„Célunk, hogy a sport Esztergom egy jól működő szigete legyen” - interjú Erős Gáborral
Sport
2015. jún. 18.

<p>Játszótér építések és felújítások városszerte, műfüves focipályák az óvodákban, sporttámogatás a városi egyesületeknek, elképzelések Esztergom jövőbeli új sportcsarnokáról. A városi sportélet és Esztergom testkultúrájának aktuális kihívásairól, az új sportkoncepció szellemei tartópilléreiről, illetve anyagi vonatkozásairól beszélgettünk Erős Gáborral, a Köznevelési, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökével.</p>

A jelenlegi önkormányzat alakulásától kezdve komoly figyelmet fordít a sportra, az utóbbi röpke fél év alatt elkészült a város sportkoncepciója is, az irányvonalak, amelyek mentén tehát elindulhatunk, készen állnak. Kezdőlökésként pedig hamarosan kiosztjátok az idei sporttámogatásokat is. Ha röviden értékelni kellene, te mit gondolsz Esztergom sportéletéről?

 

Esztergom soha nem volt országos fellegvár egy adott sportágban, mint például sok más város; közeli szomszédunkban, Dorogon egy időben első osztályú labdarúgó csapat működött, ott ennek hagyománya van. Esztergom mindig is a vidéki diák- és a tömegsport egyik bázisa volt.

 

Most, hogy végre elkészült az új sportkoncepció, számszerű adatokkal is szolgálni tudok az egyesületekről. Több mint kétezer gyerek sportol a városban, közel ezren igazoltak. Ezen felül, szerény véleményem szerint úgy 12-15 ezer embert érint közvetlenül a sport Esztergomban. Ez nagyon nagy szám egy 30 ezres lélekszámú városban.

 

Továbbmenve, 30 egyesület jelentkezett az önkormányzat által kiírt sportpályázatra. Tudomásom szerint még 4-5 egyesület van, akik valamilyen oknál fogva nem éltek a lehetőséggel.

 

Hogyan mérlegeltek, hogy ki kapjon támogatást?

 

A legfontosabb szempont, amit figyelembe veszünk a támogatás szétosztásánál, hogy lehetőleg mindegyik egyesület részesüljön belőle.

 

Európa-bajnoki kilencedik helyezett a magyar hetes rögbiválogatott, Esztergomban játszották az olimpiai előselejtezőket

 

Számszerűleg ez mit jelent?

 

12 milliót a klubok és egyesületek működtetésére különítettünk el, erre az összegre 30 pályázat érkezett, és ugyanennyi jut majd a gyermek utánpótlás nevelésre is, amelyre 22 egyesület pályázott. Összehasonlításképp elmondható, hogy az elmúlt évben mindössze 12 egyesületet támogatott a város. A megelőző ciklusban nem is hirdettek pályázatot, csupán 2014-ben folyósítottak támogatásokat.

 

A pénzek elosztására kidolgoztunk egy egyszerű, logikus és átlátható szisztémát.     A szakszövetségekkel rendelkező sportágak igazolt sportolói után a fejkvóta gyermekenként magasabb. Ők olyan bajnokságokban szerepelnek, ahol hétről-hétre folyamatosan versenyek zajlanak, mérkőzések, megmérettetések vannak terítéken, ehhez természetesen játékengedélyt kell kiváltaniuk, emellett pedig rendszeresen utaztatni is kell a sportolókat. Nyilvánvaló, hogy nekik sokkal magasabbak a kiadásaik, mint azoknál az egyesületeknél, ahol nem ebben a formában történik a versenyeztetés. A többi egyesületnél a fejkvóta alacsonyabb.

 

De senkit sem hagyunk az út szélén, akik részt vesznek Esztergom mozgáskultúrájának formálásában.

 

Kutya kötelességünk támogatni minden olyan sportolási formát, ahová esztergomi óvodások, diákok, felnőttek, netán nyugdíjasok beteszik a lábukat mozgás címszó alatt, hiszen a sportnak egészségmegőrző szerepe is van életünkben. Így az új szisztémában olyan egyesületek is támogatáshoz jutnak, akik eddig évekig nem kaptak semmit (pl. az aikidosok, természetjárok stb.).

 

Új elemként jelentkezik, hogy az utánpótlásra kapott összeg 5%-át kötelezően egészségmegőrzésre kell fordítani. Ahol sportorvosi kötelezettség van, ott természetesen ezen költségek kiegyenlítésére kell használni a támogatás bizonyos hányadát. Ahol pedig nincs, ott más módon ugyan, de hasonlóan tartani kell az önkormányzat prevenciós kikötését.

