Kertvárosban nyithatja meg kapuit az esztergomi Waldorf Óvoda és Iskola
2015. 12. 09. 14:54
2016 szeptemberétől indulhat be az oktatás az új intézményben, legalábbis a Csodafa Alapítvány mindent latba vetve ezen munkálkodik. Az elhelyezés egyelőre kérdéses, a kiszemelt helyszín az Arany János Iskola egykori épülete.
Fotó: www.sunrisewaldorfschool.org (illusztráció)
Sürgősségi előterjesztést nyújtottak be a holnapi testületi ülésre, a napirendi pont tárgya az Esztergomba tervezett Waldorf Óvoda és Általános iskola elhelyezése.
A Csodafa Waldorf Alapítvány azzal a kéréssel fordult az Önkormányzathoz, hogy szeretnék térítésmentes használatba venni az Esztergom-Kertvárosban, a Kassai utca 13. szám alatt található ingatlant (az Arany János Általános Iskola volt épülete), amely jelenleg üresen áll, és éppenséggel az idő vasfoga sem kíméli. Ráadásul Esztergomot terheli az ingatlan őrzésének költsége, illetve a közüzemi díjak is a város büdzséjét kurtítják. A Waldorf Óvoda- és Iskolakezdeményezés viszont saját erőből vállalná az erősen leromlott állapotú ingatlan felújítását.
Az iskola megnyitását óriási érdeklődés övezi, Tompa Andrea, a kezdeményezés képviselője arról nyilatkozott, hogy ezidáig közel ötven család (a környékről is sokan járnának be) jelezte szándékát, hogy az új tanévtől az esztergomi Waldorf Intézménybe iratnák gyermekeiket. Így már valószínűleg a kezdet kezdetén 2 óvodai csoport és 1-4. évfolyamok indítására is szükség lesz majd; a későbbiekben gimnáziumi részleg is elindulhat. A kertvárosi épület pedig minden adottságában megfelel a céloknak. Az óvoda és iskola alapítványi vagy egyesületi fenntartás alatt lenne, ahogy ez a Waldorfnál szokás. Az alapítvány (Csodafa Waldorf Alapítvány) bejegyzése is folyamatban van már, a szervezet pedig aktív kapcsolatot ápol az ország több hasonló intézményével is.
Az intézményben 2016 szeptemberében indulna el a tanítás. Holnap dönthet a testület, hogy enged-e az alapítvány kérésének, vagy elutasítja azt.
A magyarországi Waldorf mozgalomról dióhéjban
A két világháború között Magyarországon nyílt meg az egyik első „külföldi” Waldorf-suli a fővárosban. 1989-ben pedig a Pesthidegkúti Waldorf Iskola elindulása első ízben törte meg – civil kezdeményezésre – az állam oktatási-nevelési monopóliumát.
Ma a Waldorf oktatási intézmények – az egyházi intézményeken kívül – a legnagyobb intézményszámmal, pedagógus- és gyermeklétszámmal rendelkező nem állami, nem önkormányzati köznevelési hálózatot alkotják hazánkban. 32 településen működik Waldorf óvoda és 24 településen Waldorf iskola. Budapesten 4, Solymáron 2 képző intézmény segíti a pedagógusok felkészülését és továbbképzését. 2015 szeptemberétől ötezernél is több gyerek járt a Waldorf-hálózat egyes tanintézményeibe Magyarországon.
A Waldorf iskolákról ITT olvashatnak bővebben.
A Waldorf kezdeményezés a volt Arany iskola épületre, valójában annak cáfolata, hogy az alkalmatlan lett volna iskolai célokra. Vagyis, hogy az Arany sulinak sebtiben mennie kellett, másodszor is kitaszítva az István gimit, hogy annak végzete beteljesülhessen. Az általad tényszerűen leírtakban meg nincs mit kifogásolni, az nem arról szól amit én számon kérek.
A közpénzek költése kell, hogy ésszerű, szakszerű és tisztességes rendszerben történjen. A jelenlegi rendszer egyáltalán nem ilyen. Nekem ez nem tetszik. Egy négy évre megbízott közhatalmat meg nagy mértékben korlátozni kellene mandátumán túli időszakra átnyúló szerződéseket kötni. Esztergom ciklusok óta ilyen hosszútávú szerződések következményeitől szenved. Megvannak a jogi lehetőségek rövid felmondási idejű szerződésekben is például ráköltött pénzek visszafizetésére, biztosítékokra.
