Viselje-e Esztergom polgármestere újra a díszláncot?
2016. 02. 17. 15:18
1999-ig szokás volt Esztergomban, hogy a legfontosabb városi tisztség betöltője az ünnepek alkalmával nyakába veszi a polgármesteri szimbólumot. A hagyomány azonban gyorsan sírba szállt, a 2000-es évek elejétől eltűnt a nyilvános szereplések kelléktárából. Csupán 2011-ben bukkantak az ékszer nyomára.
2011-ben újra bemutatták az ékszert Esztergomnak
Esztergomban legutóbb Könözsy László viselte a nyakéket, azóta két polgármestert fogyasztott el a város, most éppen Romanek Etelka vezeti Esztergomot. A hivatalátvétel óta azonban még az ő nyakában sem láttuk az ékszert.
„A jelvény nem csak dísze a polgármesternek, megadva a polgármesterség rangját külsőségekben is, hanem figyelmeztető is: a jelvény visszavétele a bizalom megszűnését jelenti.” (Schlosser Attila, Esztergom és Vidéke, 1994. december 8.)
A díszlánc feltűnése az Esztergom és Vidékében
Forrás: Esztergom és Vidéke, 1994. december 8.
Az ötlet, hogy Esztergom első embere valamiféle megkülönböztető jelvényt viseljen az ünnepek alkalmával, 1992-ben fogalmazódott meg. Az Esztergom és Vidéke hasábjain Schlosser Attila érseki építész tollából jelent meg írás az ügy előmozdítása érdekében. Mint utóbb kiderült, az építészt az esztergom-ehingeni testvérvárosi szerződés aláírásának aktusa ihlette meg. Hiszen – mint írja – a németek nemcsak szellemükben és lelkületükben, de külsőségeikben is megadták az ünnepség méltó rangját. Azt javasolta, hogy Esztergom az ehingeni polgármester jelvényének mintájára alkosson magának saját szimbólumot. „A polgármesteri jelvény átadása, visszavonása egyúttal a mindenkori beiktatások része lenne” – írja Schlosser, aki tudtán kívül rögtön programot adott Bozó Gyula ötvösművésznek.
Könözsy László először viseli a láncot
Forrás: Esztergom és Vidéke, 1994. december 22.
1994-ben érkezett is a telefon Esztergomba, Bozó találkát kezdeményezett az építésszel. A titokzatos összejövetel céljait illetően Schlosser Attilának csak homályos sejtései voltak. Aztán meglepetés érte, amikor Bozó egy szép bársony dobozból elővéve, veretes aranyozott láncon polgármesteri jelvényt mutatott be.
Az ékszer ekkor még nem volt Esztergom birtokában, az építész csupán arra ösztönözte a városvezetést, hogy minél hamarabb vásárolják meg a jelvényt. Közeledett az új képviselő-testület beiktatása, a legjobb alkalom, hogy a lánc méltón debütálhasson a nagyközönség előtt is. Rakétagyorsasággal cselekedett mindenki, hiszen december 22-én, a képviselők ünnepélyes első ülésén már ott csüngött a nyakék Könözsy László nyakában.
Az új kenyér ünnepén Szentgyörgymezőn
Forrás: Esztergom és Vidéke, 1995. augusztus 24.
1994 ás 1999 között több tucatnyi városi ceremónián büszkén viselte a város polgármestere. Aztán a frissen kitalált hagyomány hirtelen elhalt, amikor Meggyes Tamás lett a város első embere. Hosszú hallgatás után 2011-ben robbant a bomba, az immár Tétényi Éva vezette adminisztráció az alpolgármesteri iroda egyik lezárt széfjében megannyi azóta médianyilvánosságot látott dokumentum mellett rábukkant a nyakláncra is.
Március 15-i ünnepség
Forrás: Esztergom és Vidéke, 1996. március 17.
Amikor rohamléptekben próbáljuk visszaszerezni városunk elvesztett rangját és a polgármesteri tisztség méltóságát, talán időszerű lenne újra elővenni a szimbolikus ékszert? Kérdés marad továbbá, hogy milyen jelentéstartalommal ruháznánk fel azt. Az új viszonyok között idejétmúltnak és felesleges rongyrázásnak tűnne? Nevetségesen festene a polgármester nyakában, esetleg már a ’90-es években is megmosolygták Könözsyt az esztergomiak?
Az elmúlt években Magyarországon számtalan helyen jött szokásba a polgármesteri lánc. A trend pedig megállíthatatlannak tűnik. Máshol a világon, így Nagy-Britanniában, Németországban és Norvégiában már régebb óta komoly hagyományai vannak a polgármesteri díszláncnak, Oxfordban például a puritán közlekedési szokásokat felvállaló városvezető még a biciklizés közben is zsebében hordja a város szimbólumának másolatát.
Helytől, nemtől, időtől és divattól is független a lánc viselése. Csupán egyéni elhatározás kérdése, hogy a város első embere folytatja-e a hagyományt.
