<p><span style="color: #000000;">Életének 89. évében, hétfő reggel elhunyt Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek - tájékoztatta Kovács Zoltán, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye irodaigazgatója az MTI-t.</span></p>
Paskai László 1927. május 8-án született Szegeden. A szegedi piarista gimnáziumában érettségizett, teológiai tanulmányait Gyöngyösön kezdte, a budapesti Hittudományi Akadémián fejezte be. 1945 augusztusában lépett be a ferences rendbe, 1951. március 3-án szentelték pappá. 1952-ben a Hittudományi Akadémián summa cum laude minősítéssel doktori fokozatot kapott.
1955-ig a Szeged-Csanádi egyházmegye püspöki hivatalában püspöki szertartóként teljesített szolgálatot, majd 1962-ig a szegedi Hittudományi Főiskolán tanított. 1965-től a budapesti Központi Papnevelő Intézet spirituálisa volt, és tanított a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián. 1967-ben megbízást kapott a Hittudományi Akadémia I. számú bölcseleti tanszékének vezetésére, 1973-tól 1978-ig a budapesti Központi Szeminárium rektori teendőit is ellátta.
1978-ban lett címzetes püspök és veszprémi apostoli kormányzó, a következő évben veszprémi megyéspüspök. 1982. április 5-én II. János Pál pápa a kalocsai érsek koadjutorává nevezte ki.
1986. július 8-án a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé választották, e tisztséget 1990. szeptember 17-ig töltötte be.
1987. március 6-án esztergomi érsek és Magyarország prímása lett, 1988. június 28-án bíborosi rangot kapott. Az 1993. május 30-án II. János Pál pápa által kiadott Hungarorum Gens pápai rendelkezés az egyházmegyét Esztergom-Budapesti Főegyházmegyévé változtatta, így a címe esztergom-budapesti érsekre módosult. Ezt a tisztséget 2002. december 7-ig töltötte be, amikor II. János Pál pápa a 75. évet betöltött főpásztor lemondását elfogadva nyugállományba helyezte.
Paskai László egyházfősége idején zajlott le a politikai rendszerváltozás, az egyház felszabadulása Magyarországon, valamint II. János Pál pápa 1991-es és 1996-os apostoli látogatása.
Paskai László temetéséről a főegyházmegye később intézkedik.
(MTI)
fotó: Magyar Kurír
Romanek Etelka az alábbi sajtóközleményt jutatta el szerkesztőségünkhöz:
Mélységes szomorúsággal értesültünk arról, hogy ma reggel életének 89. évében elhunyt Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek. Lelke üdvéért szólt a a Bazilika nagyharangja ma délelőtt.
Paskai László személyében egy olyan egyházvezetőre gondolunk és emlékezünk, aki felekezettől, sőt hitélettől függetlenül is kivívta a legnagyobb tiszteletet, szeretetet. Prédikációi, imádságai, szolgálatai és jelenléte minden alkalommal áldást jelentettek.
Bíboros úr Krisztusnak olyan követője volt, akire hitét tapasztalva és munkásságát látva sokan értették meg szívükben és szellemükben az egyház tanítását. Esztergomban kiemelt szerepet kapott egyházvezetői időszakában, hiszen amikor a magyar római-katolikus egyház első embere volt, akkor tartottuk Mindszenty József magyarországi újratemetését, valamint akkor látogatott el hazánkba illetve Esztergomba II. János Pál pápa.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint egyházát és hazáját szerető lelkipásztort vesztett el az ország Paskai László bíboros halálával.
A kisebbik kormánypárt hétfőn, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy mély megrendüléssel fogadták a mélyen hívő, egyházát és hazáját szerető lelkipásztor halálhírét.
Paskai László nehéz időkben állt a Magyar Katolikus Egyház élén, megbízatását elkötelezetten, bölcsen és jó diplomáciai érzékkel teljesítette - tették hozzá.
A bíboros munkájának számtalan eredménye közül kiemelkedik II. János Pál pápa első magyarországi látogatásának előkészítése és a ma is kiválóan működő Kárpátaljai Ferences Misszió megszervezése - fogalmaztak.
Paskai László bíboros halálával a felekezetközi együttműködés egyik oszlopa dőlt ki, az ökumené szegényebb lett egy, a párbeszédet fáradhatatlanul szorgalmazó lelkipásztorral - fogalmazott Frölich Róbert országos főrabbi és Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érseknek írt levelében hétfőn.
