Az átnevezési hullám utózöngéit éljük, a Károlyi Mihály utca Etter Jenő, egykori polgármester nevét venné fel, a Ságvári telepet pedig SZIM telepre keresztelnék. Tucat köztér helytelen elnevezését is módosíthatja az önkormányzat.
Kancz Csaba megyei kormánymegbízott levele után, amelyben a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról és a törvény betartásáról tájékoztatja a városvezetést, lépéskényszerbe került az önkormányzat. Bár az elnevezésekről kurrens vita folyik manapság is a különböző fórumokon, nagyon úgy tűnik, Esztergom elszánta magát, és átnevezi vitatott személyekről elkeresztelt közterületeit, amelyeket 2013-ban még érintetlenül hagyták. Ezzel egy időben pedig módosíthatják néhány tér és utca hibás elnevezését is a csütörtöki testületin. Utóbbiak csak apróbb változások.
Eltűnne a sokak által csak „vörös grófnak” csúfolt Károlyi Mihály Esztergom utcatérképéről, a jobboldali szimbolikus politika által démonizált főúr politikai teljesítménye körül ugyan megoszlanak a vélemények a történészek és a politikusok között. Mindenesetre irányadó tételként Kancz Csaba is az MTA állásfoglalásával hozakodik elő: miszerint Károlyi Mihály neve vitatott történelmi szerepénél fogva nem javasolt, hogy róla közterületet vagy közintézményt nevezzenek el, bár – mint kifejtik – nem állapítható meg teljes kétséget kizáróan, hogy közvetlenül részt vett volna önkényuralmi rendszerek megalapozásában, kiépítésében, vagy akár fenntartásában.
A Károlyi Mihály utcát Esztergom egykori polgármesteréről, Dr. Etter Jenőről neveznék újra. A névadást Esztergom Barátai Egyesület ajánlotta. Mint írják: „Példaadó élete, munkássága emberi tartása, szülővárosához való hűsége méltóvá teszi arra, hogy személyét Esztergomban utca örökítse meg. Mikor, ha nem a második világháború befejezésének 70-ik évfordulója alkalmából, mely korban élete kockáztatásával dolgozott a közjóért? Személye kiváló példája annak a „közszolgának”, aki életét mindenkor alárendelte a közösség szolgálatának.”
Emléktábla az Etter-házon a Pázmány Péter utcában
Dr. Etter Jenő 1897-ben született Esztergomban. A mezőgazdász, közgazdász, ügyvéd végzettségű fiatalember hosszú időn át hivatalnokként szolgálta a várost, 1925-től Esztergom főügyésze lett. 1939-ben, a háború kitörésekor rögtön a lengyel menekültek védelmére kelt, később is azon serénykedett, hogy az üldözött katonák és tisztek Esztergom környékén menedékre leljenek. Bátorsága és kiállása miatt Lengyelország Arany Érdemkeresztjét is megkapta, amelyet Magyarországon máig csupán négyen tudhatnak magukénak.
Karrierje csúcsán, 1941-ben polgármesterré választották, működése embert próbáló időszakra esett, a vészkorszak kellős közepén vette nyakába a város vezetését. Neki kellett volna létrehozni Esztergom területén a gettót, a belügyminisztérium körrendeletét azonban nem hajtotta végre. 1944-ben megfosztották tisztségéről, a letartóztatástól a Honvédelmi Minisztériumban dolgozó barátai mentették meg, akik katonai behívását kezdeményezték.
Szovjet hadifogságba került, hazatérve elvették ügyvédi praxisát, az Esztergomi Kenyérgyárban talált munkát, évekig portásként dolgozott a vállalatnál. 1956. október 23-a utáni napokban a rendőrség őrizetbe vette, a Kádár-korszakban sokáig rendőri felügyelet alatt állt. 1973. április 16-án hunyt el.
Kézirattárának, könyvtárának fontos darabjait még életében a Városi Könyvtárnak és a Levéltárnak (Etter Gyűjtemény) adományozta. Vízivárosi lakóházának falán ma magyar – lengyel - héber nyelvű emléktábla őrzi emlékét, melyet az Esztergom Barátainak Egyesülete az Önkormányzattal karöltve készíttetett 2005-ben.
