<p style="text-align: justify;">1970-es években még a falu elnéptelenítése volt a cél (olvashatjuk Zsembery Ákos<a href="http://arch.et.bme.hu/arch_old/korabbi_folyam/31/31zsembery.html"> írásában</a>), mára viszont a helyi közösség identitásának, a település népességmegtartó erejének erősítését célzó program körvonalazódik a megyei közgyűlés <span>építészeti örökségünk megtartását és fejlesztését célzó projektcsomagjából. Megújulna Pilisszentlélek hagyományait bemutató Szlovák Tájház, ezzel egyidejűleg repertoárja is bővülne, de a XIII. században épült pálos kolostor revitalizációjára is sor kerülhetne. Az 1985-ben Esztergomhoz csatolt település életében az utóbbi évtizedek egyik legkomolyabb beruházása érkezhet.</span></p>
A helyi adottságokat lovagolná meg a projekt, felújítanák és bővítenék a manapság is működő Szlovák tájházat, egyidejűleg a pálos kolostor romjait is jobban bemutathatóvá tennék, ugyanakkor a Szentléleki kultúrtájat is széles körben megismerhetővé tennék. Éles kontrasztban a '70-es évekkel, amikor a falu teljes elnéptelenítésére törekedtek. Bár Pilisszentlélek lakóinak száma lassan eléri a thermopülai görög hadsereg nagyságrendjét (2011-ben 319 fő volt), a trend megfordulhat, de minimum konzerválódhat, legalábbis a megyei projekt számításai szerint a fejlesztés elemei jótékony hatást gyakorolnának, és népességmegtartást eredményeznének.
A település hagyományait bemutató épületet 1994-ben nyilvánították műemlék jellegűvé jellegzetes alaprajza és formája miatt, hogy megőrizhető legyen tájházként a szlovák népi építészeti hagyomány. Fésűs beépítésben álló, előkertes, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, amit az 1920-as években György Károly épített. Az épületet 2001-ben állították helyre, hogy múzeumot alakítsanak ki szobáiban; megálmodóját és létrehozóját, Konczius Idát később, munkája elismeréseként Babits-díjjal tüntette ki Esztergom. A falumúzeumban kapott helyet település helytörténeti és néprajzi gyűjteménye. Az épületben eredeti állapotban tisztaszobát és konyhát alakítottak ki, a hátsó épületrészekben pedig a település régészeti leleteinek, különböző dokumentumoknak és iratanyagoknak a bemutatására nyílt kisebb kiállítótér, az istállóban pedig a korabeli gazdasági eszközök tekinthetők meg. A múzeum 2012-ig a Balassa Bálint Múzeum részeként futott, majd 2013-tól a Magyar Nemzeti Múzeum egyik intézménye lett.
Fotó: dobogokoikirandulas.hu
A falu közvetlen közelében állnak a 13. században épült kolostor romjai, mely a közösség életében manapság is fontos szerepet tölt be. A pilisi erdő körülfonta pálos kolostor valószínűleg a mohácsi csata utáni két évtizedben pusztulhatott el, eztán pedig 1928-33 között Erdőssy Ferenc majd 1963-ban Egyed Endre végzett itt feltárásokat, majd 1985 és 1990 alakították ki ma is megtekinthető állapotát Dr. Horváth István régész és Dr. Szeifert Ferenc plébános vezetésével. A rom templomterének két helyreállított oltárát már 1975-ben kialakították, sőt a főoltár márványköve alá ereklyét is tettek és felszentelték.
A településen utoljára 2008-ban hajtottak végre fejlesztési munkálatokat. 184 milliós beruházás keretében készült el Pilisszentlélek kommunális szennyvízelvezető hálózata, többek között útfelújítást eszközöltek, és megtörtént a templom díszkivilágítása is.
Forrás: Zsembery Ákos: Esztergom-Pilisszentlélek falu építészeti értékvédelmi vizsgálata. In: Architectura Hungariae, 2006. 8. évf. 4. szám