Egészen Esztergom-Kertvárosig vezetnék a gátat
2015. 03. 17. 17:53
Hamarosan a Nagy-Duna partra költözhet Esztergom árvízvédelme, a tervek készen állnak, ha minden flottul megy, a projekt 2020-ra megvalósulhat. A gát koncepcionális nyomvonalát addig is megnézheti nálunk.
Az Interspect Csoport felvétele a 2013-as árvízről
Az árvízvédelemhez készített vázlaton láthatjuk, hogy a védvonal a Prímás-szigeten a Nagy-Duna partra tolódna ki. A tervezet egyfelől kiváltja a korszerűtlen és rossz állagú Kis-Duna parti töltést, másfelől Esztergom déli határterületét teljesen megvédi az áradástól, utat engedve az ipari park, illetve a lakóövezet jövőbeli terjeszkedésének is. Így iszonyatos mértékű területeket (szántókat, a repülőteret) vonna védelem alá az elképzelés, amely egészen Kertvárosig vezetné a gát nyomvonalát.
A védvonal egy részére - városképi szempontokat is mérlegelve - mobil gátat javasolnak, ezzel érintett területek a Molnár sor, a Horváth Géza sor utcái, az Erzsébet park, a Prímás-sziget külső partvonala, illetve a Nagy-Duna part a Palkovics paddal bezárólag. A Prímás-sziget tovább futó részére, a Palkovics padtól a gátőrházig földgátat terveznek.
Ezzel egy időben a Kossuth hídnál egy vízszintszabályozó árvízkaput építenének, illetve a felső végére zsilipet terveznek. A projekt egyelőre tanulmánytervi szinten létezik, a műszaki tartalommal való megtöltéshez szükséges a város támogatása. Csütörtökön dönthetnek erről a képviselők, ezután a tervekkel összhangban készíthetik el az új Településfejlesztési Koncepciót és Településszerkezeti Tervet.
Március 3-án az önkormányzat tanácskozást tartott az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság illetékes munkatársaival. Az illetékes szakemberek arról számoltak be, hogy a védvonal kiépítésére, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretén belül pályáznak. Sikeres támogatás esetén 2020-ig kellene elkészülnie a projektnek.
A Duna magyarországi szakaszán a legtöbb helyen legalább már a tervek készen állnak a települések védelmére, Esztergom szinte utolsó bástyaként áll a Duna elleni küzdelemben a védekezési koncepció meghatározása nélkül. Párkányt sikeresen védte már 2013-ban is mobilgátja, Visegrádon pedig idén kezdik építeni az új védekezési rendszert.
ez semmiben nem cáfolja meg azt, hogy az említett koncepció létezett.
a vízügy mindig is be akarta védeni a Prímás-sziegtet, a helyi polgárság pedig - érthető emocionális hozzállással - tiltakozott, hogy ne kelljen már egy tízméteres töltésre felmászni, ha ki akarunk menni a (Nagy) Duna partra. Amit az államtitkár említ, az a vita is hasonló volt, ami miatt a vízügy által szorgalmazott verzióra nem lehetett pénzt tervezni. Ha a Kossuth-hídtól a Palkovirs-padig mobilgát lesz, akkor a két szándék egybefésülhető.
https://www.youtube.com/watch?v=Of8uKtMzv4A#t=26m53s
"Esztergom szinte utolsó bástyaként áll a Duna elleni küzdelemben a védekezési koncepció meghatározása nélkül."
erre valami forrás? mert az itt vázolt terv nagy vonalakban, szinte teljes egészében megegyezik a nagymarosi beruházással kútba esett védelmi koncepcióval, amit azóta is folyton le-leporolgatnak. és az már akkoriban sem új ötlet volt, amikor kidolgozták, csak aktualizálni kellett a nagyberuházás terveihez.
A mostani cikkben a számomra legpozítívabb hír a mobilgátas frissítése a koncepciónak, ami pont azt az ellenérvet húzza ki az eredetiből, ami érv alapján - elfalazzák a várost a Dunától! - anno meg lett torpedózva.
tehát a védelmi koncepció hiányának véleleme erős túlzás, koncepció van, volt, csak a megvalósítására eddig valahogy sose sikerült forrást keríteni. szerintem..