1. Hír

Korábban, a demonstráció előtt már interjút készítettünk a megmozdulás egyik főszervezőjével, Kovács Gézával. Megtudhattuk, hogy az ügy tovább folyik, így nem lesz megállás, míg a bűnösök nem jutnak rendőrkézre. Egy fontosabb kérdést azonban nem tisztáztunk: a márciusi esztergomi tavasznyitó események után vajon mások is a kriptanyitás útjára lépnek? Értesüléseink szerint, igen, eddig legalább 6 család jelezte az illetékeseknek, hogy lelki nyugodtságuk és harmóniájuk megőrzése érdekében élnek majd azon jogukkal, hogy megnyissák a családi sírboltokat. Ekkor megint teljesen új helyzet áll majd elő, és adódik a felvetés: lesz-e majd olyan koporsólopás, ami kívül esik az elévülési időszakon?

Majd megtudjuk. Mindenesetre tegnap a MI Esztergomiak megtartották beígért tüntetésüket a Belvárosi temető főbejárata előtt. Esztergomban a bazilikán kívül minden mini, így a figyelemfelhívó megmozdulás is ebbe a kategóriába esik, cirka 30 ember vett részt az eseményen. A helyszín szimbolikájával mindenki tisztában volt, az áprilisi sajtótájékoztató után most gyűltek össze másodszor a Kegyeleti Kft. 2013-at megelőző működésének átvilágítását szorgalmazók.

Bűnszervezetben elkövetett csalásnak kellett volna minősíteni a kis értékű elévült lopás bűncselekménye helyett – kezdi Kovács Géza. Csalás abban az értelemben, hogy a Párdányi családot tévedésbe ejtették, emellett milliós kárt okoztak, hiszen elhitették, hogy a Kegyeleti Kft. a végtisztesség megadását méltóan teljesítette, és Párdányi Rudolfné békében nyugodhat. Meggyőződésünk, hogy ez olyan súlyú ügy, amelyben a büntethetőség nem évülhet el. Esztergom szakszerű, megnyugtató vizsgálatot vár – tette hozzá Kovács Géza, majd felolvasta Farkas Gábornak, a megyei rendőrkapitánynak írt, kérdésekkel telezsúfolt levelüket:

A bűncselekmény minősítésénél és a nyomozati eljárás során az ügyészség és a nyomozó hatóság miért nem vette figyelembe a feltételezett bűncselekmény elkövetésének módját, nevezetesen azt, hogy a kripta több mázsa súlyú fedőlapjának elmozdításához legalább négy temetői munkásra volt szükség?

Mi indokolta azt, hogy a kripta rendezésére kifizetett átvételi elismervények, melyek lényegében Párdányi Rudolfné kivett holtestének lebetonozását és egyben a bűncselekmény leleplezésének költségét bizonyították, nem kerültek be a nyomozást megszüntető határozatba, de az ügyészség a család panaszát elutasító határozatába sem?

Hogyan tudta az „ismeretlen személy” egyedül a több mint három méter mély kriptából a koporsót felhozni, és utána elvégezni a többi munkát?

Hogyan lehet az, hogy meg nem állapított bűncselekményt már a feljelentés benyújtásakor, bizonyítékok nélkül elévültnek minősítsék, még akkor is, ha valamilyen minősítő körülmény megállapítható lenne? A törvény és a legfelsőbb bíróság büntető elvi határozata szerint csak elkövetett bűncselekmény minősíthető elévültnek, és ebben az esetben sem a bűncselekmény, hanem az idő múlása miatt az elkövető büntethetősége évül el.

Válaszokat még nem kaptak.