1. Hír

Elég rétestészta a könyvtár költözésének ügye. Ha jól számolom, csak idén ez már a harmadik bedobott ötlet. Egy darabig a régi Magyar Király Szálloda volt terítéken, a legújabb elképzelések szerint viszont vagy a Bottyán úti pálos rendházba kerül az intézmény, vagy pedig beolvad egy Interregionális Tudásközpontba. Utóbbi annyira megfoghatatlan, hogy el sem tudom képzelni, bár ha az önkormányzat hosszú távú perspektíváját nézem - Esztergomnak valamiféle regionális metropolisz szerepet szánnak -, oda talán illeszkedik. Ön esetleg tud konkrétumokkal szolgálni a legújabb tervekről, elképzelésekről, vagy még nagyon a kezdeti fázisban vagyunk?

Csaknem napi rendszerességgel találkozom az ismerősök, ismeretlenek által felvetett kérdéssel: Mikor kerül már vissza a könyvtár a városba? A Bottyán úti pálos rendház nem új elképzelés; 2007-ben, amikor kikerültünk a központból, ez a patinás épület nyújtott reális lehetőséget arra, hogy a könyvtár megfelelő elhelyezést nyerjen a belvárosban, tágasabbat, korszerűbbet, mint a szigeti volt, mindenki megelégedésére. A régi Magyar Király valójában egy későbbi lehetőségként merült föl, tulajdonképpen év eleje felé került szóba. Ez a variáció sajnos kivitelezhetetlen.

Tény, hogy az új városvezetés folyamatosan keresi a lehetőségeket az új, korszerű városi könyvtár kialakítására, és ezúttal valóban biztos vagyok abban, hogy hamarosan realizálódik egy ideális elképzelés.

Természetesen örömmel üdvözölnék egy korszerű tudásközpontot, ami természetesen nem váltaná ki a hagyományos könyvtárat, hanem kibővítené annak lehetőségeit, eszközeit. Újfajta igényeknek menne elébe, újfajta kínálatot nyújtana a már meglévők mellé (fokozni a könyvtár társadalmi szerepvállalását, lehetőséget nyújtani különböző képzésekre, segíteni az információs műveltség elsajátítását, olvasási készség fejlesztését stb.) – mindezt interregionális vonzással.

A volt pálos rendház épülete a Bottyán utcában, ma a Szent Imre Iskola használja oktatási célokra

A volt Magyar Király Szálloda

Apropó, ha már interregionalitás! Nem gondolja, hogy ilyen megnevezéssel a város EU-s forrásokra akar pályázni? Ebből finanszíroznák a leendő könyvtár épületét is.

Miért ne? Könnyen elképzelhető. És jó megoldás lenne.

Minden egyes alkalommal kikérték a véleményüket, ha a könyvtár költözéséről, avagy „újra elhelyezéséről” volt szó a döntéshozói körökben?

Az új könyvtár helyét illetően folyamatos kapcsolatban vagyok a fenntartóval. Voltam 2007-ben is, amikor a Dobóba kerültünk.

A Dobozi Mihály útra költözött volna a könyvtár a 2014-es felvetések szerint, ekkor tervben volt az is, hogy az udvaron olvasópavilont rendeznek be. Elméletben mindegyik városvezetés figyelmet fordított a könyvtár elhelyezésére,gyakorlatilag nem történt túl sok előrelépés.

Általában új ötletek közbeékelésével közölték önökkel, hogy most ebből éppen nem lesz semmi?

Általában igen. Természetesen magam is megyek az információk után, hisz intézményvezetőként ez is a dolgom.

Visszatérve korunk elképzeléseihez. Mégis melyik megoldásnak örülne jobban? Vagy inkább kérdezzem úgy: könyvtáros szemmel melyik lenne a legideálisabb Esztergom számára?

Mármint hely szempontjából melyik lenne az ideális megoldás?

Csakis az elhelyezésre gondoltam.

Egyértelműen a városközpont.

Nekem jónak tűnik az interregionális jelzős megoldás is. A mellékelt rövidke leírás szerint a felépülő tudásközpontban a modernkori igényeket kielégítő könyvtári részleget hoznának létre, amelyben helyet kapnának a tanulást és a munkát segítő levéltári anyagok, illetve oktatási funkciók is. Kell ennél központibb hely? Mindezek tudatában is, amellett érvel, hogy a könyvtárnak a város szívében a helye?

Igen. Úgy, hogy parkolási lehetőség legyen a közelben. Ez persze nehezíti a dolgot.

Tervek a könyvtár és a  Szent István Gimnázium elhelyezésére a bazilikával szemben, a volt Balassa Iskola épületének jelentős átalakításával 2007-ben

Milyen egy modernkori igényeket kielégítő könyvtár? A helyszíntől eltekintve a jelenlegi intézmény nem felel meg a kívánalmaknak?