A Mazsihisz az MTI-hez is eljuttatott levelében azt írta, a hazai vallásos élet olyan személyiséget veszített el, aki elkötelezett volt a zsidó-keresztény, és a keresztény-keresztyén párbeszéd, az egyházak közeledésének ügye mellett.
Úgy fogalmaztak, Paskai László több mint fél évszázados papi működése örök nyomot hagyott a magyarországi és a határon túli katolikus életben.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége osztozik Erdő Péter fájdalmában - zárul a közlemény.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma is megemlékezett a hétfőn elhunyt Paskai László bíborosról.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár közös közleményében azt írta: "Isten iránti hálával adózunk" Paskai László életéért és szolgálatáért.
Közleményükben felidézték: Paskai László a kommunista diktatúra idején védte és képviselte a katolikus egyház egységét, majd a rendszerváltáskor elindította az újjáépítés folyamatát. Bíborosi munkájának emlékezetes eseménye volt II. János Pál pápa első és második magyarországi látogatása, valamint Mindszenty József hamvainak hazahozatala és újratemetése. Mint írták, "az ezeréves keresztény magyar állam és a kétezer éves kereszténység megünneplése alkalmából sokat tett azért, hogy egyház és állam méltóképpen emlékezzen a magyarság életét alapvetően meghatározó történésekre".
Hozzátették: életének és életművének tanítása "mindazoknak értékes tanulság, akik történelmi viharokban kormányozzák az egyház hajóját"
Paskai László embert és jellemet próbáló időben volt egyházának pásztora - írta a Magyarországi Református Egyház kommunikációs szolgálata hétfőn, az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A református egyház együttérzését fejezi ki az elhunyt Paskai László bíborost gyászoló hozzátartozóknak, szolgatársaknak, a római katolikus híveknek - közölték.
Úgy fogalmaztak, II. János Pál pápa 1991-es - Paskai László érseksége idején tett - debreceni látogatására azóta is a kiengesztelés jeleként emlékeznek.
89 éves korában befejezte földi vándorútját dr. Paskai László nyugalmazott bíboros, esztergomi érsek. Paskai László bölcs teológiai tanár, nagy-formátumú egyházvezető, nyíltszívű keresztény testvér volt.
Nehéz korszakban – a nagy változások idején – végezte nem könnyű szolgálatát. Hűséggel, alázattal, kitartó következetességgel.
A Magyarországi Evangélikus Egyház különös tisztelettel és szeretettel gondol rá és ad hálát Istennek Paskai László bíboros úrért és szolgálatáért, hiszen a magyar ökumené, azon belül az evangélikus-katolikus közeledés élen járó, tudatos munkálója volt.
Abban az időben, amikor még az ökumenikus összefogás tiltott, vagy legfeljebb hallgatólagosan eltűrt volt, Paskai László elfogadta a kinyújtott jobb kezet, a testvéri hívó szót, s először egy kicsiny faluban, majd egyre több helyen, végül az evangélikus „ország templomában”, a Deák téren is szolgált igehirdetéssel, részt vett az ökumenikus imádságban.
1986 januárjában, az akkor még kalocsai koadjutor érsek, magyar római katolikus főpapként elsőként végzett istentiszteleti szolgálatot evangélikus templomban – Csengődön. Ezt mind katolikus, mind pedig evangélikus oldalról értetlenkedve, gyanakodva fogadták, de a János evangéliuma 17. fejezetéről tartott, evangéliumi lelkületű, sodró erejű igehirdetése egyértelművé tette, hogy a keresztény egységtörekvés nem emberek tetszésétől függ, hanem krisztusi mandátum minden Jézus-tanítvány számára. Nem csak prédikált erről az ökumenikus gondolatról, hanem élte is, sokat fáradozva érte. Örömmel volt jelen minden jelentős ökumenikus rendezvényen, s sokak számára emlékezetesen példaértékű volt, ahogyan a közös imádság és igehirdetés mellett zengő hangon énekelte az evangélikus korált vagy a református zsoltárt. Ahogy az énekben a közösség egyszerre vesz levegőt, úgy lélegzett együtt Paskai László a magyar ökumenével, tudatosítva a rá bízottakban II. János Pál pápa mondatát: az ökumené visszafordíthatatlan folyamat, hiszen Krisztus parancsát követi.
S miközben főpapként kifinomult diplomáciai érzékkel, elegáns európai stílusban és egyházához méltó igényességgel munkálkodott az egységen, megmaradt ferences lelkületű, egyszerű, természetesen alázatos testvérnek, aki humorral, jó kedéllyel és szeretettel fordult a nem katolikus testvérhez. Legyen érte áldott az Úristen.