1. Hír

"Érzelemdús ember vagyok, bár ezt manapság nem könnyű felvállalni, de hiszem, hogy az tud érvényesülni, aki emocionálisan intelligens" (Forrás)

Fotó: Szeretgom

Sorozatban jönnek majd a lakossági fórumok az elkövetkező hetekben, hónapokban. Az ankétok a város hosszú távú településfejlesztése köré szerveződnek, mármint aköré, amelyet a jövőben fognak megalkotni a várostratégák. Egyedül viszont semmi nem megy. Ezért az önkormányzati képviselők közös eszmecserére invitálják a város lakosságát.

Ha részesei szeretnének lenni a közösségi diskurzusnak, csupán annyit kell tenniük, hogy hétről hétre figyelemmel kísérik a Szeretgomot, ahol szándékunk szerint folyamatosan nyomon kísérjük a fórumokat, illetve rendszeresen tudósítunk is majd az ott elhangzottakról. Személyesen pedig bármikor megjelenhetünk az eseményeken (az időpontok és helyszínek honlapunkon is elérhetők lesznek).

A stratégia az előttünk álló huszonöt évre fogja meghatározni a város fejlesztéspolitikájának főbb irányait, az ígéretek szerint 2017 végére készül el a teljes anyag. Miközben nem csak saját magunkkal, hanem az idővel is versenyt futunk, hiszen a megfelelő elgondolások és koncepciók nélkül a számunkra oly fontos pályázatokról is lemaradunk.

Az eseményeken folyamatosan részt vesz majd Esztergom főépítésze, Philipp Frigyes is. Nem volt ez máshogy most sem. Nyitórendezvényhez illően bemelegítésként világítsuk meg kicsit, hogyan gondolkodik Esztergomról az építészeti elitligából városunkba igazolt szakember.

Főépítész az ismeretlenségből?

Philipp Frigyes okleveles építészmérnök, diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerezte. Korábban Vác, majd Hatvan és Kismaros főépítésze. Kitüntetett figyelembe részesíti a helyi épített értékek védelmét, két évtizedes váci működése során szinte teljesen megújultak a város nevezetes középületei, országos viszonylatban is kiemelkedett a váci szobor program. Az esztergomi piac helyzete évtizedes probléma, idén viszont pont kerülhet az ügy végére, előremutató jel lehet számunkra, hogy a szakma vélekedése szerint a váci piac – amely részben Philipp Frigyes keze munkáját dicséri - hazánk legszebb hagyományos piaca. Közben viszont a váci főtér bezsebelt egy Citrom-díjat is a szakmától a meglévő barokk értékeket semmibe vevő és a hitelességet mellőző helyreállításért. Philipp Frigyes egy későbbi interjúban úgy nyilatkozott, hogy fölháborodott büszkeséggel tölti el az ítélet, amelyben az ortodox és az újszerű értékvédelmi szemlélet ütközött, szerinte az idő majd a tér kialakítását fogja igazolni.

Fotó: kismarosikikialto.hu

---

 

A nevelés és oktatás terén is komoly érdemeket szerzett, többek között egyik társalapítója volt az önkormányzati főépítész szakmérnök képzésnek. Vácon rendszeresen szervezett települési tudatosságot növelő programokat óvodásoknak. Számtalan díj fűződik a nevéhez, 1997-ben megkapta a Kós Károly-díjat, 2001-ben Az év főépítésze lett, 2015-ben pedig Hild János-díjat vehetett át, amelyet 1968 óta ítélnek oda a településfejlesztésben, illetve a településrendezésben kiemelkedő eredményt elérő személyeknek. Többek között tagja a Magyar Építőművészek Szövetségének, a Pest Megyei Építész Kamarának, az Országos Főépítészi Kollégiumnak, a Dunakanyar Tervtanácsnak, illetve a Magyar Urbanisztikai Társaságnak és az ICOMOS-nak is.

