Megtelt a bazilika nagyböjt alkalmával
Egyház
2015. febr. 19.

<p>A nagyböjt útján a kereszt mutatja az irányt, a lendületet pedig a Szentlélektől kapjuk – mondta Erdő Péter bíboros a február 18-án, hamvazószerdán Esztergomban bemutatott szentmisén.</p>

Fotó: Tóth János

 

Szabad szívvel kezdjük a nagyböjti bűnbánat idejét. A bűnbánati idő ugyanis nem a szomorúságnak, hanem az örömnek az ideje. Aki helyesen böjtöl, az vidám arccal jár-kel az emberek között – hangsúlyozta Erdő Péter szentbeszédében az esztergomi bazilikában.

Ennek a szabadságnak, sőt felszabadulásnak a gondolatát fejezi ki az a régi keresztény hagyomány, amely a böjt és a bűnbánat állapotát hajóúthoz hasonlítja – fűzte tovább gondolatait a főpásztor, aki szerint úgy indulunk a bűnbánat útjára, mint a kormányos, amikor hajójával elhagyja a kikötőt és nekivág a nyílt tengernek. Figyeli az áramlásokat, kerüli a zátonyokat a part közelében, a műszerfalra összpontosítja a figyelmét, eközben pedig nem tud az otthoni gondokkal és problémákkal foglalkozni. Így kell a nagyböjti időszakot megkezdenie a hívő embernek: a földi gondokat félretéve egész lélekkel Krisztus keresztjére kell figyelnie – figyelmeztetett a bíboros.

 

A nagyböjt útja a Golgota felé tart, beteljesedése Krisztus megváltó kereszthalála és feltámadása. A kereszt mutatja tehát az irányt, a lendületet pedig a Szentlélektől kapjuk – fogalmazott Erdő Péter, hozzátéve: csak akkor haladhatunk a megfelelő irányba, ha megszabadulunk bűneinktől, őszintén felülvizsgálva mindennapi életünket, azokat a szürke napjainkat, amikor felületesen szemlélve semmi nagy rosszat nem műveltünk. Ugyanis ha jobban belegondolunk, ha nyugodtan és imádsággal vizsgáljuk meg a lelkiismeretünket, elfoghat bennünket a rossz érzés, hogy nem a helyes irányba megyünk.

 

Miért is nem volt időm ma egész nap imádkozni, miért nem volt ma egy jó szavam senkihez, mi volt az, amit mindennél fontosabbnak éreztem? – vetődnek fel a kérdések. Kiderül, hogy a pillanatnyi helyzetek nyomása alatt sodródik az ember, a saját vagy a mások szeszélyes ötleteinek enged, esetleg a tévén vagy az interneten vándorol egyik csatornáról vagy honlapról a másikra, és már nem is tudja, miért. Talán azért, hogy ne kelljen gondolkozni, talán azért, mert a csöndben meghallanánk a lelkiismeretünk szavát és eszünkbe jutna az evangélium is, ahol Jézus világosan megmondta, hogy mit fog majd tőlünk az örök bíró kérdezni.

 

Fotó: Tóth János

 

Hogy is van az a dolog az éhezővel? És hogy van a betegekkel, a börtönben lévőkkel? Hogy van azokkal, akik a mi személyes figyelmünkre és törődésünkre várnak? Nem a pénzünkre, vagy nem csak és főleg a pénzünkre. Még akik pénzt kérnek tőlünk, azok sem biztos, hogy azzal vannak kisegítve – folytatta a lelkiismeret-vizsgálatot a főpásztor, kiemelve: sokszor minden galádság nélkül úgy telnek el napjaink, hogy azt vesszük észre, hogy sodródunk, hogy mindenre volt időnk, csak arra nem, ami igazán fontos.

Olyanok vagyunk, mint a hajó kormányosa, aki mindennel foglalkozik, csak a hajó útjával nem – mondta Erdő Péter. – Ilyenkor szokott előfordulni, hogy például egy vagyonokat érő luxushajó a Ligur-partok közelében zátonyra fut és oldalára dőlve visz hullámsírba ártatlan embereket, hogy aztán drága pénzekért évek múlva mégis kivontassák a partra, mert talán még a roncs is megéri a fáradságot.

 

A figyelmes lélekkel, igazi bűnbánattal megtartott böjt lelkünk éhségét és szomjúságát fejezi ki – mutatott rá a főpásztor, hozzáfűzve: a böjt és a segítő szeretet szorosan összefüggnek egymással. A böjt éberré tesz, de a bűnbánat igazi gyümölcse a mások iránti segítő szeretet.

Böjtünk akkor kapja meg teljes értelmét, ha az Isten iránti hódolat, az engesztelő, dicsőítő, hálaadó és alázatosan kérő imádság kíséri. A böjtölés nem öncélú teljesítmény keresése, hanem ráhangolódás az Istennel való személyes kapcsolatra – mondta a bíboros. A magunk és a mások figyelmét éppen azzal fordítjuk Isten felé, hogy olyasmiről is lemondunk, amit a hétköznapi józan ész elfogadhatónak, sőt szükségesnek tart. El kell tehát fordulnunk olykor a teremtett hétköznapiságtól, hogy a Teremtő mérhetetlen távoli és egyben bennünk működő jelenlétére tekintsünk,és azáltal láthassuk meg a dolgok teljesebb, mélyebb valóságát – emelte ki szentbeszédében Erdő Péter.

 

A homíliát követően a főpásztor elvégezte a hamvazás – nagyböjt kezdetét jelző – szertartását. A szentmise záró áldása után az egybegyűltek Erdő Péter bíboros vezetésével kérték Boldog Meszlényi Zoltán közbenjárását a vértanú püspök ereklyéjét tartalmazó mellékoltárnál.

 

Forrás: Magyar Kurír

(forrás)