Másik főbb változás, hogy a Ságvári telepet ezentúl SZIM telepre keresztelnék. Igen, rögtön adódik a kérdés: hol helyezkedik el Esztergom térképén a közterület? A város gyepűterületéhez közel, közvetlenül a gát szomszédságában, felhajtó a Táti útra. Ságvári megítélése megint csak kérdőjeles, nem fekete-fehér kategória, épp' antifasizmusa miatt gyilkolták meg 1944-ben, személyéről manapság lángolt fel a vita a szegedi Ságvári Gimnázium átnevezésével kapcsolatban.
A Ságvári telep 1990 után jött létre, egyike volt Esztergom négy cigány-telepének (Töltés utcai, Dobogókői úti, Esztergom-kertvárosi, és a Ságvári). Nevét valószínűleg az egykori Ságvári utcáról kapta, amelyhez csatlakozik. Ez a mai Táti út, nevét 1990-ben kapta. Mára eltűntek a lakóházak a telep területéről, mostanság épült fel a telep egyik részén a SZIM Szerszámgépgyár egy új üzemrészlege. Amúgy a névadást a történeti háttér indokolja: az első üzem a területen 1919-ben kezdte meg működését még Petz Testvérek Gépgyár és Vasöntöde néven, később Petz Iparművekként futott tovább. A második világháború idején hadiüzemként funkcionált, majd 1948-ban a sztálinista trend szerint államosították. Az ipari átszervezés után 1963-ban a Szerszámgépipari Művek tagja lett. 1998-ban a SZIM Marógépgyár Rt. bázisán alakult meg az Esztergomi Szerszámgépgyár Kft., amely az elnevezés kurrens alapjait adja.
Az utcanév módosítások második csoportjához a közigazgatás területén már névvel rendelkező közterületek hibás címzéseinek és helyesírási hibáinak javítása tartozik:
|
A közterület leírása |
Módosított elnevezés |
Helyrajzi szám |
1. |
Bajor Ágoston utca |
Bajor Ágost utca |
16628 |
2. |
Kőrössy László utca |
Kőrösy László utca |
16037 |
3. |
Mathyász János utca |
Mathiász János utca |
18444 |
4. |
Mindszenty hercegpr. tér |
Mindszenty hercegprímás tér |
16304 |
5. |
Nagy Duna sétány |
Nagy-Duna sétány |
16328/1 |
6. |
Poór Antal tér |
Pór Antal tér |
17372 |
7. |
Schleiffer Mátyás utca |
Schleifer Mátyás utca |
18567 |
8. |
Örtorony utca |
Őrtorony utca |
10947/22 |
9. |
Szent János-Kúti út |
Szent János-kúti út |
16093/2 |
"Ugyanis az átnevezgetési mánia csúcsa számomra az amikor az esztergomi fideszes városvezetés a Szent István gimit Szent Imrére nevezte át, bosszúállásból. Na azt például miért nem nevezik vissza Szent Istvánra a városatyák? Netán egy elvárás nélküli önálló felvetés, egy esztergomi képviselőnek nevezett valakitől, vagy kit érdekel ma már. Még mindig itt tartunk."
Az önkormányzati választások előtt tudtommal az egyetlen jelölt voltam, akinek deklaráltan szerepelt programjában a gimnázium nevének visszaállítása. Ez szerintem mindent elmond.
Ami meg a jelent illeti: A fidesz vette el a gimnázium nevét, a fidesz vágta tönkre a gimnáziumot, lehetetlenített el tanárokat, továbbtanulni szándékozó diákokokat. Most újra ugyanez a fidesz vezeti a várost. Ez a fidesz még nem követte meg tettéért az érintetteket, még nem adta vissza az iskola nevét, szabadságát. Ez szerintem mindent elmond. Hajrá Fidesz, hajrá Esztergom!
