Esztergom jusson eszedbe, ha ezeket a filmeket látod
Helytörténet
2015. jan. 15.

<p>Esztergom többször volt bűnügyek és nyomozások színtere, egyszer még a Szent István Gimnázium (RIP) tetejét is lerobbantotta CIA bátor ügynöke, de forgattak nálunk anarchisztikus elemekkel átszőtt gyermekfilmet is, egy-egy alkalommal pedig Sopront és a Balkánt imitáltuk. Aztán 2015-ben a Víziváros a második világháború nyugati hadszíntereként vált ismerté a filmes berkekben.</p>

Kertes házak utcája (1962)

– Esztergom, a nyomasztó kisvárosi közeg

 

1954-62 között a magyar film éles változáson esett át, eltávolodott az addig pörgetett erősen politikai szagú témáktól, és karöltve az újabbnál újabb modernizációs törekvésekkel soha nem látott vízekre evezett. Üde elemként jelentkezett, hogy a hősöket az eszmei és ideológia indíttatások helyett jóval inkább személyes és bensőséges késztetések irányították, egyúttal a lélektani változások kerültek előtérbe. A Kádári-konszolidáció tehát nyomott hagyott a filmvásznon is.

 

 

A Kertes házak utcája egy szerelmi háromszöget tár elénk, ahol a feleség válaszút elé kerül, végül pedig a kispolgári lét (posványos kispolgári életmód) és a biztonságos, kiegyensúlyozott életet ígérő házasság, illetve az újonnan érkező alkalmi szerető helyett a magányt választja. Fontos szerepet kap a filmben a kisvárosi környezet is, amely kezdetben ugyan a szenvedélyek szikrázásának romantikus színtere, a későbbiekben azonbna már a szűkösség és kilátástalanság látszatát igyekszik bemutatni a nézőnek.

 

Nyüzsgő piaci jelenet

 

Érdekességként említhető, hogy ez volt az első magyar játékfilm, aminek minden egyes jelenetét eredeti, külsős helyszínen forgatták, egyetlen métert sem vettek fel műteremben. Többek között megelevenedik Esztergom belvárosa a gusztustalanul pöffeszkedő Bástya áruház nélkül, a régi Széchenyi tér forgataga, sramlizenés aláfestéssel városi piac, illetve a Bartók Béla utca és az Aranyhegy is.

 

Az aranyfej (1964)

– távirat érkezik az esztergomi postára

 

Az amerikai-magyar koprodukcióban készült ifjúsági vígjátékban műkincsvadászok ellopják Szent László hermáját a győri katedrálisból, aztán hajsza kezdődik a tolvajok után, amelyben részt vesz a Magyarországra érkező Stevenson család is. Az apa rendőrségi felügyelő, aki egy bűnügyi konferenciára érkezik Budapestre, hogy előadást tartson a bűnüldözés legújabb és legmodernebb eszközeiről. Beszéde közben telefonhívás érkezik lányától, aki a bűnesetről értesíti őt. Stevenson úr válaszul az esztergomi postára küld táviratot, miközben a család másik fele kulturáis kiránduláson vesz részt, így kihagyhatatlan állomásként a Keresztény Múzeumban és a Bazilikában is látogatást tesznek (még a titokzatos hátterű M. S. mester neve is elhangzik a filmben). Aztán hamarosan továbbállnak, a történet és a bűnözők üldözése a fővárosban folytatódik tovább. A filmet Richard Thorpe rendezte.

 

A Bazilika a '60-as években

 

Fejlövés (1968) 

- öngyilkosjelöltek a bazilikában

 

Se pénz, se lakás, se állás. Fiatalok osztoznak egyazon sorsban Magyarországon a '60-as évek végén, végül a kilátástalanságtól hajtva közös elhatározásra jutnak: öngyilkosok lesznek. Egyik ismerősüknek fegyvere is akad, így ő is társaival tart, hogy segítse őket merész tettük kivitelezésében. Koszos verdájukkal hajtanak a vég felé, de útközben megállnak a bazilikánál is. Az egyik oszlopnak támaszkodva rágyújtanak, majd a főszékesegyház árnyékában megbeszélik, hogy milyen sorrendben lesznek öngyilkosok. Isznak és végrendeletet írnak.

 

Tömjén helyett cigifüst kerül a tüdőbe...

 

Tótágas (1976)

– gyermeki anarchia Esztergomban

 

Magyar ifjúsági film az esztergomi Palásthy György rendezésében, amúgy Szergej Mihalkov Miénk a világ című regényének feldolgozása esztergomi köntösbe bújtatva. Hirtelen kitör a városban az anarchia, ugyanis a szülők elmentek kempingezni, gyermekeiket pedig magura hagyták, hogy boldoguljanak nélkülük. Hamarosan felborul a rend, zűrzavar lesz úrrá a gyerekek frissen kialakított társadalmában, az általuk felépített új renden.

