<p style="text-align: justify;">A Pilisi Parkerdő Zrt. heti hírcsokrából többek között megtudhatjuk, hogy a Pilisben a kerékpárosok és kirándulók örömére sok helyen felújítják az erdei utakat, felkészülve az őszi szezonra. Az erdei hétköznapok a fiatal erdők ápolásával telnek, a Pilisi Parkerdő Zrt. területén közel 5000 hektáron kapálnak, kaszálnak, sarlóznak az erdei munkások. Mindeközben a pihenni vágyók számára is új szolgáltatással jelentkeznek, hiszen a mostani hétvégétől rendszeres szakvezetések indulnak a Hármashatár-hegyi Erdei Iskolában. A közelmúltban bővült a Visegrád környéki természeti értékek sora, fokozottan védett rovarfaj eddig nem ismert előfordulását regisztrálták a Madas László Erdészeti Erdei Iskola munkatársai.</p>
Hétvégi szakvezetések a Hármashatár-hegyi Erdei Iskolában
Hétvégétől kezdődően minden vasárnap délután rendszeres szakvezetést indít a Hármashatár-hegyi Erdei Iskola. Az érdeklődő kirándulókat 14 órától a beltéri tanösvényen kalauzolják végig a szakemberek, majd 15.30-tól indul a „madártávlat séta” az idei Madarak és Fák Napján megnyílt intézményben.
A látogatók a beltéri szakvezetés során felfedezhetik a környékre jellemző barlangi világot, az erdő kincseit és az erdőgazdálkodást bemutató beltéri tanösvényt, kipróbálhatják a faxilofont, a barlangjáratot, sőt, juharfa szirupot is kóstolhatnak. A gyerekek ízelítőt kaphatnak a hegyikerékpározás, sziklamászás és a sárkányrepülőzés hangulatából is.
Az erdei iskola közvetlen közelében mész- és melegkedvelő tölgyes erdők, lágyszárúakban gazdag karsztbokorerdők váltják egymást. Ilyen élőhelyeken folytathatjuk utunkat az erdei iskolától 15.30-kor induló, közel egy órás, könnyen teljesíthető madártávlat sétán, szintén szakvezetéssel. A séta első állomásaként csodálatos panoráma tárul elénk, a madarak perspektívájából láthatjuk a budapesti hidakat. Ezután az erdő kincsei között már részben bemutatott gyógynövényeket láthatjuk, sokuk éppen most nyílik, például a kőtörőfű, az orbáncfű, a kakukkfű és a nagy ezerjófű. A fajgazdag cserjeszintben olyan növényeket találhatunk, mint a húsos som és az egybibés galagonya, melyeknek terméséből lekvár készíthető.
A rendszeres szakvezetések szeptemberig minden vasárnap indulnak. Azok számára, akik egyaránt részt vesznek a beltéri programon és a madártávlat sétán, a program díja kedvezményes, felnőtteknek 1.500.- Ft, diákoknak/gyerekeknek 1.100.- Ft. Egyébként külön a beltéri szakvezetés ára felnőtteknek 1.000.- Ft, diákoknak/gyerekeknek 800.- Ft, míg külön a madártávlat séta felnőtteknek 700.-, diákoknak/gyerekeknek 500.- Ft. 3 éves korig mindkét programon ingyenes a részvétel!
Utak karbantartása a Pilisben
Mikor az erdőben kerékpárral, lóval vagy gyalog járunk, szinte természetesnek tűnik, hogy utak vezetnek minket a gyönyörű tájon. Kevesen tudják, hogy az erdészeti burkolt utak illetve a földutak, sétautak karbantartása is az erdőgazdálkodás fontos része, sőt napjainkra az erdei turisztika is elképzelhetetlen lenne erdei utak nélkül!
A pilisi erdészeti utak ütemezett felújításával minden évben, rendszeresen találkozhatunk. Legmegfelelőbb erre a tavasztól őszig tartó időszak. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2013-ban közel 70 millió Ft-ot fordított útfelújításra illetve útkarbantartásra, és hasonló nagyságrendű munkát tervez 2014-ben is. A jelenleg zajló jelentősebb útkarbantartási, útfelújítási munkák a következők:
- A Pap-réttől a Sztaravoda völgyben futó, Szentendrére vezető erdészeti úton felület megerősítés, aszfaltburkolat rendbetétele történik
- A pilisszentlászlói Hegytető-parkolót és a Pap-tétet összekötő erdészeti úton kátyúzást végeznek
- A Két-bükkfa-nyeregtől a Pilis-tetőre vezető úton kátyúzás, aszfalt burkolat megerősítés történik
- A Miklós-deák-völgyben futó erdészeti úton a vízelvezetés karbantartása, ároktisztítás és padkanyesés történik
- A Pilisben földutak rendbetétele történik, több kisebb szakaszon
A munkák miatt a pilisi utakon augusztus elejéig munkagépek feltűnésére, részleges útszűkületre, az aszfaltozást követő rövid lezárásokra számíthatunk. Az erdészeti utak kanyargós vonalvezetése, a folyamatos munkavégzés miatt különösen fontos, hogy kerékpározás közben lejtőn is tartsuk be az erdei utakon általánosan érvényes 30 km/h-s sebességkorlátozást! A felújítások után is javasolt még a burkolt utakon is a terepkerékpárok használata, hiszen az útra sok helyen kerülhetnek ágak, eső utáni hordalék, ami miatt biztonságosabb, ha erősebb felépítésű, szélesebb futófelületű kerékpárral közlekedünk.
