1. Hír

<ol style="text-align: justify; padding-left: 30px;">
<li><strong>Keresztény és antik festmények a bég házában</strong><br />[Image:20085]<br />Az esztergomi bég híres volt vendégszeretetéről, amivel a magas rangú vendégeit fogadta.  Ungnád Dávid, Sonneck bárója és Bleiburg zálogbirtokosa a római császári felség követeként kezdte meg útját Konstantinápolyba 1572. április 16-án. Az öt hajóból álló követség április 29-én ért Esztergomba, miután elhajózott Neszmély, Lábatlan, Tát, Leányvár és Mocs mellett. A bég díszes szobájának falán, ahol Ungnád Dávidot és szűk kíséretét például 24 fogásos ebéddel vendégelte meg, jól megfértek egymás mellett az olyan keresztény témájú festmények, mint a keresztrefeszítést, és a feltámadást megörökítő művek, és az antik jósnőket, a 12 szibillát ábrázoló képek.<br /><br /></li>
<li><strong>Hol templom állott, most kőhalom</strong><br />[Image:20096]<br />A követ leírása szerint a városban található templomok egy kivételével mind igen romos állapotban voltak. Ez az egyetlen kivétel nem más volt, mint a római módra vörös márványból épült Bakócz-kápolna, ahogyan arról a képen látható Ungnád Dávid is megbizonyosodhatott, amikor meglátta a latin nyelvű feliratot: <em>THOMAS BAKOCZ DE ERDEVD CARDINALIS STRIGONIEN(SIS) ALME DEI GENETRICI MARIE VIRGINI EXTRVXIT ANNO MCCCCCVII</em>.<br /><br /></li>
<li><strong>Tömegek a várban</strong><br />[Image:20088]<br />Evlija Cselebi kora egyik legnagyobb utazója volt, így többek között Magyarországot is bejárta 1660-66 között. Útjairól az 1680-as években megjelent Szejáhatnáme (Utazások könyve) című művében számol be. Utazásai során 1662-ben jutott el Esztergomba, és pontos leírást ad a kor városáról. E szerint miután 1543-ban a törökök elfoglalták Esztergom várát, Szulejmán 20 000 őrkatonát és 7 000 kult (rabszolgát) hagyott hátra, és 300 kiszéből kitataroztatta az építményt A török sereg eléggé szűken lehetett, még akkor is, ha a felső várban 200, kertnélküli ház állt, melyben ellakhattak. <br /><br /></li>
<li><strong>Magyar viselet, magyar beszéd</strong><br />[Image:20089]<br />1605-ben némi hadakozás után magyar kézből ismét török kézre került a vár, minekután annak őrzését különféle rangú, 3 oda-nyi (ezred) janicsárra bízták. Az őrök nem hagyhatták el a várat, annál inkább a kapudán (ma tengernagyi rang lenne) katonái, a martalócok, akik folyamatos portyázásra indultak a környéken. Ezek a nagyon derék vitézek mindannyian magyar módra öltözködtek, viselkedtek és beszéltek, és egészen Alamánországig (Németországig) elmenve fosztogattak, írta Cselebi<br /><br /></li>
<li><strong>Esztergomi baleset érjen!</strong><br />[Image:20090]<br />Evlia Cselebi útleírása szerint az esztergomi harcosok még a budaiakat is lepipálták, olyannyira, hogy ha két magyar megharagudott egymásra, így átkozódtak: " Esztergomi baleset érjen!".<br /><br /></li>
<li><strong>Bámulatos vízhajtó gép</strong><br />[Image:20091]<br />A hegy Párkány felé néző oldalán egy 100 rög nagyságú víz-kút működött, melybe a vizet földalatti csatornákon lóvontatású kerekekkel hajtották fel. A kút melletti víztárolóból a gazdagok és a szegények is enyhíthették szomjúságukat. A kétszáz éven át működő rendszer olyan erővel rendelkezett, hogy akár 3 minaretnyi magas vízoszlopot is fel tudott lőni az égbe. (Evlia Cselebi)<br /><iframe src="//www.youtube.com/embed/4bp3OX4VRbg" frameborder="0" width="640" height="480"></iframe><br /><br /></li>
<li><strong>Halottak az utcákon</strong><br />[Image:20092]<br />A felső vártól nyugatra, a Duna partján északnak elnyúlva terült el az alsóvárnak, vagy külvárosnak nevezett városrész. A terület olyannyira virágzott, hogy egy arasznyi földterület sem hevert parlagon: a 2900 darab, alacsonyabb-magasabb, kert és udvar nélküli ház olyannyira sűrűn épült, hogy az egyes házak halottjait az utcán voltak kénytelenek megmosni a szűk hely miatt. Ostrom idején a vékony házak pozitívumnak számítottak, ugyanis jól védhetőek voltak. (Evlia Cselebi)<br /><br /></li>