 

 

 

Hosszú idő után újra nemzetközi sakkversenyt rendeztek Esztergomban

 

Mire költünk még sport címszó alatt?

 

A sporttámogatásra szánt keretösszeget nem osztottuk ki teljesen, egy részét tartalékként félretettük, illetve egy kisebb hányadát műfüves focipályák kialakítására fordítjuk.

 

Tudni kell, hogy a város még 2010 előtt vásárolta meg a most felhasználásra kerülő műfüves burkolatokat. 5 esztergomi óvodában alakítunk ki a közeljövőben 14x8,5 méteres kis műfüves, palánkkal ellátott futballpályákat. Első körben, még az idén létesül egy-egy a Szentgyörgymezei, a Kertvárosi, illetve a Honvéd úti Óvodában is. Természetesen ezeken a pályákon nem csak focizni tudnak majd a gyerekek, más sportokra, illetve tornaórákon is használhatják majd az új konstrukciókat.

 

Ha ezek elkészülnek, szorgalmazni fogjuk majd, hogy az intézmények havonta-két havonta rendezzenek sportnapokat, ahol alkalomadtán bemutatkozhatnának az egyes esztergomi sportegyesületek. Ugyanis rengeteg szülőtől hallom a mindennapokban, hogy nincsenek tisztában a lehetőségeikkel.

 

A maradék pénzből pedig nagyobb, központi sporteseményeket szeretnénk támogatni. Gondolhatunk itt a hídfutásra, az Esztergomi Futóművek által szervezett, immár országos hírnevet kapó félmaratonra, de akár eszünkbe juthatnak a rögbisek sportünnepei is. Részesülhet ebből a támogatásból a nemrégiben városunkba hozott Duna Maraton verseny, illetve a Küllőszaggatók, a sakkozók, és a kemposok rendezvényei is számíthatnak támogatásra. Még annyit hozzátennék, jövőre olimpia lesz, ezen kapva szeretnénk a főtéren nagyszabású díjátadót, sportvetélkedőket rendezni a diákok számára, így már idén ősszel beindulnának a városi iskolák közötti sportversenyek is.

 

Lesznek, akik nagyobb összegeket hasítanak ki az egészből. Megeshet, hogy jó néhányan fel is kapják majd a fejüket. Viszont nem mehetünk el szó nélkül a tények mellett, hogy vannak olyan szakágak, amelyek több mint 200 gyereket versenyeztetnek párhuzamosan, befizetik az igazolási díjakat a szövetségeknek, utaztatják a sportolókat…

 

Ilyen bevezetés után tuti, hogy a fociról van szó.

 

A foci, igen. De említhetem a rögbit, vagy a kick-boxot is, mindegyikben jóval 100 gyerek felett sportolnak városunk gyermekei.

 

És ezekhez elengedhetetlen egy biztos lábon álló infrastruktúra is. Nem fog váratlanul érni a kérdés: lesz sportcsarnokunk hamarosan?

 

Bízom benne, hogy el tudunk majd mozdulni egy olyan irányba, hogy már ebben a ciklusban sikerül felhúznunk egy létesítményt.

 

Ha már infrastruktúra, örömhír, hogy még az idén két street workout pálya biztosan létesül a városban. Az egyik a Sugár úton a Babits Iskolával szemben, a volt dühöngő helyén, a másik pedig Szentgyörgymezőn lesz a lakópark alatt, ahová ráadásul egy fitneszpályát is telepít az önkormányzat. A helyszín sem véletlen, hiszen a kerékpárút és közvetlen környéke sportolás szempontjából elég felkapott hely Esztergomban. Véleményem szerint az Erzsébet park lenne a legjobb helyszín, viszont sajnos az árvízveszély miatt ezen eszközök telepítése nem célszerű a parkba.

 

Játszótér és street workout pálya a kerékpárút mentén

 

Dobjuk le még egy kicsit a horgonyt a sportcsarnoknál. Négy lehetséges helyszínről olvashattunk Esztergom városfejlesztési stratégiájában. Személy szerint melyiket támogatod?

 

A Sziget nagy kérdőjel, ameddig nincs gát, addig nem biztos, hogy érdemes oda tervezni. Megoldásként jöhet még szóba a pilismaróti vámmal szembeni terület, viszont ott magántelkek és szíjtelkek sorakoznak egymás mellett, ráadásul zöldberuházásként indulhatna csak az építkezés. Számtalan probléma adódhatna már a kezdetektől.