Értem én az idézett írást, hogy nem sok antifasiszta hősünk van, becsüljük meg a keveset. Viszont a Jad Vasem meghatározása szerint, aki egyetlen lelket is megmentett, az a világ igaza. Nem találom a hős antifasiszta Ságvárit például az izraeli ``világ igazai`` közt, van ott azért magyar név is jócskán. Egyébként sem igazán emlegetik, pedig a zsidó szervezetek megítélése talán elég objektív. Lehet antifasiszta hős, mégsem lehet a világ igaza, hogy van ez? Számomra ezért Dr. Etter Jenő, Mindszenty, Wallenberg, Perlasca, vagy sokszor névtelen magyar emberek, kollaboránsnak nevezett csendőrök, horthysta katonatisztek embermentése a hősies. Ságvári magát próbálta menteni, amikor lelőtte a nyomozót. Persze antifasiszta, mert harcolt a fasizmus ellen, egy eszméért, a kommunizmusért. De hány embertársa életét mentette meg? Perlasca például 5200 embert, pedig eredetileg fasiszta volt, Mussolini katonai beszállítójaként, Francótól kapott spanyol diplomáciai mentességet igazoló okmányát használva, egy fasiszta ország nagyköveteként. Embersége felülírt mindent, eszmét, ideológiát. Embertársaiért, és nem egy eszméért kockáztatta életét. Horthy németellenes katonatisztjei is úgy mentettek ki embereket letartóztatásból, transzportból, hogy besorozták őket katonának, így nem Szálasi emberei rendelkeztek velük. Ságvári hős antifasisztaként akármelyiküket lelőhette volna mint a rendszer kiszolgálóit, kollaborálóit az antifasiszta harc hevében.
Ahogy írtam, felőlem maradhat Ságvári, nem zavar, a szegedi gimi esetén meg különösen. Ugyanis az átnevezgetési mánia csúcsa számomra az amikor az esztergomi fideszes városvezetés a Szent István gimit Szent Imrére nevezte át, bosszúállásból. Na azt például miért nem nevezik vissza Szent Istvánra a városatyák? Netán egy elvárás nélküli önálló felvetés, egy esztergomi képviselőnek nevezett valakitől, vagy kit érdekel ma már. Még mindig itt tartunk.
"Egy példa a zavarodott elvekre. Felháborodunk, hogy a Fidesz sok esetben "államosítást" végez. Mert, hát a piac, meg ez, meg az."
Kedves józan, nem az a baj hogy a Fidesz államosít, hanem az, hogy a Fidesz államosít. Azért államosít, hogy legyen újra mit privatizálni. Közpénzen feltőkésítjük, aztán megint privatizáljuk. Mostanra már mindenki számára egyértelmű kéne hogy legyen, miért maradt el az igért számonkérés.
Gyerek koromban szerettem azokat a francia kalandfilmeket, amiket úgy a 6o-as évek elején időnként játszottak a mozikban. Hogyan csempésztek át egyik országból a másikba több tonna lopott aranyat, meg ilyenek. De ezek csak gyenge amatőr munkák ahhoz képest amik mostanság történnek a valóságban pl. ellopni egy egész ország javait úgy, hogy a megkárosított polgárok észre sem veszik ezt, még meg is jutalmazzák a rablókat, hol az egyik, hol a másik rablót juttatják helyzetbe választások útján.
Elfogadom, amit írtál egy iskola, vagy kollégium 10-20-30 éves hagyományáról, ragaszkodásáról a névadó nevéhez. Ez nem is zavar, mert a fiatalság nem foglalkozik az illető nevével, történetével, ha csak az aktuális rendszer meg nem bolondítja.
Csak az zavar ilyen ügyekben, hogy némelyek, bár elmúlt a szoci rendeszer és hatalmas lelkesedéssel támogatják a "rothadó kapitalizmust" lélekben még a kommunista jelképeket, történelmet, elveket támogatják. Ez nekem betegesnek tűnik. Az legalább vicces, hogy "Szegény Laci ...... de közénk lövetne."
Egy példa a zavarodott elvekre. Felháborodunk, hogy a Fidesz sok esetben "államosítást" végez. Mert, hát a piac, meg ez, meg az.
