Gondolt arra, hogy még az ön életében megújul a Sándor-palota?

Gondolt arra, hogy még az ön életében megújul a Sándor-palota?

2015. 09. 23. 14:59

A mentális sírás kerülgeti az esztergomit, ha a Sándor-palota felől kérdeznek a turisták. A jövőbeli sorsát nem tudjuk, a jelen helyzet siralmas. Lefelé még mindig lehetne menni, most viszont olybá tűnik, az önkormányzat felveszi a kesztyűt az idő múlásával, és próbál javítani az ingatlan helyzetén.

Az immár elkerülhetetlen állagmegóváshoz és a homlokzat felújításhoz szükséges engedélyezési tervdokumentációk elkészítésével bízták meg a Narthex 2005. Kft-t. Ez cirka 4 milliójába kerül majd Esztergomnak – derül ki a Közbeszerzési Bizottság tájékoztatásából.

 

"Módosító indítványom nagyon rövid, közérthető. A 3. paragrafusra vonatkozólag indítványozom, hogy az Alkotmánybíróság székhelye Esztergomban legyen [...] Ennek a módosító indítványnak az ötlete nem az enyém. A sarkalatos törvényeknek esztergomi vitája során született: Esztergom Barátainak Egyesülete, pontosabban annak titkára (Dr. Etter Ödön - szerk. megj.) vetette fel, hogy ez egy igen jó, jelképes gesztus lenne Esztergom város politikai rehabilitációjára [...] Befejezésül engedjenek meg még valamit. Én ugyan nem sűrűn vettem részt bírósági tárgyaláson, csak a televízióban, filmekben láttam ilyeneket. Nem tudom, hogy milyen a tárgyalás hangulata, feszültsége. Valószínű, ehhez nem szükséges különleges hangulat, nem szükséges a hely szellemének fennköltsége. Mégis valami azt sugallja: egy ilyen nagy fontosságú testületnél, ahol az Alkotmányt kell értelmezni, és ennek szellemében dönteni, talán a hely szelleme is fontos." (részlet Dr. Nemes Tamás országgyűlési képviselő 1989-es parlamenti felszólalásából)

 

Érkezünk a Kis-Duna sétány felől

 

A Sándor-palota ügye folyamatosan napirenden volt az elmúlt években, köztudott, hogy sokáig tervben volt az Alkotmánybíróság Esztergomba költöztetése is. Bár a rendszerváltás után a város presztízsének emelésére a bírák székhelye Esztergom lett, a testület végül sohasem foglalta el a neki ígért épületet. 2011-ben pedig a Parlament még a lehetőségét is elvette, hogy a szakapparátus Esztergomba költözhessen; kormányzati huszárvágással Budapest lett az alkotmány őreinek hivatalos székhelye. 2014-ben még egyszer megcsillant a remény, hogy a bíróság a városba teszi működési helyszínét. Még a kereszténydemokrata politikus, Semjén Zsolt is ezt a forgatókönyvet javasolta. Végül az elképzeléseket elvetették.

 

Innentől akár úgy is olvashatjuk a táblát: „Esztergom visszavárja az Alkotmánybíróságot”.

 

 

Ha már a városi közkincsek sorába emelkedett a Sándor-család históriája, prioritást kell, hogy kapjon a família materiális örökségének fenntartása is. Az esztergomi Sándor-palota pedig kiváló példája lenne, hogy ne csak a szellemi teljesítményt emeljük piedesztálra. A hasznosítás kérdése viszont egészen más tészta, nehéz hozzányúlni a múlthoz a megfelelő koncepció nélkül. Az 1980-as években, majd hosszú szünet után a 2000-es évek végén is akadtak tervek a felújításra, városatyáink még az az értékesítés gondolatához is közel kerültek.

 

A 881 m2-es ingatlant akkoriban 90 millió forintért is megvásárolhatták volna, a felújítás várható költségeit pedig 170 millió forintban állapították meg. A vásárlást emellett kötött funkciókkal toldották meg, kizárólag közfeladat ellátására alkalmas tereket látták volna szívesen az épületben (múzeumot, könyvtárat, közösségi házat, szállást, vendéglátóhelyet). A város vezetői döntésüket azzal indokolták, hogy az esztergomi és idelátogató turisták számára is szeretnék biztosítani a műemléki épület látogathatóságát. A kulturális misszió követelménye pedig elijeszthette a potenciális vevőket.

