<p>Milyen volt Esztergom kulturális élete a századfordulón? Milyen fejlesztések történtek a városban a 19. század végén? A városi közösség miylen ünnepeken vett részt közösen, melyek voltak az ezstergomi lakos számára a legfelemelőbb pillanatok a kiegyezés után? A megyei levéltár vizuális <a href="http://kemol.archivportal.hu/kateg-108-1-.html">gyűjteménye </a>válaszol a kérdésekre.</p>
Kép forrása: Esztergom képekben régen és ma (6. oldal)
Virtuális kiállítótér került fel a megyei levéltár honlapjára, ahol kedvünkre barangolhatunk térben és időben a régi Esztergomban. A helytörténeti, kultúrtörténeti különlegesség 4 nagyob részből épül fel, ráadásként kapunk egy aprócska bevezetést a monarchia aktuális fejlődési és politikai tendenciáiról, illetve a birodalmat feszítő nemzetiségi kérdésről, pluszban pedig egy epilógust a végén, amely már a hirhedt szarajevói merényletről szól röviden és velősen.
- Esztergom vármegye és város közigazgatása a századfordulón
Városegyesítés 1895-ben: „A részletesen kidolgozott tervezetet először Szenttamás közgyűlése fogadta el 1894. július 29-én. Az Érseki Vízivárosban egyhangúlag az egyesülés mellett szavaztak, de Szentgyörgymező kemény feltételeket szabott, amiket 35 pontba foglaltak. Ezek olyan követeléseket tartalmaztak, mint a falu főutcájának lekövezése, (addigra Esztergom város utcái mind ki voltak kövezve, Szentgyörgymezőn egy sem), új sertéspiac, posta nyitása, új közkutak építése, a mezőváros katolikus iskolájának önállósága, Szenttamással közös hegymester, új ipartelepek, gyárak létesítése, az éjjeli őrség létszámának növelése. A pontok betartása mellett szeptember 6-án Szentgyörgymező is aláírta a Perczel Dezső belügyminiszternek készített feliratot, melyre 1895. január 13-án érkezett meg a hozzájárulás” […]
- Jelentős fejlesztések a századfordulón
Budapest-Esztergom vasútvonal: „A vívmány jelentőségét és az emberek örömét az sem csökkentette, hogy a hepehupás terepen átlagosan öt óra alatt tették meg az utat a gőzösök Esztergomból Óbudáig; illetve sajtóhírek szerint egy környékbeli lovasgazda fogadást tett, hogy két lovával Komáromba ér, mire a vonat épp csak befut Almásfüzitőre” […]
A Régi híd látképe egy 1895-ös képeslapon
- Megrendítő és felemelő pillanatok
1898. szeptember 10-én meggyilkolták Magyarország királynéját, Erzsébetet. A szomorú hírre „Esztergom vármegye és Esztergom város gyászt öltött; a nyilvános mulatságok betiltattak és harminc napon át nagypénteki hangulat uralta a lelkeket” […]
Esztergom város tisztségviselői a Széchenyi téren
Forrás: Dr. Magyar György: Esztergom polgármesterei 1808-1990. (108. oldal)
- Pezsgő kulturálsi élet
„A természet, szűkebb értelemben lakhelyünk szépítéséért működött a Sétahelyszépítő Egylet. 1911-13 között közreműködött abban, hogy feltöltsék a nagy Duna érseki palota alatti parti részét, valamint platánsor ültetésével korzóvá alakítsák a Kis-Duna partot. A fásítás, virágosítás és a padok kihelyezése a sétányokra szintén az Egylet tagjainak munkáját dicsérte” […]
A virtuális dokumentumtár és helytörténeti dokumentáció a levéltár tárlata alapján készült, amelynek szakmai forgatókönyvét Csombor Erzsébet és Nagy Bernadett készítette el, a kiállítást pedig a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Az alábbi linken érhető el a kiállítás:
