1. Hír

Kiemelten védett régészeti lelőhellyé nyilvánítottak római kori maradványokat a Dunakanyarban, Esztergomban rögtön kettőt is. Ezen kívül Ácson, Komáromban, Neszmélyen, Almásfüzitőn, Pilismaróton és Dömös környékén is hasonló rendelkezések történtek. Ácson az Ad Mures nevő katonai tábor romjainak megőrzése is kutathatóvá tétele a védettségi eljárás célja, Komáromban pedig a Brigetio katonai tábor és az egykor viruló város maradványainak megmentése a cél – derül ki a Magyar Közlönyből.

A Limes magyarországi szakaszának egy része - a római őrtornyokat itt interaktivan is megnézheti

Forrás: Varga Gábor: A római limes magyarországi szakaszának világörökségi nevezése. In: Ókor (2013/1)

Esztergomban a 2119 és a 2163 nyilvántartási számú régészeti lelőhelyeket emelték kiemelt védettségi kategóriába. Előbbi a Zsidódi-dűlőn, utóbbi pedig Szentgyörgymezőn található.

Őrtorony a Zsidődi-dűlőn

 Őrtorony Szentgyörgymezőn

A Duna mente római kori lelőhelyeinek és maradványainak gazdagsága miatt UNESCO világörökségi előkészítés alatt áll már jó ideje, természetesen a gazdagság turisztikai vonzerőt hordoz magában, illetve a tagság révén fejlesztési források nyílnának meg egy csapásra a résztvevők számára, ezért történnek a megőrzést szolgáló intézkedések is. A Magyar Limes Szövetség még 2011-ben mutatta be a nevezési dokumentációt, az azóta eltelt időben is lázasan folyt a munka, amennyiben megszerzi a világörökségi címet az érintett szakasz, az attrakció turisták százezreit hozhatja városunkba is. A világörökségi törekvés a legóvatosabb becslések szerint is 2017-re valósulhat meg.

A világörökségről szóló egyezmény 1972-ben született meg a veszélyeztetett kulturális és természeti kincsek megóvása céljából, ekkorra a folyamatosan növekvő ipari fejlődés és környezetszennyezés rohamosan pusztította ezeket az emlékeket. A Római Birodalom határa, a limes a környezeti adottságoknak megfelelően változó szerkezetű, a Rajna és a Duna mentén a folyókat követik a katonai táborok. A limes építményei közül először a Hadrianus-fal lett a világörökség része 1987-ben, ez az egyik leglátványosabb darabja a határnak. Ezzel ellentétben a Rajna és a Duna mentén újra fel kellett fedezni az építményeket, hiszen darabjaikat a középkorban és a kora újkorban elhordták, s mint építőanyagot hasznosították, néhol pedig a Duna változó medre mosta el a romokat.

2000 óta a limes "A Római Birodalom határai" megnevezéssel egységes világörökségi helyszín, ehhez csatlakozott Németország, és ebbe a társaságba kerülhet be Magyarország is az elkövetkező időszakban. Ezért folyik folyamatosan a potenciális helyszínek számbavétele.

Forrás: Varga Gábor: A római limes magyarországi szakaszának világörökségi nevezése. In: Ókor (2013/1), 98-101.