Viselje-e Esztergom polgármestere újra a díszláncot?

<p>1999-ig szokás volt Esztergomban, hogy a legfontosabb városi tisztség betöltője az ünnepek alkalmával nyakába veszi a polgármesteri szimbólumot. A hagyomány azonban gyorsan sírba szállt, a 2000-es évek elejétől eltűnt a nyilvános szereplések kelléktárából. Csupán 2011-ben bukkantak az ékszer nyomára.</p>

2011-ben újra bemutatták az ékszert Esztergomnak


 

Esztergomban legutóbb Könözsy László viselte a nyakéket, azóta két polgármestert fogyasztott el a város, most éppen Romanek Etelka vezeti Esztergomot. A hivatalátvétel óta azonban még az ő nyakában sem láttuk az ékszert.

„A jelvény nem csak dísze a polgármesternek, megadva a polgármesterség rangját külsőségekben is, hanem figyelmeztető is: a jelvény visszavétele a bizalom megszűnését jelenti.” (Schlosser Attila, Esztergom és Vidéke, 1994. december 8.)

A díszlánc feltűnése az Esztergom és Vidékében

Forrás: Esztergom és Vidéke, 1994. december 8.


 

Az ötlet, hogy Esztergom első embere valamiféle megkülönböztető jelvényt viseljen az ünnepek alkalmával, 1992-ben fogalmazódott meg. Az Esztergom és Vidéke hasábjain Schlosser Attila érseki építész tollából jelent meg írás az ügy előmozdítása érdekében. Mint utóbb kiderült, az építészt az esztergom-ehingeni testvérvárosi szerződés aláírásának aktusa ihlette meg. Hiszen – mint írja – a németek nemcsak szellemükben és lelkületükben, de külsőségeikben is megadták az ünnepség méltó rangját. Azt javasolta, hogy Esztergom az ehingeni polgármester jelvényének mintájára alkosson magának saját szimbólumot. „A polgármesteri jelvény átadása, visszavonása egyúttal a mindenkori beiktatások része lenne” – írja Schlosser, aki tudtán kívül rögtön programot adott Bozó Gyula ötvösművésznek.

Könözsy László először viseli a láncot

Forrás: Esztergom és Vidéke, 1994. december 22.


 

1994-ben érkezett is a telefon Esztergomba, Bozó találkát kezdeményezett az építésszel. A titokzatos összejövetel céljait illetően Schlosser Attilának csak homályos sejtései voltak. Aztán meglepetés érte, amikor Bozó egy szép bársony dobozból elővéve, veretes aranyozott láncon polgármesteri jelvényt mutatott be.

Az ékszer ekkor még nem volt Esztergom birtokában, az építész csupán arra ösztönözte a városvezetést, hogy minél hamarabb vásárolják meg a jelvényt. Közeledett az új képviselő-testület beiktatása, a legjobb alkalom, hogy a lánc méltón debütálhasson a nagyközönség előtt is. Rakétagyorsasággal cselekedett mindenki, hiszen december 22-én, a képviselők ünnepélyes első ülésén már ott csüngött a nyakék Könözsy László nyakában.

Az új kenyér ünnepén Szentgyörgymezőn

Forrás: Esztergom és Vidéke, 1995. augusztus 24.


 

1994 ás 1999 között több tucatnyi városi ceremónián büszkén viselte a város polgármestere. Aztán a frissen kitalált hagyomány hirtelen elhalt, amikor Meggyes Tamás lett a város első embere. Hosszú hallgatás után 2011-ben robbant a bomba, az immár Tétényi Éva vezette adminisztráció az alpolgármesteri iroda egyik lezárt széfjében megannyi azóta médianyilvánosságot látott dokumentum mellett rábukkant a nyakláncra is.

Március 15-i ünnepség

Forrás: Esztergom és Vidéke, 1996. március 17.


 

Amikor rohamléptekben próbáljuk visszaszerezni városunk elvesztett rangját és a polgármesteri tisztség méltóságát, talán időszerű lenne újra elővenni a szimbolikus ékszert? Kérdés marad továbbá, hogy milyen jelentéstartalommal ruháznánk fel azt. Az új viszonyok között idejétmúltnak és felesleges rongyrázásnak tűnne? Nevetségesen festene a polgármester nyakában, esetleg már a ’90-es években is megmosolygták Könözsyt az esztergomiak?

Az elmúlt években Magyarországon számtalan helyen jött szokásba a polgármesteri lánc. A trend pedig megállíthatatlannak tűnik. Máshol a világon, így Nagy-Britanniában, Németországban és Norvégiában már régebb óta komoly hagyományai vannak a polgármesteri díszláncnak, Oxfordban például a puritán közlekedési szokásokat felvállaló városvezető még a biciklizés közben is zsebében hordja a város szimbólumának másolatát.

Helytől, nemtől, időtől és divattól is független a lánc viselése. Csupán egyéni elhatározás kérdése, hogy a város első embere folytatja-e a hagyományt.

 

Ön fontosnak tartaná a hagyomány újbóli felélesztését?
Nem, inkább hagyjuk ezt a marhaságot!
Igen, ha már elődeink ezt ennyire komolyan gondolták. Nem szabadna ilyen könnyen elhanyagolnunk a tradícióinkat.
Personality