<p style="text-align: justify;">Újabb emlékhellyel bővülne az esztergomi és az összmagyar történelmi emlékezet, ha a november 27-én esedékes ülésén a megyei közgyűlés jóváhagyja azt a projektötlet együttest, amely a térség építészeti örökségének további fejlesztését és hasznosítását tűzte ki elsődleges céljául. A hatás természetesen továbbgyűrűzne, közvetlenül érintené a megye gazdasági potenciálját és társadalmi valamint népességmegtartó szereppel bírna a környező területeken. A hely szellemébe vetett hit egyúttal Esztergom műemlékeit és látens történelmi örökségét is érintené, a megelőző korokban használt, de mára mellékpályára került, illetve tervekben már megfogalmazott felújítási, revitalizációs tervek új lendületet kaphatnak ezáltal. Szent István Emlékhely kialakítását és a Mattyasovszky-bástya rekonstrukciója is szerepel a projektben.</p>
Ásatás a Várhegyen
fotó: mno.hu\Wierdl Zsuzsanna
Szent István Emlékhely kialakítását szorgalmazzák a megyei területfejlesztési koncepcióban. A tervezet keretében az első magyar király szülőhelyét és palotáját kívánják feltárni és zarándokhellyé alakítani, egyúttal az egykori Szent Vid kápolna maradványai is bemutatásra kerülnének a megfogalmazott javaslatok alapján. A koncepció továbbfűzése integrált turisztikai fejlesztés keretében valósulna meg a középkori és kora újkori várárok helyreállításával egyetemben.
A Szent Vid kápolna régészeti munkálatairól a nyár folyamán adott interjút a Szerda magazinnak Major Balázs a feltárás vezető régésze, aki elmondta, hogy felbecsülhetetlen értékű és rendkívül kvalitásos 14. századi falkép töredékeket hoztak felszínre, amelyeket feltételezhetően ugyanaz az itáliai festőiskola kivitelezhetett, akik a várkápolnába látható freskókat is készítették. „A templom valószínűleg kéthajós szerkezetű volt, amely Nyugat Európában is ritkaságszámba megy” – tette hozzá Major.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi törvény meghatározása szerint nemzeti emlékhely a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánít. 2011-ben összeülő törvényalkotás differenciálta a meghatározást, és különbséget tesz történelmi, nemzeti és kiemelt nemzeti emlékhely között. A megyei közgyűlés szövege nem fejti ki pontosan, hogy a Szent István Emlékhely milyen státuszt kapna.
A projekt tartalmazza még a Vízivárosban a középkori és törökkori városfalak felújítását, valamint környezetük helyreállítását is, ezáltal a korabeli török kikötő rekonstrukciójára is sor kerülhetne. A tervekbe említést tesznek a Mattyasovszky-bástya és kis török fürdő megújulásáról is.
Újabb feltárás és a múltban megálmodott jelen nélküli jövő
kép: Zsembery Ákos: Középkori és építészeti emlékek védelme (Módszertani javaslat holt műemlékek bemutatásának kritikai elemzéséhez). 2009, Budapest (doktori értekezés), tervek: Teleki Katalin, H. Nándori Klára, Horváth Dénes
Nincs új a nap alatt, hiszen már több tanulmány is felfigyelt a Víziváros műemléki prezentálhatóságában megbúvó lehetőségekre, ugyanis az említett városrész középkori maradványai egységesebb és érintetlenebb formában vészelték át az idők múlását, miközben az évszázadok nagyvonalúan elrobogtak a falai között. A Hévíz erőd ölelésében elterülő kis török fürdőt a visszaemlékezések szerint még a XIX. század közepén is használtak ferences rendi szerzetesek posztókészítésre. Sok helyen az erődrendszer pártázata is megmaradt, így az eredeti szintek lesüllyesztésével lehetőség nyílna az impozáns erődrendszer méreteinek érzékeltetésére.
A törökkori fürdő - amely a középkor folyamán az „idegenek és szolgálónépek” tisztálkodási helyeként funkcionált - és a bástya modern formába történő átültetéséről és bekapcsolásáról az esztergomi fürdőélet vérkeringésébe már korábban is esett szó, a revitalizációs tervek 2007-re készen áltak.
