<p>Az esztergomi orvosra, orvostörténészre, egyetemi magántanárra június 29-én emlékeznek a Helischer József Városi Könyvtárban.</p>
Szállási Árpád Nagyecseden született 1930. június 30-án. Debrecenben tanult, majd évtizedeken át körzeti orvosként dolgozott, a leghosszabb ideig Esztergomban. Orvosi működése mellett orvostörténettel, irodalomtörténettel, művészettörténettel és numizmatikával is foglalkozott, igazi polihisztor alkatú tudós volt, a régi tudományos könyvek egyik legjobb ismerője. Alapító tagja volt a Magyar Orvostörténelmi Társaságnak, amelynek Zsámboki-érmével és Weszprémi-díjával is kitüntették. Tagja lett a Nemzetközi Orvostörténeti Társaságnak is, amelynek kongresszusain – nyelv- és szaktudásának köszönhetően – évtizedeken át képviselte Magyarországot tudományos előadásaival. Az Antall Józsefet és Benedek Istvánt is magáénak tudó baráti körnek, a Hiúzszeműek Társaságának is nagyra becsült tagja volt.
Hosszú időn át Szállási Árpád oktatta az orvostörténetet a Debreceni Egyetemen, segítette az orvosi kar orvostörténeti múzeumának a megalapítását; tevékenységét az egyetem magas kitüntetéssel is elismerte. Ő szerkesztette az Orvosi Hetilap orvostörténeti rovatát. Mintegy félezer történeti publikációja és 15 orvostörténeti-művelődéstörténeti könyve jelent meg, de több verseskötetet is közreadott. Egyik fő érdeklődési területe a magyar írók orvosainak felkutatása, az írók betegségtörténetének a kutatása volt.
Díszpolgárává választotta Nagyecsed, Kesztölc és Esztergom is, utóbbi helyen részt vett a Balassi Bálint Társaság munkájában is. köszöntötték. (MTI)
Aki emlékeznek:
Sólyom Olimpia: Millenniumi Orvoskongresszus Budapesten, 1896.
Osvai László: Szállási Árpád életművének egy kis része szubjektív szemmel.
Gazda István: Az egyetemei tanár Szállási Árpád és orvostörténeti kötetei.
Helyszín:
Helischer József Városi Könyvtár, Bánomi út 8.
Időpont:
2015. június 29., 17 óra
Kapcsolódó hírek
<p>A Szentgyörgymezői Olvasókör, a Prímás Pince és a Helischer József Városi Könyvtár közös szervezésében indult rendezvény záró mozzanatára készül a város, az Ezer és egy szóban a Nő pályázat eredményhirdetésére kerül sor a könyvtárban most szombaton.</p>
<p>A Kossuth Lajos utcára költözne a hányattatott sorsú városi könyvtár, így a városszéli hosszúra nyúlt ideiglenes tartózkodásból ismét visszatérhetne a város szívébe. A testület csütörtökön dönt, hogy kezdeményezi-e az ingatlan városi tulajdonba vételét.</p>
<p style="text-align: justify;">Tükörbe nézett a monarchia a század végén, saját maga szépségében tetszelgett egy darabig, mint Nárcisz, és sorsa is hasonlóra fordult pár évtizeden belül. Egy utolsó pillanatfelvétel a „boldog békeidők” esztergomi hangulatáról, bár ezt sokan és többféleképpen megörökítették már az idők folyamán, nem árt megjegyeznünk és regisztrálnunk, hogy a <em>Jókai</em> szerkesztette és <em>Rudolf</em> trónörökös unszolta klasszikus munkában is helyet kaptunk. Az I. világháború száz éves emlékezetének keretében a KELLO (ti. Könyvtárellátó Nonprofit Kft., mely ismerősen csenghet az esztergomi füleknek) újra kiadta <em>Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben</em> című nagyívű munkát, amelynek az egyik példánya a városi könyvtárba került.</p>
<p><em>1940-1943 között kétszer is hosszabb munkaszolgálatra hurcolták. Mikor végre hosszabb pihenőt kapott, ezt Bajcsy-Zsilinszky Endréék érték el tiltakozásukkal, 1943 nyarán kiadta az Orpheus nyomában című műfordításkötetét. „A legjobbat adni, magyart és európait adni, mindig költészetet adni, úgy vélem, ez nem kis ügy”. Ez Radnóti Miklós hitvallása.</em></p>