1. Hír

Esztergomban (szinte) minden a Bazilika körül kering, szerencsére Galilei nem a városban született, mert az roppant mód behatárolttá tette volna gondolkodását. Ami viszont sok tekintetben magától értetődő adottság és örökség, más nézőpontból átvetkőzhet az esély és lehetőség kategóriájába. Így gondolják ezt a Vármúzeum megújításának szellemi vezetői is, akik a Várhegyen, a Bazilika árnyékában megvalósuló beruházást a felfelé ívelő esztergomi és környékbeli turizmus egyik mérföldkövének szánják. A koncepció jegyében formálódó építkezés már évek óta tart, a felújítás és megújhodás eredményeit azóta is nyomon követhetjük. A távlati tervekben szerepel a kiállítóterek arculatának interaktív módon történő átalakítása, egyetemben  egy látogatóbarát tájékoztatási rendszer kiépítésével is, hogy az okos telefont ne csak a Rising Star közben lehessen kézbe venni a belefeccölt energia megtérülése érdekében.

„A Millennium kapcsán a Vármúzeum látogatható terei jelentősen bővültek, a régi részek (ami a jelenlegi pályázat része) tekintetében viszont szinte semmi nem történt. Pedig a patinás és történelmi terek és az igazi turisztikai látnivalók itt találhatóak. Jelen pályázat keretében ebben az ütemben a meglévő részekhez hozzákapcsolásra kerül a restaurált Studiolo és kápolna (ami a restaurálási munkák miatt már 12 éve nem látogathatók) és az azokat oldal körülvevő terek. A legnagyobb turisztikai látványossága természetesen a Studiolo freskója a négy erénnyel, melyek talán az ifjú Botticellinek tulajdoníthatóak. Ezt mai is, napról-napra keresik, mivel a média és a szakma egyaránt betette a köztudatba.”

A Bazilika árnyékában

A megvalósíthatósági tanulmány már az elején piaci pillérekre helyezkedve leszögezi, hogy nem titkolt célja a látogatószám növelése, mivel az adatokból is kitűnik, hogy  az „Esztergomi Vármúzeumot és annak felbecsülhetetlen kulturális és történelmi örökségeit” a Bazilikához érkező látogatók csupán 2%-a hajlandó megtekinteni, különböző tényezők és hiányosságok összjátékából kifolyólag. Így nem sikerül meglovagolni a főszékesegyház csábító erejének farvizén létrejött ideális állapotot sem; hogy ne csak egyetlen attrakcióra kívánkozzon betérni a városba érkező turista (legyen hazai vagy külföldi), hanem egy komplex múzeumi csomagban gondolkodva, a Várhegy valamennyi látványosságát keresse.

A Vármúzeumban az elmúlt évek során számtalan beruházás történt, jelenleg is frissül az installációk formai megjelenítése, a rekonstrukció és átalakítás jegyében a múzeum 2015 január végéig zárva tart. Folyamatosan próbálják megmenteni a felbecsülhetetlen kulturális örökségi értékeket, ugyanakkor igyekeznek a turisták körében leginkább népszerű kiállításokat hozzáférhetővé tenni, így többek között a Studiolo-t is csinosítják, benne bizonyosan a Quattrocento valamelyik firenzei nagyágyúja által festett, híres „Erények” c. freskóval (több forrás szerint Botticelli keze munkáit dicsérik az alkotások).

Hozzáteszik, a fejlesztés legfontosabb pillére a turisták elől jelenleg elzárt területek – Vitéz János Studiolo, Királyi kápolna és Beatrix terem – teljes rekonstrukciója és restaurálása utáni megnyitása.

„Az Esztergomi Királyi Palota freskóinak kutatása 2000 óta, restaurálása több egymást követő ütemben, több éve folyik. Ennek része Európa legjelentősebb Studioloja, amely 2009-ben kapta meg az „Európai Örökség” címet. Itt található Magyarország egyetlen épen megmaradt, jelentős reneszánsz falképe, az „Erények”. A négy kardinális erény allegóriája: az Okosság, a Mértékletesség az Erő, és az Igazságosság.”