Igények az informálódásra, a tanulásra, a szórakozásra, a kulturálódásra, a közösségi létre – röviden ezen igények kiszolgálását kell, hogy szem előtt tartsa egy modernkori könyvtár. Megjegyzem, ez nem különbözik sokban a hagyományos könyvtár szerepkörének vállalásaitól. Időszerűvé a hol és hogyan, és mivel/kivel kérdésekkel válnak. Úgy gondolom, ezek most kulcsszavak.

Nem pusztán a helyszínről van szó, hanem magáról a térről. A jelenlegi tér nem felel meg a kívánalmaknak, az eszközök is hagynak kívánnivalót maguk után. Ez utóbbinál folyamatosan, szépen zárkózunk fel.

A könyvtár régi épülete a Szigeten

Fénykép a régi belsőről...

...és a bontás pillanatai (Fotó: Nyári Andrea)

Várady Eszter a lebontott épület zárát szorongatja (Fotó: Nyári Andrea)

Ha már a könyvtár jelenlegi kondícióit feszegetjük, az átmeneti dobós kiruccanás hogyan befolyásolta az intézmény életét? Gondolom, mára azért valamicskét konszolidálódott a helyzet.

A „kiruccanás” természetesen meglehetősen negatívan befolyásolta a könyvtár életét. Drasztikus dolgozói létszámcsökkentésre is sor került. Olvasóinknak, pontosabban használóinknak nagy részét veszítettük el. A hagyományos könyvtári szolgáltatásokat igénybe vevők (idősek, kisgyerekesek, mindennapos újságolvasók stb.) számára messze kerültünk. Az újfajta igényekkel rendelkezők (főleg a fiatalok, a közép- és felsőoktatásban tanulók) számára pedig a könyvtár dobós helyszíne „terra incognita” a lehetőségeivel együtt. Igen, a helyzet némileg konszolidálódott, és ez nem kevés munkánkba került. De még messze nem tölti be Esztergom könyvtára azt a szerepet, amire hivatott.

Szinte évtizedes távlatból beszélünk minderről. 2007-ben nem erről volt szó.

Évtizedes távlat azért még nem áll mögöttem ez ügyben – nyolcadik éve vagyunk a Dobóban. Épp ez a nyolc év rendkívüli változást jelentett nem csak az esztergomi könyvtár fizikai helyét illetően, hanem magában a könyvtáros szakmában is. Had’ álljon itt egy idézet, ami kicsit körülírja a könyvtárak megváltozott helyzetét:

„Lenyűgözi a könyvtárainkat a telematikai (IKT) forradalom egyre hirtelenebb, gyorsuló folyamata és annak társadalomátalakító ereje. Utólag már biztosan látható: az információt gyűjtő, feltáró és szolgáltató intézmény az internet, és csak addig helye a könyvtár, ameddig másutt, otthon nincs, vagy máshonnan, otthonról nem érhető el (fizetős adatbázis stb.). […] Hogy az emberiség tudásának legnagyobb része még mindig a neten nem olvasható könyvekben van elrejtve? Az, hogy a napi információözön sokszorosa ennek a tudásnak, ne tévesszen meg bennünket. A neten belefullad a releváns információ a vízözönszerű áradatba. A megoldás – gondolnánk – a könyvtárlátogatás volna, ahol jóval rendezettebb információszolgáltatás zajlik, ám mégsem ez történik, marad a könnyebb út […]. A könyvtárak térvesztése nem a könyvtárak hibája; a világ változott meg annyira, hogy rá sem ismerünk.” (Somogyi József: Könyvtári ellátás az ezredforduló után. In Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2014. 11–12. sz.)

Viszont a könyvtárba nem csak könyvekért járunk, egy Esztergom kaliberű városban, amely ennyire intenzíven éli meg saját múltját, fontos kulturális küldetése van az ön által vezetett intézménynek is. Aktív szereplője ma a könyvtár az esztergomi kulturális szcénának?

Ez nyilvánvaló szándékom. Had’ kérdezzek vissza: Tamás szerint aktív szereplője ma a könyvtár Esztergom kulturális életének?

Életkép a Dobó Gimnáziumban kialakított könyvtár életéből, augusztusban már a 100. könyvtári estét rendezik

Huszonévesként azért erősen keresni kell a kapcsolódási pontokat Esztergomhoz. Nekem a könyvtár mindig is fontos hely marad, szinte az egyetlen esztergomi kulturális tér, ahol az elmúlt időszakban egynél többször is megfordultam. Akkor magamból kiindulva: az intézmény sanyarú sorsa, az elmúlt években tapasztalt ígéretdömping és a megvalósulatlanság egyfajta indikátora Esztergom kulturális színvonalának? Elvesztettük kulturális központ jellegünket, és a nagyobbnál nagyobb tervek tünetei a kisebbrendűség érzésnek? Lehet, hogy épp’ ezért nem is olyan fontos a könyvtár.