A közhatalom pénzügyeiben, köz és civil alapítványokban, alapítványi iskolákban meg igenis nagyon komoly visszaélések történtek és folynak jelenleg is. Hosszasan lehetne sorolni, pedig csak a legszemérmetlenebbek buknak le, azok is komolyabb következények nélkül. A társadalom ezért rendkívül gyanakvó, tűrőképessége határán kiszámíthatatlan, akár egy félreértésnak is óriási a kockázata.
Itt lényegi különbséget kellene tenni két egymástól független dolog között.
1. Az egyházak valóban épületeket kaptak az államtól. Azokat, amelyeket régebben államosítottak.
2. Adott egy közösség által fenntartott alapítvány, amely nem közpénzkből és nem pályázati pénzkből tartja fönt magát. Kölcsönkap egy üres, lepukkant épületet, ami továbbra is az önkormányzat tulajdona marad. Az alapítvány valóban használja, de felújítja, karbantartja, sokmilliót rákölt, így az önkormányzat tulajdonában lévő épület értékét növeli..... És az értéknövelt épület továbbra is az önkormányzaté marad.....
Erről megint az Esztergomi Szent István Gimnázium gyalázata jut eszembe. Az Aranynak is, azelőtt meg az Erzsébetnek kellett átadnia a helyét, porig alázták, megszüntették, nem volt épület számára Esztergomban, a "lakosság érdekei képviseletében". Az Arany épülete meg ezek szerint üresen állt, lerobbant, mint korábban a Hell, azt megelőzően meg az István gimi épülete, a "lakosság érdekei képviseletében". Ezért az iskolarombolás a "lakosság érdekei képviseletében" blabla rendesen ráégett az esztergomi fideszes városvezetésre, az ember gyomra fordul fel tőle.
Egyáltalán miért jut sokkal több közpénz a nem állami fenntartású oktatási intézményekre? Ég és föld a különbség például a volt omladozó István épület, és a szintén közpénzekből épült jelenlegi nem állami között, miért? Milyen alapon fordulnak közpénzekért, ingyenességért magán intézmények egy forráshiányos államhoz, hátrányos helyzetbe tolva az állami fenntartásúakat? Völner az Istvánnal kapcsolatban azt mondta: A demográfiai helyzet szükségszerűen leépítésekkel, összevonásokkal járt, ő csak a módszerrel nem értett egyet. Akkor miért kell újabb iskolákat finanszírozni az államnak?
Magyarországon szinte minden Waldorf intézmény önkormányzati épületben működik, hosszútávú használatra kapják. Miért? Mert a városok vezetői látják azt, hogy a lakosság érdekeit kell képviselni. Ez megnyilvánul abban is, hogy alternatívát biztosítanak a felelős szülőknek óvoda- és iskolaválasztás terén. Elégedett lakosságra is szükség van egy sikeresen működő városhoz.
Továbbá az is tény, hogy a magániskolák és óvodák, családi napközik átlagosan havi 100-150 ezer forintos térítési díjat is elkérnek gyermekenként. A Waldorf intézmények ezeknek a töredékét (kb. negyedét-ötödét) kapják havi támogatásként a családoktól. Így a Waldorf intézmények gazdaságilag stabilan működőképesek, de nem tudnak több százmilliós nagyságrendű ingatlanvásárlásba fogni. Viszont egy erős közösség jön létre, melyben mély szellemi, kultúrális és társadalmi munka folyik.
A jelenlegi oktatáspolitikáról viszont nem szeretnék véleményt mondani, a legtöbb szülő és pedagógus átlátja a rendszert. Talán sokat elárul az a tény, hogy gombamódra szaporodnak az alternatív kezdeményezések. A Waldorf intézmények többségében akár 4-5-szörös túljelentkezés van. Magyarországon csak a Waldorf iskolák kaptak engedélyt saját Kerettanterv használatára!
A Waldorf-módszerről általában annak van rossz vagy visszautasító véleménye, aki egyáltalán nem, vagy csak felszínesen ismeri a Waldorf iskolák működését, munkáját. A szülőket, gyermekeket nem irányítani kell a Waldorf felé vagy ellene, pusztán lehetőséget adni a megismerésre, hogy a család hozhasson felelőségteljes döntést.
Nagyon sok elkötelezett esztergomi és környékbeli család várja, hogy megnyissa kapuit az esztergomi Waldorf intézmény.
