, hogy minél hamarabb elkészüljön a két település között átívelő új teherhíd is. Budapest már most foghatja a fejét, és kapkodhat a felelőtlenül elszórt milliárdok után. A Fidesz és a budapesti főpolgármester, Tarlós István között kitört háború miatt a narancsosok valószínűleg a királyváros kezdeményezését részesítik majd előnyben.</p>
Magyarország történelme során első ízben rendezheti meg az ötkarikás játékokat, ha győzedelmeskedik a pályázaton. A kezdeményezésben az is egyedülálló, hogy két szomszédos város, két külön ország egy-egy települése közösen indul a rendezés jogáért. Továbbá az is unikum, hogy ekkora települések ragadják magukhoz a kezdeményezést, hogy elhódítsák a legnagyobb nemzetközi sportünnep rendezésének jogát.
Az ülésen a híd megépítése mellett napirendre került a jövőbeli vasmonstrum elnevezése is. Egyesek amellett érveltek, hogy egy, a két nép közötti barátság erősítését szorgalmazó, vagy a szlovákokat és a magyarokat összekapcsoló, neves történelmi alakról kereszteljék el a hidat, míg mások amellett voltak, hogy szimbolikus nevet kapjon az átjáró. A legkreatívabbak, mint mindig, most is Szent István mellett kardoskodtak.
A pályázatra 15 milliárd forintot különítettek el a képviselők, így decemberig valószínűleg nem lesz nagyobb beruházás a két város területén.
Ugyan arról még pontosan nem született döntés, hogy a két település hogyan osztja majd el egymás között a sportágakat, illetve jut-e néhány kisebb falat a szomszédos községeknek. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy a Dunakanyar településeit is szeretnék majd bevonni a közös olimpiai álmok szövögetésébe.
A Szeretgom szerkesztősége azonnal ötletelésbe bocsátkozott. Korábban három helyszínt neveztek meg, ahol a jövőben felépülhetne Esztergom új sportcsarnoka. A jó hír az, hogy többé nem kell vitáznunk ez ügyben, hisz az olimpia rendezése kapcsán nem hogy 3, hanem 23 sportlétesítményt kell majd építenünk a város területén.
Mi jöhet Esztergomba?
Osztottunk, szoroztunk, néhányszor pedig egészen bizalmas városházi információkra támaszkodtunk.
Az olimpiai falu, a médiafalu és a sajtóközpont valószínűleg városunkban kaphatna helyet a vaskapu felé vezető úton, illetve Szentgyörgymezőn. A Prímás-szigetre költözhetne az atlétikai centrum, itt lenne tehát az olimpia szíve egy 60 ezer fős stadionnal, a nézőtér nagy része elbontható lenne a későbbiekben, de így is maradna egy 5 ezer fős kis stadionunk.
A Széchenyi téren pedig ideiglenes mobillelátókat alakítanának ki, ahol kényelmesen elférne akár 5 ezer ember is. A strandröplabda meccseit rendeznék itt. Az úszókomplexum Párkányban épülne fel a Vadas termálfürdő területén, de vízilabdameccseket akár Esztergomban is rendeznének, hiszen a Tökháznál felépülő sportcsarnokban uszoda is helyet kapna. Információink szerint a Tökházat is kibővítenék az olimpiára, itt a vívók és tőrözők versenyszámait rendeznék meg, a világverseny után pedig az esztergomi vívó egyesületek kapnák meg az épületet.
Pilisszentlélek sem maradna ki a jóból, hiszen a település egy rövid időre a mountain bike-osok és a BMX-esek központja lenne. Kertvárosban pedig a Schmidt-villánál épülne egy 2 ezer férőhelyes komplexum, míg a kajak-kenusok a táti szigeteknél kialakított pályákon versenyeznének, a lovasversenyeket pedig a Királyvárosi Lovarda területén rendeznék.