Az „ígéretdömping” és a „megvalósulatlanság” nem feltétlen mutatója egy város kulturális színvonalának. Az elmúlt, valóban nem könnyű évekre visszatekintve nem lehet nem látni, milyen kulturális kínálat, programok, rendezvények helye volt a város a politikai szférában történtek ellenére. Nem gondolnám, hogy az elmúlt években történtek miatt kevésbé lenne fontos a könyvtár. Talán még azt is megkockáztatom: ellenkezőleg.

Mely intézményekkel tartanak fent kapcsolatokat, akár Esztergomon kívül, esetleg a testvérvárosokkal, amelyeknek a száma szinte napról napra növekszik. Az egyik testületin Nyíri úr pedzegette, hogy Esztergom szerteágazó testvérvárosi kötelékeit valahogy össze kellene fogni, és intenzívebbé tenni, hiszen ez nem egy olyan verseny, ahol az nyer, akinek több van. A mennyiségből senki sem profitál.

A város valamennyi kulturális és oktatási intézményével jó a kapcsolatom, legalábbis én úgy érzem. Fontosnak tartom az együttműködést, hiszen széles körben szolgáljuk ugyanazt: az oktatást, a kultúrát. Párkány város könyvtára testvérkönyvtárunk. Felvidéki kapcsolataink másutt is vannak.

2013. április 27-én testvérkönyvtári szerződést írtak alá a Párkányi Városi Könyvtár és a Helischer József városi könyvtár igazgatói. Amint a testvérvárosi megállapodás többek között megfogalmazza: „A kapcsolat célja mindkét könyvtár tevékenységi körének gazdagítása, valamint szakmai szintjének emelése, a kultúra támogatása.”

Testvérvárosaink közül Espoo és Canterbury valamint Ehingen idegen nyelvű könyvekkel ajándékozta meg könyvtárunkat, igaz évekkel ezelőtt. Valóban jó lenne feléleszteni a testvérvárosi kapcsolatokat, kicserélni szakmai tapasztalatainkat, esetleg cserelátogatásokon ismerkedni „testvéreink” életformáival, értékeivel, múltjával és jelenével – ahogyan ők a miénkkel.

Nemrég kérték az önkormányzatot, hozzon létre státuszt, hogy a helytörténeti gyűjteménynek külön is legyen könyvtárosa. Miért volt erre szükség? Eddig miért nem kérvényeztek hasonlót?

Csak arról az időszakról tudok érdemben beszélni, mióta én vagyok a könyvtár vezetője, vagyis a 2004-től kezdődő évekről. Azóta mást sem hallottam, mint hogy szigorúan tartani kell magunkat az előző évhez, mind létszámban, mind kiadásban. Nem volt könnyű, tekintettel a folyamatos inflációra. Hogy gondolhattam volna létszámbővítésre, mikor 2007-ben négy státusszal kevesebbek lettünk?

Mióta én vagyok az igazgató, idén először fordult elő, hogy létszámot bővíthettem, és ezért komolyan hálás vagyok a fenntartómnak. Végre van takarítónőnk! És végre lehet helyismereti könyvtárosunk! Eddig egyik régebben nyugdíjba ment kolléganőnk látta el az ezzel kapcsolatos feladatokat, már amennyire jutott rá ideje. Hogy miért van erre szükség? Minden városi könyvtár legnagyobb értéke helyismereti gyűjteménye, lévén az egyedi, csak az adott településre jellemző. Ide tartozik az adott településen megjelenő, az adott településről szóló, az adott településen élő szerzőtől való valamennyi dokumentum, tekintet nélkül annak műfajára, terjedelmére, típusára, illetve a megjelenés időpontjára.

Nos, el lehet képzelni, milyen mennyiségű és milyen sokrétű anyagról van szó, különös tekintettel Esztergom történelmi múltjára! Igazság szerint az elmúlt években erre a pedig oly fontos állományrészre nem fordítottunk elegendő figyelmet. A könyvtár jövendő helyismereti munkatársának lesz bőven teendője, kezdve az elmaradt dokumentumok visszamenőleges beszerzésével. (Gondoljunk itt nem pusztán könyvekre, hanem cikkekre, tanulmányokra, kiállítási katalógusokra stb. – elektronikus dokumentumokról nem is beszélve) Azt viszont biztosan állíthatom, hogy olyan kutatási lehetőségekkel tudunk majd előállni Esztergommal és közvetlen környékével kapcsolatosan, melyre korábban nem volt módunk, akár a már meglévő anyag hiányos feltárása miatt is.

Ezzel párhuzamosan folytatódik a könyvtár helytörténeti anyagainak digitalizálása is?

Igen, a digitalizálásnak lesz folytatása, mégpedig hamarosan! Napok, legfeljebb két-három hét. Komoly helyismereti, helytörténeti anyagok szerzői hozzájárulását (ill. jogutódok hozzájárulását) sikerült megszereznem, s az anyag már ott is van az Arcanumnál (a digitalizált gyűjtemény elérhető a könyvtár honlapján - a szerk.).

A könyvtár bejárata a Dobó épületébe