Gregoriánus zene szól a kápolnában

A tanulmány további részeiben taglalják, hogy az új beruházás eredményeként megnőne a turisták által bejárható terület, és bővülne a múzeumi aktivitások köre (pl. gyermekbarát szolgáltatások kialakítása), így lehetőség adódna élményszerű, interaktív ismeretszerzésre is. Mint írják: „A komplex termékfejlesztés, az egymással összefüggő, összekapcsolódó tevékenységek és szolgáltatások bővítése révén a múzeum a turisták olyan igényeit elégíti ki, amelyre eddig nem volt lehetősége.”

Innovatív navigációs program (Esztergomi Királyi Központ Látogatói Információs Rendszer) készül, mely – okos telefonokra letöltve – a látogatókat már a városba érkezve benavigálja a Várba, ahol utána különféle sétaútvonalakat kínál, különböző választható nyelvű navigációk segítségével. Azon vendégek részére, akik nem rendelkeznek okos telefonnal, a pénztárban bérelhető Tablet PC-k állnak majd rendelkezésükre.

A projekt kivitelezésével pedig egy új kulturális és tudományos centrum jöhetne létre, ahol innovatív módon lehetne majd megközelíteni a magyar középkort. Ahogy írják, céljuk, hogy a kiállítás keretében a műtárgyak „megszólaljanak” és hiteles módon idézzék majd fel a palota mindennapi életét és hangulatát. A látogató pedig hirtelen megfeledkezve magáról és a korról, amelyben él, a múzeumi körítéstől és díszletektől áthatva belehelyezkedjen a középkori és reneszánsz ember gondolkodásába. Ezt segítik majd különleges fénytechnikák és hangeffektek harmonikus egymáshoz igazításával is (pl. a kápolnában gregoriánus zene szólalna meg latin miserészletekkel)

Csökkenő látogatottság

A beruházás szükségességét az esztétikai érvek mellett a múzeum látogatási statisztikái is alátámasztják, amelyek csökkenő tendenciát mutatnak. 2007. december 31-ig jogszabály alapján ingyenes volt a múzeumok állandó tárlatainak látogatása, ami javította a mutatókat, azóta viszont drasztikus módon esik a látogatószám.

„A külföldi látogatók körében a drasztikus csökkenést 2008-tól a belépődíjak megjelenésének tudhatjuk be. Ezért kiemelten fontos, hogy számukra a belépőjegy áráért olyan nemzetközi hírű, Európában egyedülálló kulturális örökségeket is be tudjunk mutatni, melyek jelenleg nem látogathatóak, és erre többnyelvű honlapon és tájékoztató anyagokban felhívni a figyelmüket” – olvashatjuk a tanulmányban.

A turistákat többféle módon lehet „megszerezni” – mint hozzáfűzik. Egyrészről a tájékoztatási módszerek fejlesztésével és a láthatóság fokozásával, másrészről pedig a kényelmi funkciók megteremtésével, a tartózkodási idő megnyújtásával, így alkalmazkodva az új idők szavához is, új kínálati elemek bevezetésével – többek között ezért hozták létre a Lipót-teraszon működő éttermet is, amely különféle szolgáltatásokkal várja az ide tévedő turisták kavalkádját. A Lipót-terasz egy a Visegrádihoz hasonló történelmi játszópark kialakításával és állandó program gyűrűjében, a kitűnő panorámáját kihasználva válna a múzeumi kiállítóterek méltó partnerévé a turisták látogatása során.

A műemléki adottságok figyelembe vételével akadálymentesítéseket hajtanak végre, a gyengén látók számára pedig tapintható maketteket, modelleket és tájékoztatókat helyeznek el, így még több fogyatékkal élő látogathatja majd a múzeumot.

Mint írtuk, a múzeum jelenleg zárva tart január 31-ig. A munkák tendenciózusan folynak a teljes megújulás jegyében, mi pedig továbbra is beszámolunk majd a felújítás előrehaladásáról.

Az esztergomi Vármúzeumnak otthont adó palotában legutóbb 2009 májusában volt jelentősebb beruházás, akkor fedték be a Fehér tornyot, amelynek tetején körpanorámát biztosító kilátót alakítottak ki. A torony befedésével megvédték a Vitéz János esztergomi érsek dolgozószobájában található falfestményeket a beázástól. 2013 elején A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma 500 millió forint uniós támogatást nyert az esztergomi királyi vár kiállításainak fejlesztésére, különös tekintettel a Várkápolna és a Studiolo, azaz Vitéz János reneszánsz freskókkal díszített dolgozószobájának felújítására. A beruházás várható befejezése 2015 közepe.

Képek forrása: muemlekem.hu\szeretgom