Azután, ha a magántulajdonú részvénytársaság pofán csapja a guaestor-osok pénzét, a károsult magánszemélyek követelik az államtól a kártalanítást. Ha ezt az időt Kádár János apánk megérte volna.:-))) Tőzsdézek, a 2014-es évem nem jól sikerült. Az'szem én is kérek némi kárpótlást.:-)
"Egy igazoltató rendőrnyomozót meggyilkoló hősiessége. "
" Ámde mivel még ez a rövid kérdés is fölöttébb terhelt politikailag, valahogy ilyesformán fogalmazhatnánk át a vélt kulcsproblémát: 1944-ben hazafinak volt-e tekinthető minden magyar, aki a nácik és honi kiszolgálóik ellen küzdött, fegyvert fogott és meghalt? S ha mármost erre a kérdésre keressük a választ, akkor alighanem bölcsen figyelmen kívül kell hagynunk megannyi zavaró életrajzi adatot és ideológiai ferdeséget, amint azt példának okáért Bajcsy-Zsilinszky Endre esetében is tenni szoktuk. S ekkor, ha mégoly mélyen átérezzük is a XX. századi, diktatúráktól sorsüldözött Magyarország utófájdalmaktól terhes történetét, vélhetőleg tartózkodni fogunk attól, hogy egyszer s mindenkorra kiselejtezzük Ságvári Endre emlékét. Hisz annyira azért nem dúskál utolsó évszázadunk a nemzeti hősökben, hogy akár csak egyetlenegyet is pazarlón átengedhessünk a feledésnek!"
http://magyarnarancs.hu/belpol/melyik_az_igazi_-_sagvari_endre_elete_es_utoelete-65447
Igazad van Mina, korábban kellett volna ezeket már meglépni, és ennél sokkal fontosabb dolgok maradtak változtatás nélkül. Illetve a díszleteket nagyon gyorsan lecserélték, nehogy a közönség észre vegye, hogy ugyan azt a drámát élik tovább.
Ez is csak egy díszlet most a Fidesz számára.
Esztergomban ezer fontosabb tennivalója lenne a városvezetésnek, mint utcák ismételt átnevezgetése. Rendes városvezetés, mindenkor igyekszik hiteles emberekről, helyiekről utcákat elnevezni. Különösen akik üldözött embertársaikat védelmezték életük kockáztatásával, az éppen regnáló hatalommal szemben. Dr. Etter Jenő, Mindszenty bíboros ilyenek voltak, akár már fél évszázada viselhetné nevüket utca. Nem így történt, esztergomi szégyen. Mint ahogy az átnevezések is, régen lejárt az idejük. Szereptévesztés, pótcselekvés, képmutató szervilizmus. Esztergomban ettől semmi nem lesz jobb.
A nevek meg maradjanak, példaképnek, elnevezésnek, történelmi mementónak, akárminek. Még akkor is, ha értelmezhetetlen számomra: Egy igazoltató rendőrnyomozót meggyilkoló hősiessége. Országunkat megszálló idegen hatalmat dicsőítő akárkik hazafisága. Egy akkor de facto, de jure nem létező, háború vesztes ország ideiglenes vezetőjének le hazaárulózása, akinek senki nem engedelmeskedett, fegyvereiket eldobálva özönlöttek haza a katonák.
"Tanuld már meg végre, hogy Magyarország egy szó, ezt még egy első osztályos is tudja!"
Köszönöm hogy felhívtad a figyelmem, legközelebb megpróbálok jobban odafigyelni.
Mégegyszer köszönöm.
"Ehhez nyilván kellett volna, hogy Hitler birodalma "sikeresebb" legyen és minimum 40 évig fennálljon a Hitler Gimnázium, aminek tanulói büszkék arra, hogy ők hitleresek, mely ezesetben szintén nem azt jelenti, hogy közük lenne az agyzabbant osztrákhoz, hanem, hogy a közösségüket közepesen fontoskodó balf.szok erről a világszemetéről nevezték el, és ennek következtében számukra identitást ad ez a 6 betű, de igen, kiállnék."
Valóban egy iskola esetében az ott tanuló diákok számára a név maga nem sokat jelent, mert nyilván a minőség számít, amit az adott név közvetít.
Azt sem gondolom, hogy a diákok úgy általában elkezdenének meditálni az iskola nevén. Viszont általában nem is a ők adnak nevet az adott intézménynek, hanem akik létre hozták, vagy a megjelenő diktatúra kénye kedve szerint nevez át intézményeket, utcákat, tereket általáben a saját soraiból valók neveire.
Az én problémám az, miért kell eltűrni olyan nevek használatát közintézményeken, meg egyéb helyeken, ami az ország megszállásához, a Nemzet megnyomorításához köthető. Mint ahogy gyerekkoromban a szüleim mondták, a volt ilyen utca, meg a volt olyan tér, mert mindent étneveztek a háború után. A Ságváris diákok ugyanúgy mondhatnák, volt Ságváris voltam.
ON. Én voltam aki idézte. A történelemben valóban nincsen ha. Az igazán felkészült modern történészek azonban szívesen eljátszanak a gondolattal, hogy mi lett volna egy történelmi döntés, helyzet stb. másképpen alakul. Ez nem tudománytalan, mert a tények nagyon pontos ismeretét igényli. Ezek a gondolatok inkább persze valamilyen interjúban, napi kérdésre adott válaszban jelennek meg inkább, mint tudományos munkában. Hosszú évekig valóban féltek a történészek feltenni a mi lett volna kérdést. Ennek következtében a hazai régészeti romokat betonba öntötték konzerválás címén. Mennyivel izgalmasabb a Királyi Palota Visegrádon a jelen állapotában, pedig az is egy "mi lett volna ha", lehetséges válasza.
Kedves strázsa!
Tanuld már meg végre, hogy Magyarország egy szó, ezt még egy első osztályos is tudja! Az írásaid tele vannak helyesírási hibával.
A nap kommentje. Ezen röhögök már vagy 10 perce. Jók a viszonyítások, tanultam belöle.
Ez még talán ideillik ma:
…rasszizmusban egyszerűen jobbak a nácik, a nyilasok, gazdagabb a nyelvük, mert ebben gazdagabb az életük, megígérték, hogy kiirtják az emberiség egy részét, és kiirtották az emberiség egy részét, ezzel szemben a kommunisták megígérték, hogy mindenki egyenlő lesz, és kiirtották az emberiség egy részét.”
— Esterházy
"Részemről annyit tehetek, hogy nem hagyom a gátlástalan elferdítését a valóságnak, azon ideológia képviselői által, akik ebbe a meglehetősen kilátástalan helyzetbe juttatták Magyar országot "
Nagyon jó hír , hogy legalább te nem hagyod! Nagyon helyes és dicséretes! Viszont továbbra sem kellene, hogy külföldről mondják meg nekünk, hogy hogy lenne jó nekünk Magyarországon! Másrészről pedig Magyarországot megtanulhatnád már helyesen leírni!
Ehhez nyilván kellett volna, hogy Hitler birodalma "sikeresebb" legyen és minimum 40 évig fennálljon a Hitler Gimnázium, aminek tanulói büszkék arra, hogy ők hitleresek, mely ezesetben szintén nem azt jelenti, hogy közük lenne az agyzabbant osztrákhoz, hanem, hogy a közösségüket közepesen fontoskodó balf.szok erről a világszemetéről nevezték el, és ennek következtében számukra identitást ad ez a 6 betű, de igen, kiállnék.
Most komolyan, Szent István konkrétan felnégyeltette Koppányt, meg kinyomta Vazul szemeit, fülébe forró ólmot öntetett, meg a harmincas években kettesével köttetett fel egy egész gyepüs törzset amiért azok a határon átsétáló besenyőkre támadtak (Ságvári tettei ehhez képest...), ehhez képest próbáld meg azt mondani nekem, hogy nem lehetek "istvános" diák...
Ügyes Reductio ad Hitlerum volt amúgy.
