MTI Fotó: Kovács Attila

A projektet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) megbízásából, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházásában 85 százalékos uniós, és 15 százalékos magyarországi forrásból finanszírozták. A most átadott szakasz munkálatait több mint 25 milliárd forintért az Aranyhegy Konzorcium végezte, a biztosítóberendezést 8,79 milliárdért a Siemens Óbuda Konzorcium korszerűsítette – hangzott el egyebek mellett az ünnepélyes avatáson.     Közölték: a 10-es főút forgalmát tehermentesítő beruházásnak köszönhetően jelentősen csökken a vonatok menetideje, nő az utaslétszám, korszerűbbé válnak a vasúti közlekedés feltételei.     „A vasútra költött minden fillér meghálálja magát” – fogalmazott avató beszédében Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, hangsúlyozva: a vasút, illetve annak fejlesztése össztársadalmi ügy. A 120 éve használatban lévő Budapest–Esztergom közötti, immár négy új megállót magába foglaló, 14 ezer utas életét megkönnyítő vonal újraindításával több évtizedes lemaradást pótol a kormányzat – húzta alá a politikus.     Mint mondta, az újraindított esztergomi vonalon augusztus végétől óránként két vonatpár közlekedik majd, a gyorsított járatok esetében „első körben” 17 perccel csökken a menetidő, így Esztergomot Budapestről 73 perc alatt lehet majd vonaton elérni.

MTI Fotó: Kovács Attila

A most elkészült 14,3 kilométeres alvonal 13,4 kilométeres szakaszán új, kétvágányú vasúti pálya épült, Aranyvölgyben, Szélhegyen és Vörösvárbányán új megállóhelyek létesültek - egyet egy másik szkaszon már korábban átadtak -, de a több száz P+R parkoló, illetve az új buszfordulók is az eddiginél kedvezőbb feltételeket teremtenek az elővárosi közlekedésben. 2017 elejére e szakasz teljes villamosításával is elkészülnek, ami további 10 perccel csökkenti a menetidőt, s tovább mérsékli a zajártalmat – tette hozzá az államtitkár.     A kötöttpályás vasúti közlekedésre 2020-ig a tervek szerint közel ezer milliárd forintot költ a kormányzat zömmel uniós forrásból – jelentette be Fónagy János.     Csépke András, a MÁV Start Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a mostani fejlesztéstől többek között a környék lakossága által megszenvedett felújítás ideje alatt elpártolt utasok visszahódítását remélik. Hozzátette: az esztergomi vonal korszerűsítése révén augusztus végétől a korábbi 52 járat 35 százalékkal bővül, s az utaslétszámban is jelentősen emelkedésre számítanak. A MÁV-csoport nevében a vezérigazgató köszönetet mondott a kormány támogatásáért, illetve az érintett lakosság türelméért is.     Loppert Dániel, a NIF kommunikációs igazgatója a felújított solymári vasútállomás mellett tartott avatóünnepségen kiemelte: a napi közel 14 ezer utast kiszolgáló vonal felújított pályáján egyes szakaszokon a korábbi óránkénti 40–60 kilométeres sebesség helyett 80–100 kilométeres sebességgel haladhatnak a vonatok. 2017 elejére a tervek szerint elkészülnek a teljes szakasz villamosításával is, ezt követően korszerű FLIRT motorvonatokat állítanak szolgálatba.     A kommunikációs igazgató a kapcsolódó beruházásokra kitérve a Solymár megközelítését is könnyítő új alul- és  felüljárók, illetve körforgalmak létesítését, valamint a budapesti Szentendrei út centrum felé vezető 3 sávjának szélesítését emelte ki. Ludvig László, a magyarországi infrastruktúra fejlesztésekbe régóta végző Siemens Zrt. divízióvezetője  egyebek mellett kiemelte: az általuk létesített korszerű elektronikus jelző- és biztosítóberendezés az óbudai forgalomirányító központból teljes egészében ellenőrizhető lesz. Újdonságként említette az utasok korszerű vizuális és hangos tájékoztatását is.

MTI Fotó: Kovács Attila

Csohány András, az A-Híd Építő Zrt. ügyvezető igazgatója a projektben rájuk háruló feladatok nehézségeit, közöttük a Duna–híd átépítését, illetve a Pilisvörösvár és Piliscsaba közötti 800 méteres alagút elkészítését említette.

MTI