1. Hír

Mi is pontosan egy fejlesztési biztos feladata?

A megyei fejlesztési biztosok feladata, hogy a megyén belüli Területi Operatív Programokat - amelyek a megyére vonatkozóan, illetve a megyei jogú városokra vonatkozóan jelentek meg – koordinálja a megyei jogú városok polgármestereivel, a megyei elnökkel és a kormánymegbízottal. 

A cél: minél inkább felgyorsítani a folyamatokat, véleményezni az előkészített anyagokat, a pályázati kiírásokat. A felmerülő problémákat közvetlenül becsatolni a miniszterelnökségre, illetve - ahogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter megfogalmazta - a miniszterelnököt megjeleníteni a megyében.

Miért pont megyei szinten történt a kinevezés, hiszen parlamenti képviselete minden egyes választókerületnek van?

A Miniszterelnökség nem akarta túlságosan feldarabolni a rendszert, hogy minden választókerületbe kinevezzenek fejlesztési biztosokat. Ezért született az a megoldás, hogy megyei szinten kell, hogy legyen kinyújtott keze a Kormánynak ezekben a pályázati rendszerekben, pontosan azért, hogy az új uniós ciklusban minél rugalmasabban menjenek a dolgok.

Kell, hogy legyen egy direkt visszacsatolás, ne az eddigi gyakorlat folytatódjon, hogy írok egy levelet, azt két nap múlva feladják, a posta beviszi, odakerül a miniszter asztalára, majd valakire kiszignálja, hanem ha azonnali intézkedést igénylő dolog van, akkor direktben lehessen jelezni és hatékonyan megoldani.

Hogyan működik ez a direkt visszacsatolás?

A miniszteri biztosok hetente találkoznak a Fejlesztési Koordinációs Bizottság ülésén, ami egy döntés előkészítő testület, munkáját a Nemzeti Fejlesztési Kabinet számára végzi. Ez utóbbi a Kormánynak egy szűkített testülete - amiben a miniszterelnök és három miniszter dolgozik. Az ide bemenő anyagokat készítjük elő, ennek üléseire is állandó meghívottak vagyunk, hogy az ott felmerülő megyéket érintő ügyekben - függetlenül attól, hogy ezek a Területi Operatív Programot érintik vagy más fejlesztéshez kapcsolódnak – a helyi információkat, igényeket, észrevételeket be tudjuk építeni azokba a javaslatokba, amelyek a legmagasabb döntéshozó fórum elé kerülnek.

Mennyi pénz sorsáról döntenek Komárom-Esztergom megyében és ebből mennyi jut szűkebb otthonunk, Esztergom területére?

Körülbelül 26 milliárd forintnyi összeg áll rendelkezésre a Tatabányán kívüli mintegy hetven-egynéhány településen. Ebből Esztergomnak és Dorognak, ahol - ha Tatabányát leszámítom - a megye lakosságának csaknem a fele él, úgy számolom, hogy a források nagyjából a felét kellene kapnia. Tehát ezt is koordinálni kell, hogy megfelelő pályázatok legyenek, megfelelő információhoz jussanak a területen élők, az önkormányzatok, hogy minél felkészültebben vehessenek részt ebben a pályázati rendszerben.

Ez a feladatom, inkább a képviselőségemhez köthető, biztosi szinten az egész megyére terjedően van koordinációs munkám, amit az egyenlőség elve alapján kell vinnem. Amennyiben azt veszem észre, hogy a források elosztásnál nem kiegyenlítettek az arányok, akkor módomban áll a megbízatásomnak köszönhetően ezt a megfelelő irányba menedzselni.  Amikor megyei elnök voltam, akkor is törekedtem arra, hogy a források nagyjából egyenlően kerüljenek elosztásra a megyében, a különböző pályázatokon ne érezze senki magát úgy, hogy a háttérbe szorították. Esztergomban egyébként is van egy ilyen effektus Tatabányával szemben – egyébként jogosan - a háborút követő évtizedek káros tapasztalatából, de azt hiszem, hogy ez a gyakorlatban az utóbbi két évtizedben már egyre kevésbé tapasztalható.

Köszönjük az interjút, megbízatásához sok sikert kívánunk!

(hidlap.hu)