Én meg rutinból is képviselői fejjel, városérdeket is figyelembe véve gondolkodom, és ezért most nem is osztom a véleményedet. Semmiképpen nem akadályoznám meg az alapítási szándékot ( Még ha igen rossz a tényekre épülő szakmai véleményem a waldorfos rendszerről-de ez nem ide tartozik ). Bérelhet is, vehet is városi ingatlan. A valós piaci árnak megfelelően. Én biztosan ezt javasolnám képviselőként. Ugyanezt tenném más, hasonló típusú kezdeményezésnél is.
Hát engem nagyon nem izgat semmilyen felülről lenyomott, akár városi oktatási koncepció. A Waldorf "koncepció" viszont érdekes. Meg érdekel még a facebook szerint kb. 500 másik esztergomit is. Amőgyis erősen gondolkodtunk, hogy otthontanulós környezetet rendezzünk be magunknak, de ha lesz Waldorf, megfontolandó, hogy adjunk neki egy esélyt. Bár valami ilyesmi mégis jobb lenne: http://www.budapestschool.org/ https://www.youtube.com/watch?v=0QaEDsdSOa0
Teljesen igazad van. Csak amiről itt beszélünk, az nem ebbe a kategóriába tartozik. Nincs városi oktatási koncepció, amelyben például az is szerepel, hogy milyen elképzelései vannak arról, hogy az amúgy is egyre fogyó beiskolázási létszám mellett vonzóak legyenek az önkormányzati általános iskolák., és ne az legyen a legfőbb kérdés évente, hogy miként tudnak a beiratkozáskor egy helyett kettő normál (25 fő körüli ) osztályra való gyereket összeszedni.(Ez a létszám az, amely amellett, hogy pedagógiai szempontoknak is nagyszerűen megfelel, a fenntartónak is megéri gazdasági szempontból.)
Csak a belvárosban minimum 8-9000 m2 hasznosítatlan ingatlanja van az önkormányzatnak. Ez havi minimum 10-12 millió bevétel ami lehetne, de nincs. 600 hektár hasznosítatlan mezőgazdasági területe van az önkormányzatnak, amire csak a területalapú támogatás lenne évi 60 millió forint, ha legalább évente egyszer le lenne kaszálva... vagy lenne rajta párszáz kecske/birka. K..va gazdag egy város ez, ha ennyire nem törődik a saját vagyon hasznosításával.
Nyilván hasznosítani kell az ingatlant. Több hasznosítási ötlet is lehetséges lenne. De piaci alapon ebbe nyilván nem férhet bele kedvezményes bérbeadás. Az alapítvány akár Búbánatban is vásárolhat ingatlant, ahogy mondod. Hét iskola mellé nyolcadikat létrehozni nem feladata a városnak. Én inkább a jelenlegit racionalizálnám.
Ki kell számolni, hogy mi éri meg. Az Önkormányzatnak van üres ingatlanja, amin folyamatos a vagyonvesztés (állagromlás + a bérleti díjak hiánya). Hasznosítás alatt a gyorsított állagromlás és ezzel a vagyonvesztés megállítható. Most, hogy térítésmentes bérletről, vagy a felújítási költségek bérleti díjba beszámításáról fog-e dönteni az Önkormányzat azt egyelőre nem tudhatjuk.
Szerintem egyébként inkább az északi városrészben kellene szétnézni. Egy Waldorfot valahogy jobban el tudnék képzelni Búbánatvölgyben vagy környékén.
Ha a piacra bízzuk, akkor miért támogatná a város ingatlannal?
Bízzuk a piacra. Ha van rá fizetőképes kereslet, miért ne lehetne?
Jelenleg hét általános iskola van a városban. Így is több a kelleténél. ( Nem véleltlenül kellett megszüntetni anno egy iskolát. ) Az önkormányzati iskolákban már így is alacsony a létszám.
Az oktatási törvény tartalmazza ugyan a szabad iskolaválasztás jogát, de az állami támogatás a Waldorf-iskolák esetében nem teljesen fedezi a működési költségeket. A szülők ezért anyagi hozzájárulással is segítik az iskola működését. Természetesen a hozzájárulás összegének szociális alapon történő csökkentését is lehet kérni. Ez minden esetben a fenntartó és a szülők közti külön megállapodást igényel. Összehasonlításképpen: más magániskolák, alapítványi, egyesületi iskolák általában lényegesen magasabb tandíjat szednek, mint amekkora a Waldorf-iskolákban az alapítványi hozzájárulás mértéke.
Vajon mennyi a tandíj?