A 120 éves Mária Valéria híd tiszteletére rendeztek szimpóziumot a bazilika alatt. A Szeretgom a híd és a közlekedés egymásba fonódó kapcsolatáról szóló szekcióra csatlakozott az eseményhez a Szent Adalbert központban, ahol szlovák és magyar szakemberek mérték össze tudásukat a Mária Valéria hídról, illetve a vasmonstum történelmi jelentőségéről és közlekedési potenciáljáról tartottak előadásokat. Központi témaként jelentkezett a határmenti együttműködés, illetve az eurorégió gazdasági lehetőségének kiaknázása is. Abban mindenki egyetértett, hogy az elmaradó fejlesztések komoly versenyhátrányba hozhatják a térséget.

Ígéretekből Dunát lehetne rekeszteni

A léc továbbra is inog, nem tudjuk, hogy valóban elkészül-e a 102-es gyorsforgalmi út, amely oldaná Esztergom évszázados elszigeteltségét. A legutóbb megszellőztetett információk szerint az utat 2019 végére helyeznék forgalomba. Viszont nem kockáztatunk nagyot, ha kijelentjük: a folyamatos csúszások miatt az építkezés akár 2020 utánra tolódhat.

Az út megépítése idén januárban a kormány kiemelt közúti beruházásai közé került, a csomagba applikált fejlesztésekre 2020-ig összesen 750 milliárd forintot fordít az Orbán-kabinet. A kiemelté vált beruházások előkészítésére, illetve az építésre idén 11 milliárd forintot, 2016-ban 13 milliárd, 2017-ben 13 milliárd, 2018-ban 273 milliárd, 2019-ben 350 milliárd és végül 2020-ban 90 milliárd forintot biztosít a költségvetés.

A Tinnye, Perbál és Zsámbék elkerülésével készülő út Piliscsabát és Pilisvörösvárt tehermentesítené a kamionforgalom jelentős része alól, de a beruházást indokolja a Suzuki gyár bővítése, illetve az európai gazdasági integráció erősítése is. Hiába mossa Esztergom partjait a Duna, a gyár trailerjeinek akkor is végig kell caplatniuk a bedugult 10-es úton, ha vízi úton akarják a célpiacokra juttatni a modelleket, hiszen megfelelő kikötő legközelebb csak Csepelen elérhető. Orbán Viktor érzékelve az autógyár elégedetlenségét legutóbb személyesen jelentette be Oszamu Szuzukinak, hogy 2018-ra megindulhat a közlekedés az új gyorsforgalmi úton

Még 2012 novemberében kötött stratégiai megállapodást a kormány és a Magyar Suzuki Zrt., amelyben az Orbán-kabinet garantálta az Esztergom és az M1-es autópálya közötti csatlakozást biztosító útszakasz megépítését. 2013-ban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közbeszerzést írt ki a főútvonal megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Végül a Via Futura Kft. nyerte a tendert, akik 2014 nyarára készültek el az előzetes vizsgálattal.

Kezdetben 2X1 sávos lett volna az út, idővel pedig további két sávval bővítették volna, majd kormányzati nyomásra módosították a terveket, így már a kezdet kezdetén is 2X2 sávval számolhatunk. A változtatás viszont újabb hónapokkal tolja el a beruházás megkezdését, nem beszélve a kivitelezési munkálatokról. Leírjuk, hogy nyoma maradjon: 2019-re elkészül az út, ez a legfrissebb prognózis; bár az előadáson elhangzott, hogy talán 2020 utánra csúszik a beruházás a folyamatos változtatások miatt.

Helyette közelítsünk az univerzum felől

Az Európai Unió Transzeurópai Közlekedési Hálózata (TEN-T), az európai közúthálózathoz pedig gyorsforgalmi utakon keresztül kapcsolódnak az egyes országok. Az infrastruktúra nyugat felé kiépített, keleti irányban is csak néhány helyen hiányzik, viszont az észak-déli kapcsolatok meglehetősen szellősek. 2011-ben felülvizsgálták a hálózatot, a monitorozás után kiderült, hogy 30 kiemelt elem nem alkotott hálózatot. Az összeurópai érdek pedig a lyukak megszüntetését kívánja, azért a kormányok közlekedésfejlesztési politikájának homlokterébe is a hiányosságok mielőbbi pótlása került.

Az M11 (Forrás: Ister-Granum Euroregio)

A korábbi elképzelések szerint Esztergom és térségét az M11-es kapcsolta volna be az európai hálózatba, a terveket azonban 2013 végén jegelte a kormány. Az M11 az Adriai- és a Balti- tengert kötötte volna össze Kelet-Közép-Európán keresztül, a tervezet egyik főlobbistája Esztergom korábbi polgármestere, a 2007-ben még ambiciózus Meggyes Tamás volt. Az út megépítésével párhuzamosan tervezték volna a Dunán átívelő új hidat is Esztergom és Párkány között, ha más nem is, a látványtervek elkészültek. Híd helyett azonban nemsokára teherkompot kap Esztergom a kormánytól, a beruházás egyben próba is, hogy mekkora forgalomra számíthatnak ezen a vonalon. Talán felkészülés egy új Duna-hídra?

Kapcsolathiányos térség, Esztergom csupán gyenge holdudvar Budapest térségében

Egy erős közép-európai térséghez szükséges az észak-déli kapcsolatok erősítése – fejtették ki a témát az előadók. A hiányzó kötelékek miatt nem alakultak ki egybefüggő gazdasági gócpontok, csupán városok laza gazdasági kapcsolatai, amolyan magányos krumplik a térképen, hajtják előre a térség jó néhány területét.

A közlekedés fejlesztésével lehetne oldani az elszigeteltségen. Viszont talán a 102-es megépítése sem elég a kívánt célhoz, a gazdasági kapcsolatok bővítéséhez az M11 megépítésére is szüksége lenne a térségnek. A tökéletességhez pedig elengedhetetlen lesz majd egy új Duna-híd építésée és a szlovák autópálya-hálózat csatlakozása is a magyar infrastruktúrához.

Ezek teljesülése után lehetne legjobban kihasználni az esztergom-párkányi térség gazdasági potenciálját; egyben két gazdasági szempontból komplementer térség között megteremteni a kohéziót. Hiszen az új teherhíd része lehetne egy határon átívelő vállalkozási-logisztikai központ infrastruktúrájának. Egy fejlett és iparosodott, de a szükséges közlekedési kapcsolatokkal és logisztikai bázissal nem rendelkező, és egy ilyen adottságokkal bíró (a párkányi vasútállomás egyre nagyobb teherforgalmat bonyolít le), de súlyos gazdasági-szerkezeti válsággal küzdő térséget kapcsolna össze. Ezt már a híd építéséhez mellékelt megvalósíthatósági tanulmányban is kifejtette az Ister-Granum EGTC.

Hogy belátható időn belül megvalósulnak-e az elképzelések?