Ön fontosnak tartaná a hagyomány újbóli felélesztését?
Ezt nem is igazán értem. Azon kívül hogy igen felajzott lelki állapotban írtad ezt. A szimbólumoknak bizony óriási jelentőségük van, nem azért mert én úgy gondolom, hanem azért, mert rajtam kívül nagyon sokan gondolják úgy. Mondhatnám hogy a szimbólumok az emberiséggel egy idősek.
A Szent Koronánkkal pedig mi a problémád? A Szent Korona létezik és nem egy hagyomány. Az, hogy kivonták a "forgalomból" nem a Szent Korona jelentéktelenségét, elavultságát bizonyítja, hanem inkább az emberek rövidlátását, korlátoltságát. Persze a félreértések elkerülése végett ez nem az átlagember hibája, ugyanis megfelelő mennyiségű társadalomra gyakorolt erőszakkal, célra vezető miszinformációval, egy két generáció alatt, át lehet formálni idomítani egy egész társadalmat. Sőt ha ezek csápok mindenhová elérnek, az egész emberiséget. Teljesen szembe lehet állítani minket szüléinkkel, nagyszüleinkkel. Ha hagyjuk.
Nemtudom milyen szélsőjobb, meg szélsőbalról beszélsz? A valóságban egyik sem létezik. A jelenleg fennálló pártrendszer baloldali gyökerű. A Kádári egypárt rendszer saját magát termékenyítette meg, aztán megajándékozta a Nemzetet születendő ikreivel. Egyikből lett egy baloldali (aminek semmi köze a hagyományos értelemben vett baloldalhoz,) párt, a másikból pedig egy úgynevezett nemzeti (aminek semmi köze a magyar nemzethez) párt. No ezek, valóban összeérnek. Egymást hagyják lopni és egymást védik. A kéz kezet mos.
Az utolsó soroddal egyet értek, de tartsuk be a sorrendet. Először legyen rá méltó, hozza rendbe a belváros romjait, tegye a várost élhetőbbé, vonzóbbá, Aztán tegye a nyakába büszkén azt a címeres láncot. Én leszek az első aki tapsol.
Amint a várost önmagában nem teszi szebbé a végzősök ballagása, a márcisu 15-ei felvonulás, vagy az augusztus 20-ai program (ha éppen van valami), ahogyan az aedvent sem, különösen közvilágítás nélük.
Amíg nem olyan a város, mint amilyet szeretnénk (tényleg, milyet is szeretnénk?) addig minden más jelképnek KUSS a neve?
Esztergom az Alkotmánybíróság vásosa?
Meg kell nézni az épületet ami palánkkal van körbekerítve,mint a Fürdő szálló,rommal teli város amit az elmúlt 26 évben elértünk.
Erre legyünk büszkék?
Háborús filmek forgatására alkalmas a város,sajnos sok dicsekvésre semmi okunk,köszönhető a mindenkori kormányoknak és városvezetőknek.
A lánc nem teszi szebbé Esztergomot!
Csak a duma, csak a duma! Esztergom az első, mi? A szimbolumoknak jelentősége van, mi? Esztergom az ősi város, igaz? Esztergom Magyarország ősi fővárosa, hm? Esztergom az Alkománybíróság városa, nem igaz?
Hagyomány? Ja, az kérem komoly dolog, olyan, mit a Szent Korona.
Néha nem tudom, hogy a szélsőjobb, meg a szélsőbal hol ér össze, vagy hol válik el, de mindkettő menjen a .. (moderálva, ejnye-ejnye), a polgármester meg hordja a város jelképét és LEGYEN MÉLTÓ rá, legalább mától!
A lánc, a rajta lévő címerrel, nyilván egy szimbolum. Nem csak a polgi szimbóluma, hanem a városé is. Teljes mértékben egyet értek Gáborral, a város jelenlegi állapotát tekintve és azt a folyamatot ami tart már egy ideje, bohóckodás lenne, ha a polgi feltenné azt a láncot. Sőt véleményem szerint, ugyanis én elég nagy jelentőséget tulajdonítok szimbólumoknak, nemcsak bohóckodás, hanem kifejezetten szemtelenség lenne.
Szívesen.
Okos hozzászólás, köszi!
Ne a lánc erősítse a polgármester pozícióját hanem a munkája.
Szerintem ez nem bohóckodás, ahogyan egyetlen hagyomány sem az. A hagyományokat őrizni kell, főként, ha érdemesek arra, és a polgármesteri jelkép éppen ilyen lehet. Nem hiszem, hogy ettől lesz jobb, vagy rosszabb a város sorsa, a lámc pedig nem a személyt, hanem a pozíciót erősíti. Használni kell, csak előbb fel kell nőni hozzá.
Elnézve a szavazás állását, igény van a bohóckodás fokozására
Hát, lehetne a bohóckodást fokozni még ezzel az izével.
"Az új viszonyok között idejétmúltnak és felesleges rongyrázásnak tűnne? "
IGEN, ANNAK! :-(