Mint elmondta, beleásta magát a város történelmébe, és amit talált: megannyi komplexussal terhelt, állandóan felülről irányított város, amelynek mindig megmondták, hogy mit kellene gondolnia magáról. Pedig csupán a helyben lakók véleményét kellett volna kikérni az őket érintő kérdésekben.

Mit tapasztalunk mostanság? A főépítész vizsgálódása szerint Esztergom egy hitevesztett, gyámoltalan, megfáradt és melankolikus nyugalomba merülő kirakatváros, tele sérelmekkel és téveszmékkel.

"Iskolaváros táblát azonnal eltűntetném. Legyünk inkább a diákok városa, a fiataloknak szánt programokkal. Egy olyan hely, ahová nem csak az iskolapadokat jönnek koptatni a nebulók" (Philipp Frigyes)

Fotó: Szeretgom

Jövőkép nélküli attitűd randizik folyton egy büszkeséggel átitatott, régmúltba révedő öntudattal. Az Esztergomot megjárt szociológus már korábban fellibbentette a fátylat gondolkodásunk buktatóiról. Philipp Frigyes pedig jól ismeri a híres írásművet, amelyet kötelező olvasmányként ajánl minden esztergominak. A Szeretgom átrágta magát a hírhedt könyvön, ITT olvashatják elemzésünket. Információnk szerint február végén előadást fog tartani városunkban a könyv szerzője, Bánlaky Pál szociológus.

"Egyszerre tizennégy építési szabályzat van érvényben Esztergomban. Nem tudunk eligazodni a saját városunkban" (Philipp Frigyes)

Fotó: Szeretgom

A mentális káosz mellé érkezik még megannyi probléma, ilyen az átgondolatlan ingatlanhasznosítás és a pazarló múltbéli költségvetés is. Egyszerűen rossz gazdái vagyunk saját városunknak.

Mi a főépítész feladata?

Philipp Frigye szerint a főépítész a település élő szakmai lelkiismerete, aki kidolgozza azokat az irányokat, melyekről a képviselő-testület dönt. A végrehajtásban viszont már nem vesz részt. A főépítészek a tér összetett problematikájával, tehát a területfejlesztéssel, a területrendezéssel, a településfejlesztéssel, a településrendezéssel, illetve az épített környezet alakításával és annak védelmével foglalkoznak. A munkájukat a politikai illetve a befektetői elvárások kereszttüzében végzik, megpróbálnak egyensúlyozni az álláspontok között, hiszen a képviselőtestület a helyhez keres funkciót, míg a befektető a funkcióhoz helyet. Philipp Frigyes szakmai krédóját az Építészfórum oldalán olvashatják el.

Csak őszintén, a határokat feszegetve – ez a főépítész jelmondata. Ehhez pedig a fórum végéig következetesen tartja magát. Az efféle beszédmódot ezidáig kerültük a hivatalos eseményeken, mint ördög a tömjénfüstöt.

Morálisan totális válságban vagyunk Philipp Frigyes szerint (is). A problémák viszont egy megfelelő jövőkép felvázolásával könnyebben orvosolhatók lennének. Ne a turizmus felpörgetéséről szőjünk merészebbnél merészebb álmokat, amikor a városlakók nem érzik jól magukat a saját városukban. Először azt vizsgáljuk meg, hogy mi a legjobb nekünk. A többi már a ráadás – fejtette ki Philipp Frigyes.

A Szent István Strandfürdő 1940-ben.

Fotó: Fortepan

A főépítész szerint az apátiából van kiút, kitörési pontként jöhetne szóba egyrészt a zene, a reneszánsz dallamok megszólaltatása. Korábban volt Esztergomban nagysikerű gitárfesztivál, ezt felelőtlenül elvesztette a város. A nagy múltú esemény utódok nélkül maradt. Másrészt a fürdőkultúra felélesztése is fordulópontot hozhatna a város életében, amely Párkány hathatos támogatásával, a szomszéd várossal együttműködve valósulhatna meg. Harmadrészt az ötvös iparművészet, melynek komoly hagyományai voltak Esztergomban.

