Lehet, mégsem kötik össze Esztergomot az M1-gyel 2020-ig

<p>Eddig csak a dátumokat dobálták, most viszont arról hallottunk, talán csak 2020 után készül el az út. De még a 102-es sem lesz elég, hogy Esztergomot bekösse Európa gazdasági vérkeringésbe. Egy új híd elengedhetetlen kellék lenne a kapcsolatok intenzításának fokozásához, egyelőre viszont teherkomp fogja összekötni a két partot.</p>

<p style="text-align: justify;">A 120 éves Mária Valéria híd tiszteletére rendeztek szimpóziumot a bazilika alatt. A Szeretgom a híd és a közlekedés egymásba fonódó kapcsolatáról szóló szekcióra csatlakozott az eseményhez a Szent Adalbert központban, ahol szlovák és magyar szakemberek mérték össze tudásukat a Mária Valéria hídról, illetve a vasmonstum történelmi jelentőségéről és közlekedési potenciáljáról tartottak előadásokat. Központi témaként jelentkezett a határmenti együttműködés, illetve az eurorégió gazdasági lehetőségének kiaknázása is. Abban mindenki egyetértett, hogy az elmaradó fejlesztések komoly versenyhátrányba hozhatják a térséget.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><em><strong>Ígéretekből Dunát lehetne rekeszteni</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A léc továbbra is inog, nem tudjuk, hogy valóban elkészül-e a 102-es gyorsforgalmi út, amely oldaná Esztergom évszázados elszigeteltségét. A legutóbb megszellőztetett információk szerint az utat 2019 végére helyeznék forgalomba. Viszont nem kockáztatunk nagyot, ha kijelentjük: a folyamatos csúszások miatt az építkezés akár 2020 utánra tolódhat.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Az út megépítése idén januárban a kormány kiemelt közúti beruházásai közé került, a csomagba applikált fejlesztésekre 2020-ig összesen 750 milliárd forintot fordít az Orbán-kabinet. A kiemelté vált beruházások előkészítésére, illetve az építésre idén 11 milliárd forintot, 2016-ban 13 milliárd, 2017-ben 13 milliárd, 2018-ban 273 milliárd, 2019-ben 350 milliárd és végül 2020-ban 90 milliárd forintot biztosít a költségvetés.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A Tinnye, Perbál és Zsámbék elkerülésével készülő út Piliscsabát és Pilisvörösvárt tehermentesítené a kamionforgalom jelentős része alól, de a beruházást indokolja a Suzuki gyár bővítése, illetve az európai gazdasági integráció erősítése is. Hiába mossa Esztergom partjait a Duna, a gyár trailerjeinek akkor is végig kell caplatniuk a bedugult 10-es úton, ha vízi úton akarják a célpiacokra juttatni a modelleket, hiszen megfelelő kikötő legközelebb csak Csepelen elérhető. Orbán Viktor érzékelve az autógyár elégedetlenségét legutóbb személyesen jelentette be Oszamu Szuzukinak, hogy 2018-ra megindulhat a közlekedés az új gyorsforgalmi úton</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><span>Még 2012 novemberében kötött </span><a href="https://www.szeretgom.hu/content/72199-orban-osszekapcsoljak-esztergomot-az-m1-essel">stratégiai megállapodást</a><span> a kormány és a Magyar Suzuki Zrt., amelyben az Orbán-kabinet garantálta az Esztergom és az M1-es autópálya közötti csatlakozást biztosító útszakasz megépítését. 2013-ban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közbeszerzést írt ki a főútvonal megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Végül a </span><a href="https://www.szeretgom.hu/content/73650-megkezdodott-az-esztergomot-es-az-m1-est-osszekoto-ut-elokeszitese">Via Futura Kft.</a><span> nyerte a tendert, akik 2014 nyarára készültek el az előzetes vizsgálattal.</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Kezdetben 2X1 sávos lett volna az út, idővel pedig további két sávval bővítették volna, majd kormányzati nyomásra módosították a terveket, így már a kezdet kezdetén is 2X2 sávval számolhatunk. A változtatás viszont újabb hónapokkal tolja el a beruházás megkezdését, nem beszélve a kivitelezési munkálatokról. Leírjuk, hogy nyoma maradjon: 2019-re elkészül az út, ez a legfrissebb prognózis; bár az előadáson elhangzott, hogy talán 2020 utánra csúszik a beruházás a folyamatos változtatások miatt.