 

Egy másik opció, hogy a Tökházzal szemben épüljön meg a spotcsarnok. Előny, hogy a terület egy része önkormányzati tulajdonban van, nem kellene vesződni a telkek megvásárlásával. Viszont hangsúlyozni kell, hogy egy volt ipari területről beszélünk, erősen szennyezett lehet a talaj is. A helyreállítás költségeit sem tudjuk megítélni előre, illetve azt sem, hogy mennyi területet kellene kisajátítani. Sajnos ezen terület sincs teljesen biztonságban egy nagyobb árvíznél sem,elég csak a legutóbbi árhullámra gondolni. Az előny így csakhamar hátránnyá változhat.

 

Most egy kicsit szívből is szólva, én leginkább a Várhegy alatti elképzelést pártolom. Több okból is szerencsés lenne a választás, egyrészt barnaberuházásként jönne szóba, amit kifejezetten szeretnek támogatni, másrészt a helyszín a város egyik legcsúnyább sebhelye, amit illene kicsit kezelni, gyógyítgatni. Harmadik fontos dolog, ne felejtsük el, hogy van ott nekünk egy ezerfős iskolánk, a Balassa, nekik is jól jönne egy sportcsarnok, ha már az órarendekbe kötelezően beépítették a mindennapos testnevelésórákat. Esetleg, ha egyetemi, főiskolai kar költözne valahová a Várhegy közvetlen közelébe, akkor ők is jól járnának a létesítménnyel, amely természetesen más funkciókat is betöltene, nagyobb rendezvényeket, esetleg konferenciákat is vendégül láthatna. Nem utolsó sorban ebből a beruházásból a közelben lévő Szent Adalbert és Hittudományi Főiskola is profitálhatna, az ő támogatásukra is számíthatnánk.

 

2009-es tervek az új esztergomi sportcsarnokra Szentgyörgymező helyszínnel - I. helyezett (Benczúr és Partner Építészek Kft.) 

tervező: ifj. Benczúr László
munkatársak: Vincellér Zsolt, Csiszér András, Sulyok Levente, Batári Attila, Szabó Dávid

(több képet akarok látni)

 

II. helyezett (Vadász és Társai Építőművészek Kft.)

vezető tervezők: Vadász György, Gyarmati Tamás

(még több képet akarok látni)

 

 

Kik állnak a sportkoncepció és az új sportrendelet mögött?

 

A sportkoncepció több ember érdeme a városban, különösen sokat dolgozott rajta Szerencsés Tamás, aki a diáksport egyik vezetője a városban, jómagam is sokat foglalatoskodtam vele, illetve külön kiemelném dr. Velenczei Attila erőfeszítéseit, hiszen ő végezte a formába öntés oroszlánrészét. Hozzá képest a mi munkánk szinte eltörpül.

 

Attila a közelmúltban tragikus hirtelenséggel elhunyt, így vállalások jövőbeli gyümölcsét sajnos már nem érheti meg. Rajtunk viszont megsokszorozódott a teher, tartozunk annyival az emlékének is, hogy lehetőségeinkkel és tehetségünkkel sáfárkodva a lehető legtöbbet hozzuk ki a sportkoncepcióból.

 

A sportrendeletet reformjába is közösen kezdtünk bele, miután jó néhány város hasonló vonatkozású rendeletét áttanulmányoztuk. Az esztergomi sportélet legutóbb 2004-ben kapott hasonszőrű rendelkezéseket, amelyek viszont mára elavultak. Kibővítettük, modernizáltuk, így többek között a jövőben lehetőségük lesz a kluboknak, hogy egy esetleges Dunai árvíz után támogatást kapjanak sporthelyiségeik, eszközeik helyreállításához.

 

Átdolgoztuk a jó tanuló-jó sportoló díj feltételeit is. Egy igazságosabb elbírálási rendszert állítottunk fel, hiszen az elmúlt időszakban többször megesett, hogy valaki azért került hátrányba a díj odaítélésénél, mert olyan sportágban versenyzett, ahol nem rendeznek világbajnokságot, miközben országos bajnok volt, és a tanulásban is kiválóan teljesített. Ezentúl a világeseményeken indulók nevezéseit külön bíráljuk el. A változások konszenzusos döntések, egymás után egyeztettünk Esztergom sportéletének meghatározó alakjaival, majd sportfórumot tartottunk, ahol az egyesületek is elmondhatták véleményüket a tervezetekről. A hibákat javítottuk, az új ötleteket befogadtuk.

 

Az első pár év természetesen próbaidőszak lesz. Ha a rendelkezések nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, nyitottak leszünk a változtatásokra. Hiszen közös a célunk, és jó lenne, ha idővel a sport egy olyan szigetévé válhatna Esztergomnak, amire mindenki azt mondhatja: na, ez a rész igazán jól működik.

(forrás)