 

Régi Széchenyi tér - a fiatalok és a jövő városa

 

Egy erkölcsös éjszaka (1977) 

- a címmel ellentétben erkölcstelen történések színtere a város

 

Makk Károly filmjében egy bordélyház szempillantás alatt úrilányok panziójává alakul egy éjszakára, mikor a bordélyházban tanyázó Kelepei Jenő diákot meglátogatja édesanyja.

 

 

Kémeri – A nuncius látogatása (1985) 

– képet lopnak a Keresztény Múzeumból

 

Botticelli már letette kéznyomát a városban az elmúlt rendszer végnapjaiban is. A Horthy-korszak derekán játszódó sorozatban Kémeri nyomoz egy képlopás nyomában, ugyanis az éj leple alatt a Keresztény Múzeumból festményeket tulajdonítottak el, ráadásul furmányos módon hamisítványokkal szórják tele a kiállítótereket. A pápai nuncius látogatása pedig küszöbön áll, az idő sürget, az eredeti képeknek vissza kell kerülniük a helyére a követ érkezéséig.

 

Érkezik a nuncius...

 

Mindszenty József - Devictus vincit (1994)

- életrajz a hercegprímásról

 

Esztergom német megszállása, háttérben a Bazilika. Érkeznek a nyilasok, majd Mindszentyt letartóztatja az államrendőrség.

 

 

 

A végső játszma (2001)

– szétlövik az Erzsébet Gimi tetejét

 

Lövöldözés a vízivárosi templomnál, Esztergom Sopron szerepében és még a Szent István Gimnázium tetőszerkezetét is találat éri (na persze nem ezért kellett felújítani). Az Esztergomban felvett részeket a Vízivárosban forgatták, ahol a CIA egyik ügynökére azt a feladatot sózzák, hogy a KGB Magyarországon bujkáló volt főnökét menekítse át az Egyesült Államokba.

 

 

Bánk Bán operafilm (2002)

- a várkápolnában énekel Bánk

 

Bánk Bán "Hazám, hazám..." kezdetű áriáját az esztergomi várkápolnában forgatták.

 

Hazám, hazám...

 

Turiszt (2011)

– Lépcsős híd, Kis-Duna sétány

 

A Turiszt címú kisjátékfilm egy középkorú bankrabló pár bukásának szórakoztató története. Az ötletet az a hír adta a rendezőnek, miszerint a gazdasági válság beköszönte óta Magyarországon megháromszorozódott a fegyveres rablások száma. A mese középpontjában Cicuka és Laci állnak, akik kirabolják a helyi bankfiókot, és a pénzzel szeretnének meglépni a kisvárosból. Végül semmi sem úgy sül el, ahogyan eltervezte a botcsinálta rablópáros.

 

Romantika

 

A vér és a méz földjén (2012)

– rombolás díszletei az épülő hotelek

 

Angelina Jolie forgatott nálunk háborús-szerelmes filmet, amely a történet szerint a Balkánon játszódik. Rövidebb időre feltűnik a Bottyán híd, és a Szenttamás is a háború egyik színtere lesz.

 

Most valakinek meséld be, hogy egy-két löveg nem szabadult el

 

X Company (2015)

- nácik a Vízivárosban

 

Kanadai-magyar koprodukcióban készülő kémfilmet forgattak Esztergomban, pontosabban az X Company címre hallgató sorozat második évadának egyes jeleneteit vették fel a Vízivárosban. A sztori lényegében egy csapat magasan képzett kém második világháborús tevékenységét követi végig, akik az Ontario tó környéki kiképzőtáborból érkeznek Európába, és a frontvonal mögött teljesítenek küldetést.

 

 

A mi kis falunk (2016)

- ki legyen Pilisszentlélek polgármestere?

 

A Mi kis falunk című sorozat egy kicsiny település (a fentebb említett, erős szlovák kisebbséggel rendelkező Pajkaszeg) életét bemutató vidám tévés produkció, melynek  eredetije már a második évadban jár, és akkora siker övezi, hogy berendelésre került harmadik évadra is. A magyar változatot rendező, az Üvegtigris mögött is álló  Kapitány Iván a Szeretgomnak elmondta, hogy adaptációról lévén szó, tartaniuk kellett magukat az eredetihez, és több előre meghatározott kritériumnak meg kellett felelniük. Ezért is örültek, amikor rátaláltak Pilisszentlélekre, mert egy olyan helyszínt kerestek, ami magán hordja a jelenlegi kis vidéki települések összes problémáját, miközben igazi jelenségként és szemrevaló helyszínként többet ad a szimpla egy utcás, pár kocka házas pusztai településhez képest.

 

(forrás)