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><em><strong>Helyette közelítsünk az univerzum felől</strong></em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Az Európai Unió Transzeurópai Közlekedési Hálózata (TEN-T), az európai közúthálózathoz pedig gyorsforgalmi utakon keresztül kapcsolódnak az egyes országok. Az infrastruktúra nyugat felé kiépített, keleti irányban is csak néhány helyen hiányzik, viszont az észak-déli kapcsolatok meglehetősen szellősek. 2011-ben felülvizsgálták a hálózatot, a monitorozás után kiderült, hogy 30 kiemelt elem nem alkotott hálózatot. Az összeurópai érdek pedig a lyukak megszüntetését kívánja, azért a kormányok közlekedésfejlesztési politikájának homlokterébe is a hiányosságok mielőbbi pótlása került.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: center;">[Image:24553]</p>
<p style="text-align: center;"><em>Az M11 (Forrás: Ister-Granum Euroregio)</em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A korábbi elképzelések szerint Esztergom és térségét az M11-es kapcsolta volna be az európai hálózatba, a terveket azonban 2013 végén jegelte a kormány. Az M11 az Adriai- és a Balti- tengert kötötte volna össze Kelet-Közép-Európán keresztül, a tervezet egyik főlobbistája Esztergom korábbi polgármestere, a 2007-ben még ambiciózus Meggyes Tamás volt. Az út megépítésével párhuzamosan tervezték volna a Dunán átívelő új hidat is Esztergom és Párkány között, ha más nem is, a látványtervek elkészültek. Híd helyett azonban nemsokára teherkompot kap Esztergom a kormánytól, a beruházás egyben próba is, hogy mekkora forgalomra számíthatnak ezen a vonalon. Talán felkészülés egy új Duna-hídra?</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><strong><em>Kapcsolathiányos térség, Esztergom csupán gyenge holdudvar Budapest térségében</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Egy erős közép-európai térséghez szükséges az észak-déli kapcsolatok erősítése – fejtették ki a témát az előadók. A hiányzó kötelékek miatt nem alakultak ki egybefüggő gazdasági gócpontok, csupán városok laza gazdasági kapcsolatai, amolyan magányos krumplik a térképen, hajtják előre a térség jó néhány területét.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A közlekedés fejlesztésével lehetne oldani az elszigeteltségen. Viszont talán a 102-es megépítése sem elég a kívánt célhoz, a gazdasági kapcsolatok bővítéséhez az M11 megépítésére is szüksége lenne a térségnek. A tökéletességhez pedig elengedhetetlen lesz majd egy új Duna-híd építésée és a szlovák autópálya-hálózat csatlakozása is a magyar infrastruktúrához.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Ezek teljesülése után lehetne legjobban kihasználni az esztergom-párkányi térség gazdasági potenciálját; egyben két gazdasági szempontból komplementer térség között megteremteni a kohéziót. Hiszen az új teherhíd része lehetne egy határon átívelő vállalkozási-logisztikai központ infrastruktúrájának. Egy fejlett és iparosodott, de a szükséges közlekedési kapcsolatokkal és logisztikai bázissal nem rendelkező, és egy ilyen adottságokkal bíró (a párkányi vasútállomás egyre nagyobb teherforgalmat bonyolít le), de súlyos gazdasági-szerkezeti válsággal küzdő térséget kapcsolna össze. Ezt már a híd építéséhez mellékelt <a href="http://docplayer.hu/332682-Megvalosithatosagi-tanulmany-az-esztergom-parkany-kozott-letesitendo-teherhidhoz.html">megvalósíthatósági tanulmány</a>ban is kifejtette az Ister-Granum EGTC.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Hogy belátható időn belül megvalósulnak-e az elképzelések?</p>

Még senki sem szólt hozzá