1. Hír

Kastélyprogram

A kastélyprogram két lábon áll: egyrészt meg akarja menteni, másrészt tartalommal megtöltve megújítani az állam tulajdonában álló legértékesebb vidéki ingatlanokat, amelyek rekonstrukciójára nem futotta az elmúlt 25 évben – mondta L. Simon László, az örökségvédelmi felügyeletet is ellátó államtitkár, majd hozzáfűzte: „A program azokat a kastélyokat veszi számba, amelyeket a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban, de különösen a jelen kormányzati ciklusban fel akarunk újítani vagy a felújításukat meg akarjuk kezdeni”

A program keretében turisztikai célú fejlesztésekben gondolkodnak, a tervezet szerint ezeknek az épületeknek a beruházások után saját bevételeikkel is hozzá kell járulniuk önmaguk fenntartásához. A Nemzetgazdasági Minisztérium kezelésében álló uniós operatív programoknál a turisztikai területen belül 40 milliárd forintos forrás fog rendelkezésre állni a kastélyprogramra. 

A további felújítási munkálatok után a kastély kiváló lenne múzeumnak, de akár szállodának is, ezt sugallja az államtitkári interjúban elejtett azon megjegyzés, hogy a felújított épületeknek saját maguknak kellene kigazdálkodni a fenntartásukhoz szükséges összeg bizonyos részét. Rásegíthet a hasznosítási ötletelésre a főváros közelsége, illetve a meglévő kastélypark is, amely ugyancsak felújításra szorul, de a beruházás keretében erre is futhatja a pénzekből. A megyei közgyűlés tervezetében a projekt kivitelezését 5 milliárd forint körüli összegre lőtték be, mely szembetűnően nagy költségei miatt csak kiemelt megyei projektként jöhet számba a 2014-2020 közötti uniós ciklusban.

A belső termek díszítése is nagy gonddal folyt, Sándor Móric ezzel a feladattal a milánói Scala díszlettervezőjét, Alessandro Sanquiricót bízta meg, aki az egyik termet etruszk stílusban rendezte be, és ehhez alkalmazkodott a bútorzat festett díszítése is

kép: keptar.oszk.hu

A kastély

Bajna 1676-ban került a Sándor-család tulajdonába. A mai kastély közvetlen elődje egy udvarház volt, amelyet később rezidenciává bővítettek az 1740-es évek legelején, amikor megkezdődött a vidéki magyar arisztokrácia barokk kastély telepítési programja. Az átalakítási munkák eredményeképpen egy emeletes, gazdagon díszített homlokzatú kastély jött létre a településen. Az épületet 1834-ben divatosították a kor klasszicista stílusához illeszkedve, ekkor már Hild József tevei szerint a legendás arisztokrata, Sándor Móric kezdeményezésére, akit a köznyelv csak az „ördöglovas”-ként aposztrofált lovas bravúrjai miatt; film készült róla (amiben nem Nicolas Cage játssza a főszerepet, hanem Benkő Gyula) és a regényirodalom is megörökítette alakját. A gróf a híres-hírhedt Metternich kancellár lányát vette feleségül, a megnövekedett igényekhez új komfortfokozatba kellett kapcsolni a kastélyt is.

Sándor Móric az elbeszélések szerint saját testi épségét is kockáztató, hajmeresztő lovasmutatványokba keverte magát, kocsikon ugratott át, de ugrott le loval a bajnai kastély portikuszáról  is, megemléezések szerint  a kastélyban is sokszor lóval közlekedett

Kép: btmfk.iif.hu

1896-ban renoválták, majd a modernizálás keretében felújították a pinceszinten lévő konyhát és bevezették a gázvilágítást, a két világháború közötti éveket tejes szépségében élte meg. A II. világháború után köztulajdonba vándorolt az épület, de a falu nem tudta kihasználni a kastély monumentalitását, bár történtek próbálkozások az örökségül kapott építmény hasznosítására. Szükségmegoldásként 1950 és 1967 között gazdasági irodák működtek az épület klasszicista termeiben, a valaha létezett vendégszobák szükséglakásként funkcionálva váltak egyenlővé az enyészettel, a kastély udvarán pedig traktorok és cséplőgépek parkoltak a szocializmus és a „hanyatló” polgári világ harmonikus szimbiózisának jegyében.

1971-ig a Balassa Múzeum Bajna történetét és az egykori tulajdonos Sándor családot bemutató kiállítását nézhették meg a városba tévedők. Ezzel egyidőben termelőszövetkezeti melléküzemágak vették birtokukba a kastély tágas tereit. A '70-es évek közepétől üresen áll az épület Voltak kísérletek a kastély hasznosítására a rá következő időszakban is, többek között a bloomingtoni egyetem akarta magyar-amerikai kutató- és diákközpontot létrehozni a területen, majd a Bábolnai Állami Gazdaság a műemlékvédelemmel összefogva vendégházat kívánt kialakítani a patinás épületből.

 A kastély belső tere ma

fotó: taj-kert.blog.hu

A tervekből nem lett semmi, az amerikai intézmény és az állami gazdaság is visszalépett, az épület magányosan vészelte át a millennium előtti időszakot. Állagmegóvásra felemás eredményekkel a ’70-es évektől rendszeresen szorítottak forrásokat, ennek ellenére folyamatosan romlott az állapota „Bajna beteg emberének”. A rossz kondícióból végül a 2000-es évek elején sikerült kimozdítani a kastélyt, amikor a Kincstári Vagyoni Igazgatóság mintegy 800 millió forintból statikai megóvást végzett az épületen, melynek keretében felújították a tetőt, főhomlokzati rekonstrukciót hajtottak végre, pótolták a kőkerítés hiányzó darabjait és rendbe hozatták a kert növényzetét. A belső megújulás azonban elmaradt, a 3 ezer négyzetméteres összbelterületű rezidencia használatra nem alkalmas, mivel nincs közműhálózata és a padlózat is hiányzik. A nyílásokat ideiglenesen befalazták, a kastély jelenleg nem látogatható.

Portásház, ma Ördöglovas presszó

fotó: taj-kert.blog.hu

Képek forrása: tipp-topp.eoldal.hu\multkor.hu\iranymagyarorszag.hu\taj-kert.blog.hu\kastely.blogom.info\keptar.oszk.hu

Nyitókép forrása: keptar.oszk.hu