Elképesztően kuszálódnak a szálak a párkányi wannabe Štur-szobor körül: összekenték trágyával vagy sem?
Kultúra
2015. nov. 5.

<p>A verbális akrobaták ismét bedobták magukat. Egymással szögesen szembenálló állítások sora látott napvilágot az elmúlt napokban, lassan mindenki megszólal, aki számít. A legfőbb illetékesek kommentjeit szegeztük egymásnak az Új Szó <a href="http://ujszo.com/online/regio/2015/11/04/matica-a-magyarok-feszultseget-szitanak">cikke </a>alapján.</p>

A Matica most éppen etnikai feszültségek szításával vádolja a magyarokat. Ez korábban már vica versa megtörtént, akkor a magyarok vélekedtek így a szlovák szervezet akciójáról. Hiszen, ahogy már sokan kifejtették, Šturnak semmi kötődése sincs Párkányhoz, viszont megannyi helybeli figura léphetne elő a történelem homályából, aki szobrot érdemelne a városkában.

 

Eugen Szabó polgármester szerint (aki ugyan személyesen nem vett rész a ceremónián) azonban nem történt semmiféle rendbontás az eseményen. A hangulat csupán ordibálásig fajult (meg persze zászlóháborúig), ezt a Szeretgom is megerősítheti.

 

 

Október 28-án először lócitromot szórtak a kőre, majd ellopták a névtáblát, a díszkavicsokat pedig szétszórták – állítja a szlovák szervezet. Viszont a városi hivatalba és a rendőrségre nem érkezett ezzel kapcsolatos panasz. Ami tény, hogy az avatás délutánjára a kő élt és virult, a környezet pedig rendben volt. Azóta viszont megrongálták, ezt a képeink is tanúsítják. Lehet, hogy előtte is történtek atrocitások?

 

Aztán érkeztek az újabb hírek. A képviselő-testület legutóbbi ülésén elhangzott, hogy a szervezetnek az avató idején nem volt meg minden szükséges engedélye. Az építésügyi hivatal felszólította a Maticát, hogy mutassák be a megfelelő dokumentumokat. Erre 30 napjuk van.

 

Rögtön adódnak a kérdések:

  • Miért nincsenek felvételek az esetről? A XXI. században kapásból képet készítek, ha problémám akad.
  • Talán nemcsak az ürülék került illegálisan a helyszínre?
  • De lehet, hogy nem is volt ürülék?
  • Egyáltalán hogy fest a helyzet akkor, ha a szabályokat megkerülve helyezték el a követ, és arra került fel a megbecstelenítés szimbóluma?
  • Biztos, hogy a magyarok tették?

 

 

Korábban a Matica képviselője azt mondta, hogy a város lakosságának 30%-a támogatja a szoborállítást. Reprezentatív felmérést nem végeztek, így adatok híján talán arra gondolhattak, hogy Párkány szlovákajkú népessége tárt karokkal fogadja az emlékművet. A várost 70%-ban a magyar etnikum lakja, így matematikailag bizonyítani tudják állításukat.

 

Úgy tűnik, Párkány lakói inkább ellenzik a szoborállítást – írja a szlovák tvnoviny. sk csatorna riportere, aki a helyszínre érkezve rögtönzött közvélemény kutatásba fogott a főtéren. Őt aztán végképp nem vádolhatjuk elfogultsággal.

 

Ráadásul Párkány polgármestere, Eugen Szabó később közleményben határolódott el a Matica kijelentéseitől, amelyben azt állították, hogy egyetért a szoborállítással. Közben a képviselő-testület sem tartja szerencsésnek köztéri alkotás elhelyezését.

 

 

Ami kiderül a rövidke epizódokból: mindenki abban érdekelt, hogy az ügy a felszínen maradjon, így néhol még attól sem rettennek meg a felek, hogy fajsúlyosabbnál fajsúlyosabb állításokkal licitáljanak egymásra. Ez szimbólumcsata a javából, már maga a kő felállítása is ebbe a sorba illeszkedik (+épp az országzászlóval átellenben), hiszen a szoborra még várni kell. Tetejébe mindezeknek a párkányiakat sem kérdezte meg senki az ügyben, csupán két televízió készített nyúlfarknyi riportot a helyszínen.

 

Új Szó/Szeretgom

(forrás)