A belső tér kialakításának látványterve
kép: Zsembery Ákos: Középkori és építészeti emlékek védelme (Módszertani javaslat holt műemlékek bemutatásának kritikai elemzéséhez). 2009, Budapest (doktori értekezés) tervek: Teleki Katalin, H. Nándori Klára, Horváth Dénes
1240 m2-en történt volna beruházás gyógyvizű fürdő kiépítésével, rendezvényközpont és vendéglátó ipari egység létrehozásával párhuzamosan a Katona István utca és a Kis-Duna sétány által határolt területen. A bástya tetején pedig kávézó és kilátó üzemelt volna, a gépészeti rendszer pedig az építményrendszer legalsó szintjén kapott volna teret, ezzel egyidejűleg a bástya belső felén galériát alakítottak volna ki, így a központi medencét közrefogó falak bemutatására is sort kerítettek volna az illetékesek, ha megvalósulnak a tervek. Az építkezési projekt komplexitása egyébként mind-mind a releváns használatbevételt szolgálta volna, konzerválva az építmény középkori jellegét és értékeit a modern térhasznosítási igényeknek megfelelően.
A kivitelezés ebben az esetben is a jól bevált munkamódszert követte, és álom maradt több tucat tervezettel egyetemben. „Ha tudsz megannyi szép tervet mutatni, ne pazarold egy kivitelezésre az energiádat” – és most valójában Jockey Ewingot parafrazáltuk, nem pedig a megye egyik hajdanvolt urát.
A Várhegyhez és közvetlen környezetéhez simuló beruházások mellett Szent István király földi pályafutásának utolsó stációja (Szent István kúria), az egyetlen magyar alapítású Stefanita keresztes lovagrend kolostora és a hozzá tartozó katedrális méretű temploma is bemutatásra kerülne, karöltve a régészeti kutatásokkal, a városrész feltárásával és régészeti parkban megvalósuló prezentálásával, továbbá turisztikai fogadóépület építésével. A sokrétű megvalósítás Szent István zarándokhely kiépítésével egészülne ki, egységes tartalommal vegyítve a megfogalmazott koncepciót.
Szentkirály
kép: dunaiszigetek.blogspot.hu
Szentkirály eredetileg királyi birtok volt, amely egyház igazgatásilag a veszprémi püspökség területéhez tartozott. A falu később, II. Géza adományaként a keresztesek tulajdonába került, s ettől kezdve konventjük védőszentjéről Szent István király falvának, illetve Szentkirálynak keresztelik el. A terület története ettől kezdve egybeforr a területen meghonosodó keresztesek életével, akiknek birtoka volt a török pusztításig (1526-1543). A dúlás eredményeként lakói 1543-ra elhagyták a területet, a XVI. században keletkező török szandzsákösszeírások, mint pusztult és lakatlan helységként veszik számba a helységet. Esztergom XVI-XVII. századi ostromai idején a felvonuló seregek fontos átkelő- és táborhelye lett.
A keresztények tábora az ostrom idején (1595)
kép: dunaiszigetek.blogspot.hu
A honfoglalás millenniumának (1895-1896) idejében végzett ásatások során két toronnyal ellátott, háromhajós bazilika maradványaira bukkantak. A rom területén, a román stílusú faragványok mellett jelentős számú gótikus töredéket is találtak. A feltárási munkák alkalmával a templom D-i oldalán az ispotály épületének alapozását fedezték fel, valamint az É-i oldalon a bazilikához épített konvent falainak részleteit emelték ki a régészek.
A szentkirályi keresztes rendház fontos szerepet játszott a középkorban, hiteles helyként működött, amelyről számtalan itt kiállított oklevél is tanúskodik, az 1222-ben kiadott Aranybulla második példányát is a szentkirályi kereszteseknél helyezték el.
És a legvégére az elmaradhatatlan számok. A beruházás egyébként 3,6 milliárd forintból valósulna meg, a kivitelezés időszaka pedig a 2014-2020-as ciklusra esne.
Források: Komárom megye régészeti topográfiája (Esztergom és Dorogi járás). Szerk.: Horváth István, H. Kelemen Márta, Torma István. Akadémiai Kiadó, 1979. Budapest, 123-126. p., Zsembery Ákos: Középkori és építészeti emlékek védelme (Módszertani javaslat holt műemlékek bemutatásának kritikai elemzéséhez). 2009, Budapest (doktori értekezés), 150-153. p. és az a Szerda magazin online version
Képek forrása: dunaiszigetek.blogspot.hu, mno.hu, Zsembery Ákos, 153 p.