<p style="text-align: justify;">Tükörbe nézett a monarchia a század végén, saját maga szépségében tetszelgett egy darabig, mint Nárcisz, és sorsa is hasonlóra fordult pár évtizeden belül. Egy utolsó pillanatfelvétel a „boldog békeidők” esztergomi hangulatáról, bár ezt sokan és többféleképpen megörökítették már az idők folyamán, nem árt megjegyeznünk és regisztrálnunk, hogy a <em>Jókai</em> szerkesztette és <em>Rudolf</em> trónörökös unszolta klasszikus munkában is helyet kaptunk. Az I. világháború száz éves emlékezetének keretében a KELLO (ti. Könyvtárellátó Nonprofit Kft., mely ismerősen csenghet az esztergomi füleknek) újra kiadta <em>Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben</em> című nagyívű munkát, amelynek az egyik példánya a városi könyvtárba került.</p>
A XIX. század utolsó negyedének nagy lendülettel fejlődő Magyar-országa többkötetes díszművekkel emlékezett múltjára és mutatta be jelenét. E sorozatok közül a legkorábban meginduló vállalkozás a Rudolf trónörökös kezdeményezésére és védnöksége alatt kiadott Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben c. földrajzi leírásokat, gazdasági, történeti és művészettörténeti ismertetéseket, valamint néprajzi adatokat nyújtó kompendium. A mű, tekintettel a Monarchia dualista voltára, német és magyar nyelven jelent meg, az előbbi kiadás 24, az utóbbi 21 kötetben.
A kezdeményezőtől megadott alapelveket két szerkesztőség érvényesítette és fogta öszsze Bécsben és Budapesten. A magyar kiadás főszerkesztője Jókai Mór volt, a magyarnyelvű sorozat 1885 és 1901 között látott napvilágot.