 

 

Így továbbra is maradt az átmeneti megoldás, a húzás-halasztások sorozata. A tetőszerkezetet ugyan felújították, később azonban először lepelbe burkolózott az épület, majd 2011-ben az Esztergomban már hagyománynak számító elkerítés mellett döntöttek, és faparavánokkal vették körbe az ingatlant. 2014 októberében történt az utolsó fontosabb esemény a palota életében, akkor kipucolták a patinás falak bújtatta csodálatos udvart, hogy elkerüljék a nagyobb katasztrófát. Szeptemberben ugyanis összeomlott az udvaron lévő gazdasági épület egy része. Egy év elteltével újabb fordulóponthoz értünk, csak reménykedni tudunk, hogy a közeljövőben el is indul homlokzat felújítás.

2015. 09. 29. 6:54

Valóban, ebben ( kivételesen ) igazad van.:)

Kis kiegészítés:

"A magyarországi Alkotmánybíróság arendszerváltás alkotmányos reformjaként más országok, elsősorban Németország, alkotmánybíróságai mintájára jött létre. A rendszerváltástól 2012. január 1-jéig hivatalos székhelye Esztergom volt. Itt iktatták be Bihari Mihályt az Aranybulla előtt, amely a magyar történelmi alkotmány jelképe. Első, nagy hatású elnöke Sólyom László, aki később a köztársaság elnöke volt."

Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés, a szervezetről, hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon született döntés. Az ezeken a tárgyalásokon elért megállapodásnak megfelelően 1989 októberében módosította az Országgyűlés az Alkotmányt és fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló alapvető rendelkezéseket tartalmazó 32/A. §-t [1].

"Az Alkotmánynak ezek az új szabályai már a rendszerváltás igényeit fejezték ki. Az új intézmény létrehozásának célja a jogállam megteremtésének, az alkotmányos rend és az alapjogok védelmének elősegítése volt. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényt[2] 1989. október 19-én fogadta el, és október 30-án léptette hatályba az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság 1990január 1-jén kezdte meg működését."

Az már valóban a rendszerváltást követően történt, hogy Esztergom felajánlotta a Sándor palotát az Alkotmánybíróságnak. 

2015. 09. 28. 14:18

Az Alkotmánybíróság Esztergomba kerüléséről már a rendszerváltást követő szabad országgyűlés szavazott.

(Te mindig sorbaállsz a pofonért?)

Nem a fenti az egyetlen, amit rosszul tudsz!    Honnan számítjátok a rendszerváltást?

 

http://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_KN-1985_04/?pg=537&layout=s

"DR. NEMES TAMÁS:
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak!
Módosító indítványom nagyon rövid, közérthető, nevezetesen a 3. §-ra vonatkozik, hogy az Alkotmány
bíróság székhelye Esztergomban legyen."

...

"Kérem tehát, hogy a képviselői és a kulturális bizottsági javaslatról szavazzunk most. Arról, amit a kulturális bizottság és Nemes Tamás képviselőtársunk javasolt, hogy Esztergomban legyen a székhely. Bocsánatot kérek, az én eligazításom szerint a kulturális bizottság egyetértett azzal, hogy Esztergomban legyen. (Igen.) Akkor új szavazást kérek. De ugye, jól értettem, hogy a kulturális bizottság egyetért? (Igen.) Új szavazás. Az igen szavazás azt fogja jelenteni, hogy Esztergomban legyen. (Igen.) (Közbeszólások: Nem jó!) Mi nem jó? Szavazzunk! (Megtörténik.) (Az eredmény láttán nagy taps.)
Az Országgyűlés 293 szavazattal elfogadta a kulturális bizottság és dr. Nemes Tamás módosító javaslatát. "

2015. 09. 28. 12:46

Az, hogy az utolsó pártállami parlament naiv képiselői össze-vissza szavazgattak, nem jelent sokat.

Az Alkotmánybíróság Esztergomba kerüléséről már a rendszerváltást követő szabad országgyűlés szavazott.

