<p style="text-align: justify;">Munkagépekkel dolgoznak azon, hogy a Sándor-palota udvarát kitisztítsák. A munkálatokra azért van szükség, hogy a palotához tartozó, egy hónappal ezelőtt életveszélyessé vált gazdasági épület állapotát fel lehessen mérni.</p>
Egy hónapja már, hogy leomlott a Sándor-palota udvarán lévő gazdasági épület egy része. A Katasztrófavédelem ekkor meg akarta vizsgálni az épület állapotát, de az udvar szinte teljesen átjárhatatlan a rajta található elburjánzott növényzet és földkupacok miatt. Palánkkal körbezárták a palotát, hogy megelőzzék a további omlást, a statikai vizsgálatok megkezdéséhez pedg az udvar kitakarítására adott megbízást a hivatal.
A munkálatok nagy óvatosságot kívánnak, ugyanis nem lehet tudni, hogy a milyen történelmi leletek bújhatnak meg az „dzsungel” és a törmelékek között. Miután az udvar átjárható válik, statikai és állatmegóvási vizsgálatokat, és régészeti kutatásokat is fognak végezni a szakemberek.
Kapcsolódó hírek
<p>Az esztergomi régésszel az Index újságrója, Földes András készített riportot.</p>
<p>Nagy hazai és külföldi érdeklődés mellett folyik Esztergomban a Nemzetközi Régészeti Nyári Egyetem a PPKE BTK Régészeti Tanszékének szervezésében. A tanszék hallgatói mellett, majd 30 külföldi résztvevővel (brit, szír, horvát, spanyol, német, libanoni, bosnyák) zajlik augusztus 1-28. között</p>
<p>Hiszen ingyen van az egész. Ráadásul a cirka másfél órás barangolás során Horváth István régésztől, címzetes múzeumigazgatótól olyan információk birtokába juthatnak, amelyeket egyik bőrkötéses lexikonban sem olvashattak még, pedig ha ismernék, biztosan más szemmel tekintenének Esztergom történelmére is. És a Várhegy feltárása közben szerzett ismeretanyag napról napra frissül, hiszen a várossal együtt lélegző Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztergomban tartja Nyári Régészeti Táborát.</p>
<p>Az évezredekkel ezelőtt élt elit temetőjét tárja fel Bondár Mária, az MTA BTK régésze Pilismaróton.</p>