<p style="text-align: justify;">Az idei nyár mostanáig bőséges csapadékkal szolgált – a gombák és a gombaszedők nagy örömére. A nyári szárazság elmaradása miatt akár már őszi gombafajokkal és rekord méretű példányokkal is találkozhatunk. Ennek köszönhetően az elmúlt időszakban a média is többször foglalkozott a gombaszedéssel kapcsolatos információkkal. Kevesebb szó esett azonban a gombaszedés természetvédelmi vonatkozásairól, így heti híranyagunkban az erdei gombaszedés ezirányú ismereteit elevenítjük fel, valamint beszámolunk a Pilisi Parkerdő Zrt. aktualitásairól is.</p>
A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt erdőterületeken, például a Pilisben vagy a Visegrádi- és a Budai-hegységben megforduló évi több tízmillió látogató számára a természet a bő esőzések után szinte tálcán kínálja a gombák változatos sokféleségét. Azt gondolnánk, az eső után megszaporodó gombák szinte azért nőnek, hogy leszedhessük őket, holott a gombáknak fontos feladatuk van az erdei ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában. Magyarországon eddig közel 2000 gombafajt regisztráltak a mikroszkopikus nyálkagombától az óriáspöfetegig. Valamennyi gombának létfontosságú, „személyre szabott” dolga van az erdei ökoszisztéma működésében, például ők végzik el a holt faanyag lebontásának műveletét. A majd 2000 gombafaj közül csak néhány százzal találkoznak rendszeresen a természetjárók, közülük 58 faj pedig védelem alá tartozik. A főváros környéki parkerdőkben leggyakoribb fajok az őzláb-, a szarvas-, a róka-, a galamb- és a tinóru gombák.
A gombaszedés során tehát nem csak a saját egészségünkre, hanem a gombák, illetve az erdő ökoszisztémájának egyensúlyára is figyelemmel kell lennünk. A tájékozatlan gombaszedés emberre, védett gombafajokra és az erdő egészségére is veszélyes. Gondoljunk csak bele, hogy egy-egy kiadós eső után akár ezrek mennek egyszerre a Pilis és a Visegrádi-hegység erdeibe gombát gyűjteni, ami hatalmas terhelést jelent a természetnek, különösen azért, mert gombászás során le-letérünk a jelzett turistautakról, ami akár védett élőhelyek háborítását is jelentheti.
A Pilisi Parkerdő Zrt. által a természetszeretők számára ajánlott, az erdő egészségét is tiszteletben tartó, környezettudatos gombagyűjtés szabályai az alábbiak:
- Gondosan és figyelemmel járjunk el, csak az ehetőnek ítélt gombákat szedjük le. Gondoljunk arra, hogy az emberi fogyasztásra alkalmatlan, mérgező gombák az erdei ökoszisztéma hasznos „munkatársai”. Védjük meg őket!
- Gombaszedés során ne tapossuk szét a gombákat, ne dúljuk fel élőhelyüket, viselkedjünk úgy, mintha az erdő és a gombák vendégül látnának bennünket az otthonukban!
- A természet ingyen kínálja fel számunkra az ehető gombák változatos és ízletes sokféleségét, bőkezűségét tisztelettel és szeretettel háláljuk meg!
- Természetvédelmi területen lehetőleg ne hagyjuk el az erdei utakat: sok faj gyűjthető az erdőszegélyeken és az utak közvetlen környezetében is.
- Figyeljünk az erdészeti rendelkezésekre, tilalmakra, mert az erdészek az erdei ökoszisztéma valamennyi élőlényének védelmében tevékenykednek.
- Mint minden állami erdőterületen, a Pilisi Parkerdő területén is személyes felhasználásra engedély nélkül lehet gyűjteni fejenként napi 2 kg gombát.
- Amennyiben árusítás, kereskedelmi forgalomba hozatal a cél, illetve magántulajdonú erdőben szeretnénk gombát gyűjteni, minden esetben írásos engedélyt kell kérni az illetékes erdőgazdálkodótól. Amennyiben védett területen szeretnénk gyűjteni, akkor a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.
- Fokozottan védett természetvédelmi területen tilos letérni a turistautakról, bármiféle erdei termék gyűjtése szigorúan tilos. A fokozottan védett területek határát a terepen tábla jelzi.
Ha leszedtük a gombát, mihamarabb vizsgáltassuk be egy gombaszakértő segítségével – akiket vadon termő gombákat is árusító piacokon, csarnokokban találhatunk –, de arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy esetenként a túl nagy mennyiségben elfogyasztott, továbbá a rosszul tárolt gomba is idézhet elő mérgezéshez hasonló tüneteket. A leggyakrabban elkövetett hiba, hogy az erdőjárók zárt, műanyag zacskóba gyűjtik a gombákat, ami erre teljességgel alkalmatlan. Benne a gombák megnyomódnak, és az anyagcsere-folyamatok fokozódása miatt a termőtestek felmelegednek, ami a fehérjék gyorsabb lebomlásához vezet. Az ilyen gombák elfogyasztása is okozhat rosszullétet, ilyenkor a gyomorrontás nem mérgező, hanem a romlott, lebomlott gomba miatt következhet be.