<li><strong>Szállás mindenkinek</strong><br />[Image:20093]<br />A városrészben 210 bolt működött, ellenben egy szál fogadó sem, ugyanis azt tartották, hogy "Török tartományra nézve szégyen a fogadó".  A városon átutazó vendégek számára ugyanis minden ajtó nyitva állt. A hitharcosokból, és Allah útján járó utazókból akkora tömeg járt erre akkoriban, hogy a háztulajok minden éjjel fogadtak vendégeket. (Evlia Cselebi, a képen ő látható lóháton)<br /><br /></li>
<li><strong>Brekegő békák decemberben</strong><br />[Image:20094]<br />Ogier Ghiselin de Busbecq, I. Ferdinánd követeként, flamand származású diplomataként utazott át 1554-ben Magyarországon és a török hódoltsági területen. Egy decemberi napon érkezett városunkba, ahol megtapasztalhatta a kissé katonás puritánságú elszállásolást. Az utazó figyelemreméltónak találta, hogy az esztergomi békák még decemberben is vígan brekegnek a hideg időjárás ellenére. Ezt a jelenséget a kénes, meleg vizű források okozhatták de Busbecq szerint.  <br /><br /></li>
<li><strong>Bőrharang</strong><span style="text-decoration: underline;"><strong><br /></strong></span>[Image:20095]<br />A közemberek mindig szerettek becenevet adni a dolgoknak, ezért nem meglepő, hogy bőrharangnak nevezték el az esztergomiak a müezzint, aki napi ötször hívta imára a hívőket.</li>
</ol>
<p>+1</p>
<p>[Image:20097]</p>
<p style="text-align: justify;">Cselebi neve ismerősen csenghet az esztergomiaknak, de azt talán már kevesebben tudják, hogy apja, Dervis Mehmed Zillin udvari aranyműves volt, és szintén járt Esztergomban: hitharcosként részt vett a városért folytatott ütközetben, mely során 1605-ben a törökök legyőzték a magyar várvédőket, és tíz év után visszavették Esztergomot. De nem csak a várért folytatott harcban vett részt, hanem a Kizil Elma-nak, Piros almának elnevezett dzsámi feldíszítésében is. A frissen elkészült máhfi (karzat) falára egy arany fedő került, melyre a fő aranyműves a saját kézírásával írta fel az alábbi verset:</p>
<p style="text-align: justify;"><em>Szépséged okainak megőrzésére oh! gyémántfényű!<br /> A szemeim két feledű szekrénynyé lettek.</em></p>
<p> </p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">A törökök Esztergomot 1543-ban kétezer gyalogos ellenében foglalták el a magyaroktól. Miután a település török kézre került, az Oszmán Birodalom végvára, szandzsákközpontja lett. Fontos szerepet játszott Buda védelmében, összekötő kapocs volt a Dunántúl és Felső-Magyarország között, és ellenőrizte a Dunát. A várat 1595-ben visszafoglalták a keresztény csapatok, és egészen 1604-ig tartották is, amikor ismét török kézbe került. Végül az 1683-as párkányi csatával ért véget Esztergom 130 éves török megszállása. wikipédia nyomán</p>
</blockquote>
<p style="padding-left: 30px;"> </p>
<p style="text-align: justify; padding-left: 30px;"> </p>
<p style="text-align: justify; padding-left: 30px;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Források:</p>
<p style="text-align: justify;">Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664, Gondolat kiadó, 1985.</p>
<p style="text-align: justify;">Ungnád Dávid konstantinápolyi utazásai, Szépirodalmi könyvkiadó, 1986.</p>
<p style="text-align: justify;">The Turkish Letters Of Ogier Ghiselin de Busbecq, Louisiana State University Press, 2005</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Képek: Wikipédia, Bécsi Kódex, http://reneszanszvizgep.uw.hu, http://dunaiszigetek.blogspot.hu, http://esztergomidzsami.hu</p>
<p style="text-align: justify; padding-left: 30px;"> </p>
<p style="text-align: justify;">-mTz-</p>