<p>A szómágia, a büszkeségért és a dagadó keblekért folytatott harc napjainkban is fokozódik. A magunkra aggatott és külvilágtól kapott jelzők számában valószínűleg közel állunk a világcsúcshoz. Kötve hiszem, hogy kimaradna a verbális túlkapásokból. Esztergomiként követelje ön is jogos jussát, tegye mindezt frappánsan a költők és helyi zsurnaliszták nyelvi eszköztárából válogatva!</p>
Kép: Bejó Gábor
A mennyiségi mutatók alapján tehát biztosan az ország élén csücsülünk, hiszen már eleink sem fukarkodtak nagyon, ha cikornyás mondatokban kellett beszélni Esztergomról. A büszkeség folyamatos ébren tartása és a mindennapok pangása hamarosan sérelmi politikát gerjesztett. A józan ítélőképességüket vesztett esztergomiak pedig a mai napig elvárják, hogy megkülönböztetett figyelemmel kísérjék sorsuk alakulását.
És a történelem 2016-ban sem veszített sokat lendületéből, ideje tehát alkalmazkodni a világ folyásához, ha már a világ nem akar úgy táncolni, ahogy mi fütyülünk. Manapság amúgy sem történnek világmegváltó dolgok Esztergomban, van időnk megtanulni a szakma csínját-bínját, elégedetlenkedjünk tehát művelten és stílusosan. Itt van néhány gyakran ismételt jelző és kifejezés, amelyeket más városok, a mindenkori kormány, esetleg az Esztergomot szapulók orra alá dörgölhetünk.
Kezdő szint
(azoknak, akik még csak óvatosan nyaldossák, mit jelent esztergominak lenni)
Szent István városa
Szent István szülővárosa
Szent István fővárosa
Szent Imre városa
Első szent királyunk koronázó városa
A középkori Magyarország fővárosa
A középkori Magyarország szíve
Magyarország első fővárosa
Az ősi város
Királyváros
Az első város
Az érsekek városa
Mindszenty városa
A magyar Róma
A Dunakanyar kapuja
Fürdőváros (Sőt, a legelső fürdőváros. Írásos emlékek bizonyítják, hogy az esztergomi Szent Tamás hegy lábánál fakadó melegvizű források, s az azokból táplálkozó Hévíz tó már a középkorban létezett)
A gyermekek városa
Iskolaváros
A fotográfusok fővárosa
Haladó szint
(felnőtteknek, akik még nem ábrándultak ki a nagy ideából)
A nemzeti egység bölcsője
Fesztivál főváros
A nemzet fővárosa
A keresztény Magyarország bölcsője
A magyarság megtérésének városa
Az államalapítás bölcsője
A magyar nemzet bölcsője
A magyar katolikus egyház bölcsője
Ezeréves államiságunk szimbóluma
Magyarország legősibb keresztény városa
Minden magyar kegyhelye
Az első királyi nemzetség székhelye
A prímások ezeréves városa
Az ezeréves magyar katolicizmus szimbóluma
Kis magyar Vatikán
A magyar Sion
A magyar katolikusság központja
A magyarok szent városa
Az Árpád-házi királyok városa
A történelem városa
A magyar történelem elindulásának színhelye
Az alkotmánybíróság városa (már nem, de a város szélén álló táblák még mindig ezt hirdetik)
A szent és gyámoltalan város (Babits Mihály verselte rólunk a Szent király városa c. költeményében, a kifejezés a ’90-es években élte fénykorát, valószínűleg szerepe van ebben Bánlaky Pál szociológus könyvének is, amely Philipp Frigyes főépítész egyik kedvenc Esztergomról szóló alkotása lett esztergomi tartózkodása során. Manapság kezdjük újra használni a jelzőt)
Mesterfokozat
(meghasonlott, szarkasztikus lokálpatriótáknak)
A tanítóképzés bölcsője
A magyar szent helye, de még szentebb helye a keresztény magyarnak (1899., Esztergom és Vidéke, Esztergom 1900-ban!)
A város, amelye felett ott ragyog a magyar nemzet betlehemi csillaga és Magyarország címertartó angyala
Esztergom, a magyar haza szent hegye, ahonnan a Mester hegyi beszédét hirdetik a turáni népnek (1928, Esztergom c. újság, Serédi Jusztinián érsek köszöntése)
A magyar kereszténység születésének megszentelt földje, Boldogasszony Anyánk régi lakóhelye, a magyarok ősi szent városa
Szent István bölcsője által megszentelt város
A magyar kultúra bölcsője és első melegágya
A magyar nemzet keresztény kultúrájának bölcsője
A magyar államélet bölcsője, a magyar integritás örökös ébrentartója a dunaparti szomorú határon (1920. március 13, Esztergom, A Területvédő Liga márciusi ünnepe kapcsán)
A magyar állam és kultúra bölcsője a keresztény magyar újjászületés idején
A régi Magyarország cserkészetének vidéki bölcsője (Bády: A Bazilika árnyékában)
A magyar reneszánsz művészet és kultúra bölcsője
A nemzeti egység bölcsője, jelképe és szolgálója
Esztergom a magyar művelődés és művészet kezdeti bölcsője
Az alkotmány bölcsője, ahonnét szétsugárzott egy ezredév előtt az államalkotás ereje
A magyar nemzeti és keresztény érzületének bölcsője
A magyar sportrepülőgyártás bölcsője
Kis magyar Detroit (Meggyes Tamás akarta így látni Esztergomot: a magyar autógyártás fellegvára, gazdaságélénkítés, felpörgő iparváros)
A Városok városa (Akarunk lenni, ezért még nem tudjuk pontosan, hogy mit jelent)
Kapcsolódó hírek
<p>Az Európa Kulturális Főváros 2023 pályázat induláson (és persze megnyerésén) aspiráló város ez ügyben létrehozott munkacsoportja megtartotta első munkaértekezletét. Nem voltunk jelen a megbeszélésen, csak sajtóközleményt kaptunk, abból pedig - a jól megszokott módon - nem derült ki sok minden.</p>
<p>Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek védnöksége mellett, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye szervezésében május 28-án konferenciát rendeznek Esztergomban, a Szent Adalbert Központban, ahol a várossal kapcsolatos történeti, régészeti, művészettörténeti, ipartörténeti és levéltári kutatások eredményei kerülnek terítékre.</p>
<p>A medwe kalandjai címmel rég óta fut egy blog, amelyen szubjektív étterem kritikák olvashatók. A blogger Esztergomba látogatott, méghozzá a Széchenyi étterembe.</p>