Az első igazi sikereket az 1968-as Ki mit tud?, de még inkább a Nyílik a rózsa című vetélkedő hozta meg a számára, majd az 1970-es Röpülj páva országos népdalversenyen az első díj mellett elnyerte Kodály Zoltánné különdíját is. A vetélkedőn ismerkedett meg Halmos Bélával és Sebő Ferenccel, akikben társakra lelt, s motorjai lettek a táncházi mozgalom néven ismert nagy népzenei megújulásnak. 

A hetvenes évek derekától járja a környező országok magyarlakta vidékeit népdalokat gyűjteni, az éneklés technikáját elsajátítani. Nemcsak népdalok után kutat több évtizede a Kárpát-medencében, hanem népmeséket is gyűjt. 2001-ben elkészült első mesekazettája gyermekeknek, nem sokkal később egy felnőtteknek szóló is, 1995-ben jelent meg első CD-lemeze Magyarország édes hazám címmel. Pedagógusknt 1986-tól tanít a III. kerületi zeneiskola népzenei tanszakán, amely később önállóvá vált Óbudai Népzenei Iskola néven. Közben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakán is tanít, s 1975 óta vezet nyaranta népzenei táborokat.

A Magyar Rádióban 1987 és 1997 között népdalt tanított, 1997-től Fúvom az énekem címmel vezetett műsort. 2008 februárjától a Magyar Katolikus Rádióban szerkeszt és vezet népzenei műsort, amelynek címe Népdalforrás. Budai Ilona életének fő célja: ahol csak lehet, terjeszteni, tanítani a népdalokat, és elültetni azt a lelkiséget az emberek, a fiatalok szívében, amit ezek a dalok hordoznak, a hitet, az emberséget, a hazaszeretetet és a hűséget.

1986-ban Kodály-díjjal, 1988-ban rádiós nívódíjjal tüntették ki. 1993-ban átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét, 1996-ban pedig a Magyar Örökség Díjat, népdalénekesek között elsőként az országban. 2010. október 23-án Életfa-díjat adományozott neki a nemzeti erőforrás miniszter (forrás: MTI).