Cél a pilisszentléleki identitás megőrzése
2014. dec. 12.

<p style="text-align: justify;">1970-es években még a falu elnéptelenítése volt a cél (olvashatjuk Zsembery Ákos<a href="http://arch.et.bme.hu/arch_old/korabbi_folyam/31/31zsembery.html"> írásában</a>), mára viszont a helyi közösség identitásának, a település népességmegtartó erejének erősítését célzó program körvonalazódik a megyei  közgyűlés <span>építészeti örökségünk megtartását és fejlesztését célzó projektcsomagjából. Megújulna Pilisszentlélek hagyományait bemutató Szlovák Tájház, ezzel egyidejűleg repertoárja is bővülne, de a XIII. században épült pálos kolostor revitalizációjára is sor kerülhetne. Az 1985-ben Esztergomhoz csatolt település életében az utóbbi évtizedek egyik legkomolyabb beruházása érkezhet.</span></p>

A helyi adottságokat lovagolná meg a projekt, felújítanák és bővítenék a manapság is működő Szlovák tájházat, egyidejűleg a pálos kolostor romjait is jobban bemutathatóvá tennék, ugyanakkor a Szentléleki kultúrtájat is széles körben megismerhetővé tennék. Éles kontrasztban a '70-es évekkel, amikor a falu teljes elnéptelenítésére törekedtek. Bár Pilisszentlélek lakóinak száma lassan eléri a thermopülai görög hadsereg nagyságrendjét (2011-ben 319 fő volt), a trend megfordulhat, de minimum konzerválódhat, legalábbis a megyei projekt számításai szerint a fejlesztés elemei jótékony hatást gyakorolnának, és népességmegtartást eredményeznének.

 

A település hagyományait bemutató épületet 1994-ben nyilvánították műemlék jellegűvé jellegzetes alaprajza és formája miatt, hogy megőrizhető legyen tájházként a szlovák népi építészeti hagyomány. Fésűs beépítésben álló, előkertes, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, amit az 1920-as években György Károly épített. Az épületet 2001-ben állították helyre, hogy múzeumot alakítsanak ki szobáiban; megálmodóját és létrehozóját, Konczius Idát később, munkája elismeréseként Babits-díjjal tüntette ki Esztergom. A falumúzeumban kapott helyet település helytörténeti és néprajzi gyűjteménye. Az épületben eredeti állapotban tisztaszobát és konyhát alakítottak ki, a hátsó épületrészekben pedig a település régészeti leleteinek, különböző dokumentumoknak és iratanyagoknak a bemutatására nyílt kisebb kiállítótér, az istállóban pedig a korabeli gazdasági eszközök tekinthetők meg. A múzeum 2012-ig a Balassa Bálint Múzeum részeként futott, majd 2013-tól a Magyar Nemzeti Múzeum egyik intézménye lett.

 

Fotó: dobogokoikirandulas.hu

 

A falu közvetlen közelében állnak a 13. században épült kolostor romjai, mely a közösség életében manapság is fontos szerepet tölt be. A pilisi erdő körülfonta pálos kolostor valószínűleg a mohácsi csata utáni két évtizedben pusztulhatott el, eztán pedig 1928-33 között Erdőssy Ferenc majd 1963-ban Egyed Endre végzett itt feltárásokat,  majd 1985 és 1990 alakították ki ma is megtekinthető állapotát Dr. Horváth István régész és Dr. Szeifert Ferenc plébános vezetésévelA rom templomterének két helyreállított oltárát már 1975-ben kialakították, sőt a főoltár márványköve alá ereklyét is tettek és felszentelték.

 


 

A településen utoljára 2008-ban hajtottak végre fejlesztési munkálatokat. 184 milliós beruházás keretében készült el Pilisszentlélek kommunális szennyvízelvezető hálózata, többek között útfelújítást eszközöltek, és megtörtént a templom díszkivilágítása is.

 

 

Forrás: Zsembery Ákos: Esztergom-Pilisszentlélek falu építészeti értékvédelmi vizsgálata. In: Architectura Hungariae, 2006. 8. évf. 4. szám