<p style="text-align: justify;">Tudja, minek becézte Esztergom népe a müezzint a török hódoltság idején? Mivel átkozták egymást a magyarok akkoriban? Hogyan jutott fel a Duna vize a várba? Többek között ezeket is megtudhatja annak a három utazónak a beszámolóiból, akik annak idején városunkba is ellátogattak. A legérdekesebb dolgokat gyűjtöttük össze egy csokorba.</p>
- Keresztény és antik festmények a bég házában
Az esztergomi bég híres volt vendégszeretetéről, amivel a magas rangú vendégeit fogadta. Ungnád Dávid, Sonneck bárója és Bleiburg zálogbirtokosa a római császári felség követeként kezdte meg útját Konstantinápolyba 1572. április 16-án. Az öt hajóból álló követség április 29-én ért Esztergomba, miután elhajózott Neszmély, Lábatlan, Tát, Leányvár és Mocs mellett. A bég díszes szobájának falán, ahol Ungnád Dávidot és szűk kíséretét például 24 fogásos ebéddel vendégelte meg, jól megfértek egymás mellett az olyan keresztény témájú festmények, mint a keresztrefeszítést, és a feltámadást megörökítő művek, és az antik jósnőket, a 12 szibillát ábrázoló képek. - Hol templom állott, most kőhalom
A követ leírása szerint a városban található templomok egy kivételével mind igen romos állapotban voltak. Ez az egyetlen kivétel nem más volt, mint a római módra vörös márványból épült Bakócz-kápolna, ahogyan arról a képen látható Ungnád Dávid is megbizonyosodhatott, amikor meglátta a latin nyelvű feliratot: THOMAS BAKOCZ DE ERDEVD CARDINALIS STRIGONIEN(SIS) ALME DEI GENETRICI MARIE VIRGINI EXTRVXIT ANNO MCCCCCVII. - Tömegek a várban
Evlija Cselebi kora egyik legnagyobb utazója volt, így többek között Magyarországot is bejárta 1660-66 között. Útjairól az 1680-as években megjelent Szejáhatnáme (Utazások könyve) című művében számol be. Utazásai során 1662-ben jutott el Esztergomba, és pontos leírást ad a kor városáról. E szerint miután 1543-ban a törökök elfoglalták Esztergom várát, Szulejmán 20 000 őrkatonát és 7 000 kult (rabszolgát) hagyott hátra, és 300 kiszéből kitataroztatta az építményt A török sereg eléggé szűken lehetett, még akkor is, ha a felső várban 200, kertnélküli ház állt, melyben ellakhattak. - Magyar viselet, magyar beszéd
1605-ben némi hadakozás után magyar kézből ismét török kézre került a vár, minekután annak őrzését különféle rangú, 3 oda-nyi (ezred) janicsárra bízták. Az őrök nem hagyhatták el a várat, annál inkább a kapudán (ma tengernagyi rang lenne) katonái, a martalócok, akik folyamatos portyázásra indultak a környéken. Ezek a nagyon derék vitézek mindannyian magyar módra öltözködtek, viselkedtek és beszéltek, és egészen Alamánországig (Németországig) elmenve fosztogattak, írta Cselebi - Esztergomi baleset érjen!
Evlia Cselebi útleírása szerint az esztergomi harcosok még a budaiakat is lepipálták, olyannyira, hogy ha két magyar megharagudott egymásra, így átkozódtak: " Esztergomi baleset érjen!". - Bámulatos vízhajtó gép
A hegy Párkány felé néző oldalán egy 100 rög nagyságú víz-kút működött, melybe a vizet földalatti csatornákon lóvontatású kerekekkel hajtották fel. A kút melletti víztárolóból a gazdagok és a szegények is enyhíthették szomjúságukat. A kétszáz éven át működő rendszer olyan erővel rendelkezett, hogy akár 3 minaretnyi magas vízoszlopot is fel tudott lőni az égbe. (Evlia Cselebi) - Halottak az utcákon
A felső vártól nyugatra, a Duna partján északnak elnyúlva terült el az alsóvárnak, vagy külvárosnak nevezett városrész. A terület olyannyira virágzott, hogy egy arasznyi földterület sem hevert parlagon: a 2900 darab, alacsonyabb-magasabb, kert és udvar nélküli ház olyannyira sűrűn épült, hogy az egyes házak halottjait az utcán voltak kénytelenek megmosni a szűk hely miatt. Ostrom idején a vékony házak pozitívumnak számítottak, ugyanis jól védhetőek voltak. (Evlia Cselebi) - Szállás mindenkinek
A városrészben 210 bolt működött, ellenben egy szál fogadó sem, ugyanis azt tartották, hogy "Török tartományra nézve szégyen a fogadó". A városon átutazó vendégek számára ugyanis minden ajtó nyitva állt. A hitharcosokból, és Allah útján járó utazókból akkora tömeg járt erre akkoriban, hogy a háztulajok minden éjjel fogadtak vendégeket. (Evlia Cselebi, a képen ő látható lóháton) - Brekegő békák decemberben
Ogier Ghiselin de Busbecq, I. Ferdinánd követeként, flamand származású diplomataként utazott át 1554-ben Magyarországon és a török hódoltsági területen. Egy decemberi napon érkezett városunkba, ahol megtapasztalhatta a kissé katonás puritánságú elszállásolást. Az utazó figyelemreméltónak találta, hogy az esztergomi békák még decemberben is vígan brekegnek a hideg időjárás ellenére. Ezt a jelenséget a kénes, meleg vizű források okozhatták de Busbecq szerint. - Bőrharang
A közemberek mindig szerettek becenevet adni a dolgoknak, ezért nem meglepő, hogy bőrharangnak nevezték el az esztergomiak a müezzint, aki napi ötször hívta imára a hívőket.
+1
Cselebi neve ismerősen csenghet az esztergomiaknak, de azt talán már kevesebben tudják, hogy apja, Dervis Mehmed Zillin udvari aranyműves volt, és szintén járt Esztergomban: hitharcosként részt vett a városért folytatott ütközetben, mely során 1605-ben a törökök legyőzték a magyar várvédőket, és tíz év után visszavették Esztergomot. De nem csak a várért folytatott harcban vett részt, hanem a Kizil Elma-nak, Piros almának elnevezett dzsámi feldíszítésében is. A frissen elkészült máhfi (karzat) falára egy arany fedő került, melyre a fő aranyműves a saját kézírásával írta fel az alábbi verset:
Szépséged okainak megőrzésére oh! gyémántfényű!
A szemeim két feledű szekrénynyé lettek.
A törökök Esztergomot 1543-ban kétezer gyalogos ellenében foglalták el a magyaroktól. Miután a település török kézre került, az Oszmán Birodalom végvára, szandzsákközpontja lett. Fontos szerepet játszott Buda védelmében, összekötő kapocs volt a Dunántúl és Felső-Magyarország között, és ellenőrizte a Dunát. A várat 1595-ben visszafoglalták a keresztény csapatok, és egészen 1604-ig tartották is, amikor ismét török kézbe került. Végül az 1683-as párkányi csatával ért véget Esztergom 130 éves török megszállása. wikipédia nyomán
Források:
Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664, Gondolat kiadó, 1985.
Ungnád Dávid konstantinápolyi utazásai, Szépirodalmi könyvkiadó, 1986.
The Turkish Letters Of Ogier Ghiselin de Busbecq, Louisiana State University Press, 2005
Képek: Wikipédia, Bécsi Kódex, http://reneszanszvizgep.uw.hu, http://dunaiszigetek.blogspot.hu, http://esztergomidzsami.hu
-mTz-