Hogy ezt megelőzhessük, mindenképpen jól szellőző helyen gyűjtsük a gombákat – egy kosár meg is teszi. Az elöregedett és férges gombákat ugyanúgy ne vigyük magunkkal, mint az apró, nagyon fiatal gombákat. Az utóbbiaknak még nincsenek tipikus határozó bélyegeik, így gyakran nem ismerhetők fel egyértelműen. Ha tévedésből mégis felvettünk egy rágott, öreg, mérgező gombát, vagy amelyet mégsem vinnénk magunkkal, akkor tegyük vissza, ezzel lehetőséget adva, hogy elszórja a spóráit. Fontos, hogy az ismeretlen gombákat külön gyűjtsük, megakadályozva, hogy a törmelékei a többi gombához keveredjenek, megelőzve ezzel a mérgező anyagok továbbterjedését.
A Pilisi Parkerdő Zrt. különös hangsúlyt fektet a fiatal korosztályok nevelésére, ezért erdei iskolái és a Budakeszi Vadaspark programjában rendszeresek a gombászati ismereteket átadó programok. Például a Budakeszi Vadaspark által szervezett nagy sikerű nyári táborok erdei túráin gombaszakértő bevonásával adták át mindezt a tudást a legkisebbeknek, hogy ők már környezettudatos gombaszedőkké válhassanak.
Közösen lép fel a belterületi vadkár megelőzésének érdekében a Leányfalui Önkormányzat és a Szentendrei Erdészet
A vaddisznó számára ideális élőhelyek a felhagyott kertek, ahol a hullott gyümölcs táplálékául szolgál, a zöldhulladék kupacokban élő csigák, rovarok szintén vonzóak számára. Megfelelő kerítés építésével védhetjük leghatékonyabban erdővel határos kertjeinket.
A belterületen megjelenő vaddal kapcsolatos problémákat a helyi önkormányzat, a lakosság és a külterületen vadászatra jogosultak összehangolt munkájával lehet megelőzni. A Leányfalui Önkormányzat példaértékűen segíti a lakosságot a probléma megoldásában. A Pilisi Parkerdő Zrt. Szentendrei Erdészetével kötött együttműködési megállapodás alapján vadbefogót üzemeltet a lakott területen, mezőőr segítségével és külső szakértő bevonásával segít megoldani a lakosságnak a vad okozta problémákat, illetve lépéseket tesz a zöldhulladék megfelelő kezelése, továbbá a felhagyott kertek rendbetétele érdekében.
Az erdőgazdaság a belterületekkel határos erdőterületeken a vaddisznók létszámának apasztását végzi vadászattal és vadbefogók kihelyezésével, valamint egész éven át tartó etetést és itatást végez az erdő belsőbb részein.
Eső okozta károkat számol fel a Budapesti Erdészet
A Budapesti Erdészet a múlt heti nagy esők károkozásainak felszámolásán dolgozik. A sétautakat helyenként megmosta, vízmosásossá tette az egyszerre lefolyó nagyobb vízmennyiség. A vízelvezető árkok, és vízgyűjtő/szikkasztó medencék megteltek hordalékkal. A károkkal leginkább érintett a Hárs-hegy, Hármashatár-hegy térsége.
A karbantartási, helyreállítási munkákat az erdészetnél dolgozó 15 közfoglalkoztatott végzi mintegy 10 km útszakaszon, a helyreállítás közel 2 hetet vesz igénybe.
Felújított erdei kerékpározható úthálózat Szentendrén
Befejeződött a kerékpárosok által kedvelt pilisi erdészeti útszakaszok karbantartása és felújítása a Pilisi Parkerdő Zrt. Szentendrei Erdészeténél.
Összesen 7 km-es szakasz újult meg: a Pap-réttől a Sztaravoda völgyben futó, Szentendrére vezető erdészeti úton felület megerősítés, aszfaltburkolat rendbetétele történt, a pilisszentlászlói Hegytető-parkolót és a Pap-rétet összekötő erdészeti úton kátyúzás történt.
Az erdei utakon általánosan érvényes 30 km/h-s sebességkorlátozás továbbra is érvényben van. A felújítások után is javasolt még a burkolt utakon is a terepkerékpárok használata, hiszen a Sztaravoda völgyben futó útra apró követ szórtak és kerülhetnek rá ágak, eső utáni hordalék, ami miatt biztonságosabb, ha erősebb felépítésű, szélesebb futófelületű kerékpárral közlekedünk.