( Az idő pedig azt bizonyította, hogy nem volt végig gondolt döntés, ezért is kell módosítani. És gesztusként pedig kormány pénzből felújítani a város számára az épületet.)

2015. 09. 27. 20:41

Ebben igazad van. Ez esetben módosítani kell a törvényt. És mondjuk gesztusként, kárpótlásként adhatna néhány milliárdot a kormány az épület restaurálására.

Hogy is fogalmazott Marosán elvtárs? "Nem a zsemlye kicsi elvtársak, a pofátok nagy!".

Milyen milliárdokat tarhálsz? Még egy éve sincs, hogy több mint húsz milliárdot kaptatok (több önkormányzattal egyetemben), amikor a kormány az adófizetők(!) pénzéből átvállalta és kifizette az összes önkormányzati adosságot!

 

Az Alaptörvény pedig marad. Meg az Alkotmány Bíróság is.  Az, hogy az utolsó pártállami parlament naiv képiselői össze-vissza szavazgattak, nem jelent sokat.

Ettől függetlenül  Sólyom Lászlónak is be kellett volna tartania a törvényeket. Nem pedig "láthatatlan alkotmány"-ról hablatyolni...

2015. 09. 26. 15:17

A főcimre válaszólva az a véleményem,hogy a Sándor palota felújitása nem fog megtörténni !! Sem a kormányok,sem a város / önkormányzatok / nem tekinteték magukénak ESZTERGOM történelmi értékeit !!! Mindenkor csak szólamokkal dicsérték öseinket, - MEG KELL JEGYEZNEM ez nagyon szép gesztus az aktuális városvezetéstől .De sajnos egy város megújulásához / fejlesztéséhez / ez nagyon kevés !!! Aki végig megy a városon sajnos megdöbbenve látja és tapasztalja,hogy ESZTERGOM városa leamortizálodott, - és sajnos ezen állapot tovább folytatodik!!! Nem szeretnék mélységében belemenni az állapot elemzésébe, - de az az érzésem,hogy ESZTERGOMNAK minimum egy emberöltő szükséges a megújuláshoz !!! Pesszimista gondolat,de ha elöbb sikerül, akkor az esztergoni polgárok egy élhetö " korhü  "város lakói lehetnek !!!!

2015. 09. 26. 14:00

Palánkkal van körülvéve,a sarkot vizeldének használják egyesek.

2015. 09. 26. 13:54

Ebben igazad van. Ez esetben módosítani kell a törvényt. És mondjuk gesztusként, kárpótlásként adhatna néhány milliárdot a kormány az épület restaurálására.

2015. 09. 26. 13:04

És már csak halkan kérdezem, hogy miért is van Budapesten a helye??

2015. 09. 26. 13:03

Egy TÖRVÉNYT lehet vitatni, lehet helytelennek tartani, DE BE KELL TARTANI! Neked, nekem, kivéve az alkotmánybíróság elnökét?  Neki, aki a TÖRVÉNYEK LEFŐBB ŐRE, különösen nem lehetett volna elszabotálnia a végrehajtást!! Megbeszélhetjük külön, hogy ez a törvény helyes, vagy nem, de ez most nem erről szól!

2015. 09. 26. 12:53

Tényleg, miért kerül elő újra és újra ez a kérdés?  Sólyom Lászlónak tökéletesen igaza volt. Az Alkotmánybíróságnak Budapesten a helye. A Sándor palota felújítására pedig  inkább befektetőt kellene találni. Olyan megszállott befektetőt, aki vállalja, hogy az eredeti állaptban állítja vissza, és beengedi időnként az érdeklődőket. Hogy milyen funkciót szánna neki, az persze a befektető döntése lenne. Egy forintos áron , ilyen feltételekkel átadni, ez leheten egy pragmatikus megoldás. Szerintem.

2015. 09. 26. 9:55

Még meddig rágjuk ezt a csontot ? A hozzászólók közül járt valaki is az alkotmánybíróság jelenlegi épületében. Mit tudna nyújtani, valami pluszt, Esztergom, amit a jelen helyzet biztosít.

Az egész fellángolás csak azért volt, hogy majd az "állam" pénzt ad és rendbehozza. Megvalósulatlan álom, mint megannyi dolog Esztergom életében. Sajnos  mindezen felelőtlenségek felelősségrevonása is csak álom.