Rendben zajlott a múlt hétvégén a XV. Duna Maraton kerékpárverseny
A kerékpárosok közül nemcsak a turisták, hanem komoly versenyek is rendszeresen megjelennek a Pilisi Parkerdő területén. Ilyen a múlt héten rendben zajlott Duna Maraton kerékpárverseny. A szinte az egész Pilist érintő, 15. alkalommal rendezett versenyen 1200 fő állt rajthoz három különböző távon. A 31 km-es távon indulóknak 700 m, a 71 km-es távon indulóknak 1800m-t, a 95 km-es távon indulóknak 2600 m szintkülönbséget kellett leküzdeniük erdei terepen. A hosszú távú, 95 km-es versenyt Szatmáry András a Waberer’s Areus Cube Mtb Team egyesület sportolója nyerte 03:55:32–es eredménnyel, pár méterrel mögötte ért célba a versenyt végig vezető Blazsó Márton. A nők között nem volt vitás Dózsa Eszter győzelme. Üde színfolt volt a szombati gyerekverseny, ahol kétszer annyian vettek részt, mint tavaly.
A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai a verseny előtt részt vettek a nyomvonal kitűzésében, illetve minden évben elvégzik a verseny lebonyolíthatóságához szükséges esetleges javításokat az útvonalon.
Erdei mindennapok – a pilisi erdőfelújításokról
A pilisi erdőkben leggyakrabban olyan fiatal erdőkkel találkozhatunk, amelyek az idős fák magjából természetes úton keltek ki és növekedtek. Ezt hívja a szaknyelv természetes erdőfelújításnak. Tavasztól őszig a fiatal erdők ápolása az aktuális feladat az erdőn, amit egy-egy erdőrészletben évente akár többször is elvégzünk. A Pilisi Parkerdő Zrt. területén évente közel 5000 hektár fiatal erdőben sarlóznak, kapálnak, kaszálnak, dolgoznak az erdei munkások. Az ápolások során a fáknál gyorsabban növekedő lágyszárúakat, a liánként növő erdei iszalagot, a gyorsan terjedő szedret és a nemkívánatos tuskósarjakat eltávolítjuk, hogy ezzel segítsük elsősorban a fiatal tölgyek, bükkök, másodsorban az elegyfajok, mint a kőrisek, hársak, juharok növekedését. A természetközeli erdőkben az ápolás nagy élőmunka igényű, leginkább kézi eszközökkel végzett feladat. Védett területeken a vegyszeres kezeléseket is kézzel végzett munkával váltjuk ki, amely bár sokkal költségesebb, de lényegesen kisebb környezeti terhelést jelentő eljárás. A fiatal erdők ápolásából az elmúlt években a közfoglalkoztatottak is jelentősen kiveszik a részüket, ők végzik ennek a munkának mintegy ötödét.
Az idei enyhe tél hatására tavasszal sok lombrágó araszoló hernyó jelent meg a főváros környéki erdőkben. Bár néhol látványos lombrágást tapasztaltunk, szerencsére ez hosszú távon nem okozott gondot, a károsodott fák mostanra a legtöbb helyen újra kihajtottak. Szintén az enyhe tél miatt sok a rágcsáló – pl. erdei egér – az erdőben, így az őszi makktermésből várhatóan sokat fogyasztanak majd. A facsemeték fejlődése megfelelő, a csapadékos tavasz segített növekedésüknek. A magasabban fekvő területeken a tavalyi gazdag bükk makktermés szépen kelt, fejlődik. Az országszerte elszaporodott mezei pocok a Pilisben eddig nem okozott problémát.
Új fokozottan védett rovarfajt találtak Visegrádon
Új fajjal gazdagodott Visegrád természeti értékeinek hosszú sora. 2014. június végén a fokozottan védett keleti rablópille (Libelloides macaronius) néhány példányát találták meg a Madas László Erdészeti Erdei Iskola munkatársai. A megfigyelést a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak jelentették, akik regisztrálták az előfordulást. Kiderült, ez az első ismert visegrádi megfigyelés. A keleti rablópillét dombvidéki erdők között lévő réten találták, olyan élőhelyen, ahol a szintén fokozottan védett fűrészeslábú szöcske is előfordul. A Pilisi Parkerdő Zrt. a fűrészeslábú szöcske megjelenése miatt a rét kaszálását a megszokottnál később, augusztus végén végzi, így a munka növekedésében és szaporodásában nem zavarja a védett fajokat, viszont a becserjésedéstől védi az élőhelyet. A rétet közel 10 éve kezeli ilyen módon a Parkerdő, feltehetően ez is segítette a rablópille megjelenését.
A keleti rablópille fokozottan védett, eszmei értéke 100.000 Ft. Se nem lepke, se nem szitakötő, de mindkét csoportra hasonlít. A Recésszárnyúak rendjében az Újszárnyúak közé tartozik. Ez az egyetlen faja él Magyarországon. Rendkívül gyors röptű, de, mint a www.parkerdo.hu oldalon látható kép is tanúsítja, egy fotó erejéig be lehet cserkészni.
/Pilisi Parkerdő/