1. Hír

Akár a legújabb békemenet mottója is lehetne a szállóigévé rögzült mondat, melyet Tétényi Éva és a testület között kialakult konfliktus indított útjára még 2010-ben. A kijelentés azóta keresztül-kasul bejárta az országot, több helyen védekeznek ilyen és ehhez hasonló felkiáltásokkal. Viszont Esztergom sem esztergomi már, ezzel egyidejűleg Tétényi Éva is elhagyta a várost. Más helyeken viszont sikerült elkerülni az esztergomi-patthelyzetet, elég volt fenyegetni a mi példánkkal.

Az összetevők az „elesztergomosodáshoz”:

• együttműködni képtelen képviselők, akik megszólalásaikban az együttműködés mellett foglalnak állást (Mindent Esztergomért! Párt és önérdek mentén gondolkodni tilos)
•  viták és nézetkülönbségek mindenáron, veszélyben a közszolgáltatások, működésképtelen város (nyakig az adósságban, amely tovább borzolja a kedélyeket)
• közben kiderül, Esztergomban mindenki a rokonod, vagy közvetlenül mögötted jön
• gyakran elhangzó mondat: a választópolgárokat képviseljük, végeláthatatlan szócsaták és testületik valóságos teleregényként funkcionálnak
• döntések a belátható következmények mérlegelése nélkül
• a „nép” rájön, hogy kérdőre vonhatja képviselőit (gyakran indulatosan)
•  tűzön-vízen át a saját véleményem

Gyöngyös nem kért az esztergomi módszerből, ahogy írták, el szeretnék kerülni az „Esztergom-szindrómát”, és a város érdekét szem előtt tartva igyekeznek majd konstruktív munkát folytatni a trstületiken.

Szombathelyen a közszolgáltatások és azok finanszírozása került veszélybe még 2011-ben. Németh Gábor, a Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt. vezérigazgatójának a Vas Népében megjelent kijelentésében, miszerint nem akarnak Esztergom sorsára jutni, arra utalt, a döntéshozóknak - legyenek azok egy cég élén vagy épp a város közgyűlésében - mindig számolniuk azzal, hogy döntéseiknek rövid és hosszú távon is következményei vannak.

Szeged a következő megálló, ahol Botka László és a fideszes többségű közgyűlés feszült egymásnak 2010 és 2014 között, bár a nagyságrendek különböztek az esztergomitól, hiszen 14 fideszes képviselőre jutott 13 szocialista, valamint egy-egy lmp-s és jobbikos városatya is szerepelt a névsorban. Azóta ott is helyreállt a rend, mint nálunk, polgármester és a többség egyazon színekben versenyez.

Hódmezővásárhelyen radikális változásra lesz szükség, különben Esztergom sorsára jut – jelentette ki Hegedűs Lórántné, jobbikos országgyűlési képviselő 2012-ben, utalva a város adósságállományára.

Ferencváros nem lesz Esztergom II., történetesen Bácskai János narancssárga színekben megnyerte a választásokat az eddig Gegesy Ferenc (MSZP) által irányított kerületben. Második erőként a szocialisták érkeztek.

Tiszafüreden 2013-ban ütetötte fel a fejét az Esztergom-szindróma. Pintér Erika polgármester ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett a fideszes többség, a vizsgálat ideje alatt felmentették a munkavégzés alól. Majd egy éven át 20%-kal kevesebb fizetést kapott, miután a képviselő-testület fegyelmi eljárásban kimondta, hogy megszegte az adósságrendezési eljárásáról szóló törvény előírásait. 2014-ben az addigi Fidesz-frakció vezetőjét, Ujvári Imrét választották polgármesternek.

Szentesen is bekövetkezett a lehető legrosszabb, 2014-ben „Esztergomi-jelenség” ütötte fel a fejét. A szocialista Szirbik Imre mellé fideszes túlsúlyú képviselő-testületet választottak. Viszont a kompromisszumokban hívő polgármester elutasította a feltételezést, hogy a város valaha is Esztergom sorsára juthatna.

Budapest is kapott volna egy Esztergom-fonákot, ha a rémisztgetések és a baloldali fantazmagóriák valóra válnak, és egy közös ellenzéki vezető legyőzi Tarlós Istvánt 2014-ben, miközben a kerületekben a fideszes jelöltek nyernek, így pedig az ellenzéki közgyűlés többsége pedig megakadályozhatta volna a főpolgármester akaratát.

Budapesten a XV. kerületben is esztergomi helyzet állt elő, itt már a testületik hangulata is merőben hasonlított a nálunk tapasztalt hangulathoz. Az alpolgármester választás körül alakult ki nagyobb csetepaté a hozzá illő ordibálással a fideszes többség és a polgármester között. Egy jövőbeni Esztergom körvonalai látszódnak már, ebből még lehet valami.

Ózd egyelőre elkerülte Esztergom sorsát. Három fideszes képviselő kilépett a kötelékből, így borult a narancsuralom az ózdi képviselő-testületben. Esztergom intő példája lebeghetett a városatyák szeme előtt, legalábbis a Heti Válasz publicistája szerint mindenképp. Ózdon az is közrejátszhatott, hogy hamarabb tisztában voltak a város gazdasági helyzetével, tudták, hogy városuk teljesen rámenne egy felfűtött hangulatú politikai adok-kapokra.

Békéscsaba 2014-ben lett az új Esztergom, amikor a Fidesz többségű képviselő-testület mellé a város választott egy függetlenként induló polgármestert. Egyelőre csak a körülmények adottak, az országos sajtó még nem kapta fel a csabai közállapotokat. Egy újabb potenciális Esztergom jelölt, várjuk a folytatást.

Zuglóból nem lesz új Esztergom - nyilatkozta az ATV-nek Karácsony Gergely, akit a baloldali összefogás jelöltjeként választották polgármesternek a fővárosi kerületben. A képviselő-testületbe a baloldali pártok 9, a Fidesz-KDNP szintén 9, a Jobbik, LMP és CivilZuglóért Egyesület egy-egy képviselőt juttatott. Az erősen megosztott testületben nüanszok dönthetnek az elkövetkező években.

Siófok nem lesz, nem lehet Esztergom – vallja a település frissen megválasztott független polgármestere, de ugyanezt vallja a képviselő-testület többségét adó Fidesz frakció vezetője is. A polgármesterrel készült interjúban Lengyel Róbert a kezdeti időszak bénult és egymásnak feszült helyzetét (elvontak jogokat a polgármestertől) már maga mögött hagyottnak érzi, az „elesztergomiasodás” rémét elutasította.

Újabban Tapolca nem akar Esztergom sorsára jutni. A hétvégén lezajlott időközi választás tétje az volt, hogy önállóan irányítható lesz-e a város. Ugyanis félő volt, hogy a képviselő-testületben túlsúlyban lévő Jobbik mellé felzárkózik a Fidesz is, így a grémium sok esetben döntésképtelen helyzetbe került volna. Vasárnap viszont a Jobbiknak kedvező eredmény született, mindkét lemondott képviselő helyére jobbikos tag került a testületbe. Így nem esett Tapolca az esztergomi csapdába.