Virtuális kiállítótér nyílt a századfordulós Esztergomról

Virtuális kiállítótér nyílt a századfordulós Esztergomról

2015. 03. 06. 14:41

Milyen volt Esztergom kulturális élete a századfordulón? Milyen fejlesztések történtek a városban a 19. század végén? A városi közösség miylen ünnepeken vett részt közösen, melyek voltak az ezstergomi lakos számára a legfelemelőbb pillanatok a kiegyezés után? A megyei levéltár vizuális gyűjteménye válaszol a kérdésekre.

Kép forrása:  Esztergom képekben régen és ma (6. oldal)

 

Virtuális kiállítótér került fel a megyei levéltár honlapjára, ahol kedvünkre barangolhatunk térben és időben a régi Esztergomban. A helytörténeti, kultúrtörténeti különlegesség  4 nagyob részből épül fel, ráadásként kapunk egy aprócska bevezetést a monarchia aktuális fejlődési és politikai tendenciáiról, illetve a birodalmat feszítő nemzetiségi kérdésről, pluszban pedig egy epilógust a végén, amely már a hirhedt szarajevói merényletről szól röviden és velősen.

 

  • Esztergom vármegye és város közigazgatása a századfordulón

Városegyesítés 1895-ben: „A részletesen kidolgozott tervezetet először Szenttamás közgyűlése fogadta el 1894. július 29-én. Az Érseki Vízivárosban egyhangúlag az egyesülés mellett szavaztak, de Szentgyörgymező kemény feltételeket szabott, amiket 35 pontba foglaltak. Ezek olyan követeléseket tartalmaztak, mint a falu főutcájának lekövezése, (addigra Esztergom város utcái mind ki voltak kövezve, Szentgyörgymezőn egy sem), új sertéspiac, posta nyitása, új közkutak építése, a mezőváros katolikus iskolájának önállósága, Szenttamással közös hegymester, új ipartelepek, gyárak létesítése, az éjjeli őrség létszámának növelése. A pontok betartása mellett szeptember 6-án Szentgyörgymező is aláírta a Perczel Dezső belügyminiszternek készített feliratot, melyre 1895. január 13-án érkezett meg a hozzájárulás” […]

 

 

  • Jelentős fejlesztések a századfordulón

Budapest-Esztergom vasútvonal: „A vívmány jelentőségét és az emberek örömét az sem csökkentette, hogy a hepehupás terepen átlagosan öt óra alatt tették meg az utat a gőzösök Esztergomból Óbudáig; illetve sajtóhírek szerint egy környékbeli lovasgazda fogadást tett, hogy két lovával Komáromba ér, mire a vonat épp csak befut Almásfüzitőre” […]

 

A Régi híd látképe egy 1895-ös képeslapon

 

  • Megrendítő és felemelő pillanatok

1898. szeptember 10-én meggyilkolták Magyarország királynéját, Erzsébetet. A szomorú hírre „Esztergom vármegye és Esztergom város gyászt öltött; a nyilvános mulatságok betiltattak és harminc napon át nagypénteki hangulat uralta a lelkeket” […]

 

Esztergom város tisztségviselői a Széchenyi téren

Forrás: Dr. Magyar György: Esztergom polgármesterei 1808-1990. (108. oldal)

 

  • Pezsgő kulturálsi élet

„A természet, szűkebb értelemben lakhelyünk szépítéséért működött a Sétahelyszépítő Egylet. 1911-13 között közreműködött abban, hogy feltöltsék a nagy Duna érseki palota alatti parti részét, valamint platánsor ültetésével korzóvá alakítsák a Kis-Duna partot. A fásítás, virágosítás és a padok kihelyezése a sétányokra szintén az Egylet tagjainak munkáját dicsérte” […]

 


 

A virtuális dokumentumtár és helytörténeti dokumentáció a levéltár tárlata alapján készült, amelynek szakmai forgatókönyvét Csombor Erzsébet és Nagy Bernadett készítette el, a kiállítást pedig a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

 

Az alábbi linken érhető el a kiállítás:

kemol.archivportal

2015. 03. 09. 18:53

"Városegyesítés 1895-ben: „A részletesen kidolgozott tervezetet először Szenttamás közgyűlése fogadta el 1894. július 29-én. Az Érseki Vízivárosban egyhangúlag az egyesülés mellett szavaztak, de Szentgyörgymező kemény feltételeket szabott, amiket 35 pontba foglaltak. Ezek olyan követeléseket tartalmaztak, mint a falu főutcájának lekövezése, (addigra Esztergom város utcái mind ki voltak kövezve, Szentgyörgymezőn egy sem), új sertéspiac, posta nyitása, új közkutak építése, a mezőváros katolikus iskolájának önállósága, Szenttamással közös hegymester, új ipartelepek, gyárak létesítése, az éjjeli őrség létszámának növelése. A pontok betartása mellett szeptember 6-án Szentgyörgymező is aláírta a Perczel Dezső belügyminiszternek készített feliratot, melyre 1895. január 13-án érkezett meg a hozzájárulás” […]"

 

Úgy tűnik, akkor még egészen jól működött a demokrácia, figyelembe vették a polgárok, a közösség (ami akkor még létezett) követeléseit, kéréseit.

 

Ez biztosan egy érdekes kiállítás, ami minden Esztergomit illene hogy érdekeljen. Kis történelmi betekintés Egom. múltjába, jelennel való ősszehasonlítása, honnan jöttünk, hol vagyunk, hová tartunk? meg egyebek.

2015. 03. 09. 18:33

"Èrdekes az a fa híd amit a képeslap ábrázol de sehogy nem fér a tudatomba, hol  oldották meg, hogy az a gőzhajó meg a tutaj átjusson a híd túloldalára. Talán a híd egyik szakaszán valami mobil szelvény által vagy hogy?"

 

A mobil szelvény is elképzelhető, nehéz ugyan megállapítani e képről, de számomra elképzelhető, hogy a képen látható gőzhajó kéménye lehajtása után átfér a híd alatt. A tutajt meg nem nagy ügy szétszedni, vagy összerakni, meg aztán az úgy is csak lefelé tud haladni.

2015. 03. 07. 0:05

Èrdekes az a fa híd amit a képeslap ábrázol de sehogy nem fér a tudatomba, hol  oldották meg, hogy az a gőzhajó meg a tutaj átjusson a híd túloldalára. Talán a híd egyik szakaszán valami mobil szelvény által vagy hogy?