Amikor még nem csak látogatóba jött Esztergomba az érsek: Serédi Jusztinián hercegprímás fogadja Radnai Miklóst, az Operaház igazgatóját és a társulat tagjait.

Fotó:SK/Fortepan

Mi a helyzet a Magyar Sionnal, a honi katolikus egyház központjával? Philipp Frigyes szerint megérett az idő, hogy az érsek a budapesti tartózkodásból visszatérjen végre Esztergomba, a város sokat profitálhatna a nagy újra egymásratalálásból. Magyarul: Esztergom ne csak szavak és gesztusok szintjén legyen Magyarország klerikális központja, hanem a valóságban is töltse be korábbi szerepét. Sokat veszített a város már korábban is, amikor az érsek csupán a török hódoltság után emberöltőkkel tért haza Esztergomba. Akár a Szent Jobbot is áthozhatnánk a bazilikába – fejtette ki a főépítész, aki személyes találkozót is kezdeményezett Erdő Péterrel.

Mind elmondta, tervben van az EuroVelo 6 kerékpárút, az esztergomi árvízvédelem fejlesztése, illetve a történelmi belváros és a Várhegy revitalizációja is. A városi sportközpontot eddig Szentgyörgymezőre, a Dózsa György tér közvetlen szomszédságába tervezték, Philipp Frigyes szerint az elhelyezéssel hibát követnénk el, hiszen a sportfellegvár messze kerülne a belvárostól.

Szerinte fontos lenne megmozgatni az esztergomi civilszférát is, ezért a civil szervezetek számára találkozási pontot alakítanának ki a volt Takarékpénztár épületében. Az ún. Civilek Háza kicsit közelebb hozná egymáshoz az atomizált esztergomi társadalmat is.

A volt Takarékpénztár épülete

Fotó: Szeretgom

A kérdésekre válaszolva kiemelte, hogy a Széchenyi téren változások várhatók, a burkolat megbontása után a járművek közlekedésére alkalmas sávot alakítanak majd ki, már munkacsoport is alakult, hogy minél előbb megkezdhessék az építkezést. Kiemelte azt is, hogy a főtér elképzelhetetlen csupán vendéglátóegységekkel, üzletekre is szükség van, hogy élet költözzön a központba.

A piac elhelyezésének ügyében az elsődleges kérdés, hogy az esztergomiak milyen vásárteret akarnak maguknak. Csarnokot, esetleg egy klasszikus piacot? Amíg ezeket nem tisztázzuk, nehezen tudjuk elkezdeni a tervezést, illetve pályázatokon sem tudunk indulni – mondta el Philipp Frigyes.

Az esztergomi piac

Fotó: Szeretgom

Amit ő ajánl a közösség élet beindításához az egy régészeti tábor a nyár folyamán. Már folynak az egyeztetések Major Balázzsal, a Pázmány Régészeti Tanszékének tanszékvezetőjével is. Hiszen a mi (esztergomiak – a szerk.) büszkeségünk valahol mégiscsak ott van a föld mélyén – tette hozzá a főépítész.

A belváros képét is alaposan átszabná. Mint elmondta a Hévízi tavat is valamilyen módon és formában visszahozná a központba, a kialakítás pedig egyedülálló látványt kölcsönözne az esztergomi belvárosnak. Kiemelte továbbá: központi elem lesz Esztergom újratervezése során a gyalogosfogalom komfortérzetének növelése is.

A fórumok folytatódnak, kérdéseikkel és ötleteikkel nyugodt szívvel bombázhatják majd a főépítész urat is. A tudatos várostervezés mellékzöngéje, hogy a napokban észrevétlenül felkerült az esztergom.hu-ra az Integrált Településfejlesztési Stratégia is.