Szerintem a fürdőszálló ezen célra sokkal alkalmasabb lett volna. Vezetőink rombolni már megtanultak, ez a fürdőszálló épületén is látszik. Az új részt egykis fantáziával a régi épülethez alkalmazva, mint kiszolgáló egységet én meghagytam volna. Parkolási lehetőségek is adottak lennének.

Siralmas volt látni összetörve  Kossuth emléktáblát.  -Nem a kommunista lelkület uralkodik ? "A múltat eltörölni!"-   A múltat eltörölni nem lehet, csak elfelejteni, elhallgatni, de helyében üresség tátong. Inkább a múlt fölhasználásával a  jövőt kellene biztosítani, építeni.

Mindez csak álom ? ! Azért van egy pozitív oldala is a dolgoknak. Mint érdekes látványosságokat, lehet mutogatni, a nevezetességek mellett  a felelőtlen városvezetés eredményeit, a törvénytelenül lerombolt rámpa helyét, a romlásnak indult történelmi épületeket, a részben félbeszakadt megalomániás épületeket, félresikeredett parkolókat....

Mindezek fölött ott magasodik a bazilika, mint egy szerencsésen megvalósult álom és maga a vár-régi emlékeket idézve-, hirdteve Esztergom régi dicső múltját.A jelen helyzetünk nem olyan álom, ami elmúlik, ha fölébredünk. Ez a valóság.

2015. 09. 24. 9:01

Szerintem meg le kéne ezeket bontani. A fürdőszállóval, szigeten álló betonmonstrummal, elhagyott romhalmaz épületekkel együtt, amivel tele a város, bontani, a sittet elszállítani, parkosítani. Soha, soha, soha nem lesz annyi pénz ebben az országban, ebben a városban, hogy a felújításokra elég legyen. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen épület felújítása 50x annyiba kerülne, mintha új épületet építenének oda. A város fele műemlék, vagy lebontják, vagy várnak még 10 évet, mire magától összedől. Ez a két opció van, lássunk már reálisan.... Soha nem lesz felújítva, befejezve egyik sem. Soha.

2015. 09. 24. 0:54

A leg BŰNÖSEBB ebben a kérdésben: Sólyom László! 

Alkotménybíróság elnökeként: "nem megyünk LE Esztergomba, mert nincs meg a kellő infrastruktúra!"

 

Ne kesegj, ez azért van, mert így kellett lenni. Esztergom jobbat érdemel, mint Sólyom László, meg a jelenlegi Alkotmánybíróságnak nevezett bohózat.

Majd ha jobb idők jönnek és helyre áll alkotmányunk, akkor az azt vezető emberek sem olyanok lesznek mint Ő.

2015. 09. 23. 20:43

A leg BŰNÖSEBB ebben a kérdésben: Sólyom László! 

Alkotménybíróság elnökeként: "nem megyünk LE Esztergomba, mert nincs meg a kellő infrastruktúra!"

Azóta is bosszant, hogy ennyire hogyan lehet bunkó egy ember. Az a lekezelő LE szócska. Pedig a Duna évszázadok óta LEFELÉ folyik, és így ha valaki Budapestről nyilatkozik, akkor Esztergom FÖNT van, tehát marad az a lekezelő LE.  "Nincs meg a kellő infrastruktúra":  Nem tudom ki hogy van vele, de ha ma egy vállalkozó azt mondaná, hogy nincs meg a kellő infrastruktúrája, és ezért nem veszi meg az online pénztárgépet, a NAV közölné vele, hogy megszünteti a vállakozás adószámát. Namármost a törvények legfőbb őre, lezser kézmozdulattal átlép egy országgyűlés által elfogadott TÖRVÉNY betartása felett, hááát nem is tudom minek nevezzem az ilyen embert! 

Csak úgy eszembe jutott ez az apróság, a szerencsétlen sorsú Sándorpalota sorsát olvasva.

2015. 09. 23. 16:02

A mindenkori  városvezetés  és kormányok felelőssége,hogy ilyen állapotban van a Sándor-palota.

Az Alkotmánybíróság meg szégyelheti magát.