Kedves János, ez egy költői kérdés lesz, de akkor is kiállnál az itt leírt érveid alapján ha mondjuk a Patás Ödögről magáról Hitlerről neveztek volna el a maga idejében egy jól működő kollégiumot vagy iskolát?
Pont ezt írtam, hogy egy iskola más, mint egy utca, és pont ezért más. Amúgy itt az írás.
Egy utcához nem kapcsolódik olyan közösség, mint egy iskolához. Egy utca nevét el lehet venni, adni lehet neki másikat, nem rombol szét vele identitást senki. Egy iskola, egy kollégium viszont teljesen elszakad az elnevezőjétől, önálló identitást kap, közösségszervező erővé válik. Mi schönherzesek (írom ezt 13 évvel azután, hogy kiköltöztem onnan) sokszor viccesen szoktuk emlegetni, hogy fogalmunk sincs miért nevezték el a kollégiumról azt az illetőt, akit kivégeztek a világháború alatt, de amikor különböző 11. kerületi jobbos újságokban időről időre újra felmerült, hogy mekkora blaszfémia a kolesz nevének meg nem változtatása, az utolsó emberig kiálltunk volna bárki ellen, hogy megvédjük a Schönherz nevet. Ami egy kolesz, amiben a magyar villamosmérnöki és informatikusi szakma krémje lakott és ami ennek a szedett-vedett társaságnak identitást adott, ad... és nem egy rég halott ember.
Úgyhogy megértem, hogy a Ságvári Gimnézium védi a nevét, mert ezzel a saját identitását védi, az ott tanul generációk identitását őrzi. Aminek semmi köze Ságvári Endréhez, a lelőtt kommunista agitátorhoz. Aki nyilván a saját igazáért halt meg, a saját igazáért ölt. Aztán őt is - mint oly sok mást - felhasznált, kiforgatott egy még pokolibb zsarnoki rendszer, mit ami ellen küzdött. Avagy „Szegény Laci ha ezt látná, de közénk lövetne!”
Kedves Józan, azért van ez így mert ez a vita tulajdonképpen nem is annyira Ságváriról, Károlyiról meg az utcaátnevezésről szólt, mint inkább az elferdített történelmi tényekről, a köztudatba beültetett hazugságokról.
Az, hogy ma kit tartanak hiteles elfogadott történelem kutatónak, történésznek, az attól függ, hogy az illető átment e azon a bizonyos ideológiai szűrőn, ami elengedhetetlen feltétele hitelessé válásának. Az ég világon semmi köze az igazsághoz, valósághoz.
Részemről annyit tehetek, hogy nem hagyom a gátlástalan elferdítését a valóságnak, azon ideológia képviselői által, akik ebbe a meglehetősen kilátástalan helyzetbe juttatták Magyar országot, de monhatnám mai globalizálódó világunkat.
Azt még hozzátenném, hogy a katonák perében 10 év börtönre ítélték Révay Kálmánt, 15 évre Almásy Pált. A Horthy-bíróságot megúszták. A "felszabadulás" után azonban minkettőjüket halálra ítélték és kivégezték! Nesze neked történelmi igazságosság.
Ságvári Endre az elfogásakor meglőtt 3 rendőrt-csendőrt, akik közül egy meghalt a kórházban. Lelőtték. A (Ságvári) társa megadta magát.
Kicsit gondolkodtam, hogy a magyar ellenállás katonai szárnya miért nem kapott ekkora "reklámot" a nagy antifasiszta időkben.
Bajcsy-Zsilinszky Endre mellett pl. Odescalchi Miklós (herceg), Kiss János (altábornagy), Tartsay Vilmos (százados), Nagy Jenő (ezredes), Széchenyi Pál (zászlós), Messik János (hadnagy) kivégzett ellenállók. És akkor még nem is beszéltünk arról a rengeteg névtelen ellenállóról, akiket nem tartottak érdemesnek megemlíteni az arra hivatott szervek-történészek-értelmiségiek.
Az érintett gimnázium tanára írt egy cikket a következő címmel: Je suis Ságvári! Sőt je suis Spitzer Endre! Érdemes elolvasni.