<p>1972-ben. Azóta is az egyetlen magyar városként áll a Kárpát-medence szívében, amely kiérdemelte a rangos kitüntetést. Az esztergomiak viszont mit sem tudnak a díj létezéséről. Talán valahol ott rejtőzik a Városháza egyik eldugott szekrényének mélyén. 1991-ben írtunk róla utoljára a városi sajtóban.</p>
2015-ben Dubrovnik kapta a kitüntetést
Fotó: www.dubrovnik-festival.hr
Oscar-díj
A turisztikai szakírók csak idegenforgalmi Oscar-díjként emlegetik az 1970-ben alapított kitüntetést, az Aranyalmát (La Pomme d’Or), amelyet a turisztikai újságírók, útikönyvírók és fotósok nemzetközi szervezete, a FIJET évről évre olyan szervezeteknek, országoknak, településeknek, illetve személyeknek ítél oda, amelyek a díj odaítélését megelőző időszakban minden tudásukat latba vetve ápolták történelmi múltjukat, gondoskodtak műemlékeik megóvásáról és azokat a turizmus szolgálatába állították.
Karikatúra a szemétdombbá változott városból
Esztergom és Vidéke, 1991. január 31.
A Dunakanyar királynője, a virágos város, majd önpusztítás a rendszerváltásig és utána...
Nem véletlen, hogy az 1970-es években Magyarország a szervezet érdeklődésének előterébe került, ugyanis a FIJET angol-francia nyelvű, negyedéves lapját, a Vue Touristique magazint egészen 1989-ig magyar kiadó gondozta, valamint a ’70-es években Miklódy Zoltán személyében magyar főtitkára volt a szövetségnek, a vezetőség pedig előszeretettel rendezte évenkénti kongresszusait hazánkban. Látogatás a Dunakanyarban, egy kis esztergomi kiruccanás pedig kötelező tételként szerepelt az újságírók programjában, ekkoriban súlyt adott a városnak az érseki szék is. Nem mellesleg pedig alapításának egyik legkerekebb évfordulóját ünnepelt Esztergom ekkortájt, nehezen bújhatott volna el tehát a kíváncsi külföldi szemek elől. Hogy akkoriban mennyire fontosnak gondoltuk a címet, mi sem mutatja jobban, mint hogy 1989-ben nálunk találkoztak az „Aranyalmás” városok. A díjról nyilvánosan 1991-ben hallunk utoljára az Esztergom és Vidéke hasábjain.
"Megengedhetetlen, hogy nemcsak a város házai, hanem még az iskolák falai is tele legyenek firkálva!" (dr. Gaál Károly közgazdász, Esztergom és Vidéke 1991, január 31.)
Fotó: Városháza, 2016. március 7.
Kevesen tudják, de Esztergom az elsők között kapta meg a rangos kitüntetést, méghozzá 1972-ben. Mindmáig az egyetlen magyar város, amely kiérdemelte az Aranyalmát. A legelső díjat egyébként 1971-ben Szicília kapta, mostanra pedig többek között felkerült a listára Moszkva, az egyiptomi Luxor és Alexandria is. A csúcslajstromot ITT tekinthetik meg.
A turisztikai életben a díj az egyik legrangosabb elismerés, sokan az Oscar-díjhoz hasonlítják a jelentőségét. Habár a kitüntetés nem jár pénzjutalommal, tulajdonosa azonnal az újságírók figyelmének középpontjába kerül, amely hosszútávon a turizmusban is érezteti jótékony hatását.
Élő hagyomány?
A pozitív városimázs, a város 1000 éves évfordulójának apropóján felpörgetett propaganda a számokban is erőteljesen megmutatkozott akkroiban. Míg 1973-ban 600 ezer turistát látott vendégül a királyi város, 1978-ban már 850 ezret, 1980-ban pedig már 1 millió felett járt a városba látogatók száma.
Az Aranyalma-díjas városok nemzetközi találkozója Esztergomban, dr. Paskai László bíboros, prímás-érsek fogadta a vendégeket az érseki palotában
Fotó: Esztergom és Vidéke, 1989. május 8.
1977-ben az immár sokadik magyarországi FIJET kongresszus képviselői ismét Esztergomban jártak. A látogatás alkalmával a Fürdőszállóban Brunszkó Antal, a városi tanács elnöke mondott pohárköszöntőt, amelyben emlékezetett, hogy négy esztendeje, a város alapításának millenniumán hatalmas megtiszteltetés érte Esztergomot a díj odaítélésével, mint továbbfűzte, a kitüntetés „egyben további felelősségei is jár: még nagyobb igyekezettel kell ápolni a történelmi emlékeket, szépíteni, gyarapítani az ősi várost”
Brunszkó szavaira Georges Oor, az „Aranyalma” kitüntetést odaítélő bizottság elnöke válaszolt. Meggyőződése szerint „Esztergom méltónak bizonyult a díjra, hiszen azóta is számos Jelét adja a város annak, hogy megkülönböztetett igyekezettel ápolják a kulturális, turisztikai hagyományokat”
Történt mindez 1977-ben a Fürdő Szálló falai között.
A '70-es évek óta folyamatos a díjak kiosztása. 2015-ben például Palics kapta a kitüntetést, a díj átvételekor a település képviselői hangsúlyozták: „Büszkéknek kell lennünk, s tudatában kell lennünk annak, hogy mit is jelent a fejléceken, a palicsi és a szabadkai turisztikai kínálatot tartalmazó dokumentumokon feltüntetni az Aranyalma-díjat. Nem szabad ezt lebecsülnünk, mint ahogyan ezt gyakran tesszük, miközben a másokét túlbecsüljük”