Idézetek, bölcsességek

Idézetek, bölcsességek

2014. 07. 06. 11:17

Aki olvasott valahol egy jó mondást, bölcsességet, vagy híres emberektől idézetet, az ide beteheti a forrás megjelölésével mindannyiunk épülésére.

 

2014. 08. 25. 0:15

Márai Sándor: FÜVES-KÖNYV

A barátságról

"Nincs emberi kapcsolat, mely megrendítőbb, mélyebb lenne, mint a barátság. A szerelmesek, igen, még a szülők és gyermekek kapcsolatában is mennyi az önzés és a hiúság! Csak a barát nem önző, máskülönben nem barát. Csak a barát nem hiú, mert minden jót és szépet barátjának akar, nem önmagának. A szerelmes mindig akar valamit; a barát nem akar önmagának semmit. A gyermek mindig kapni akar a szüleitől, túl akarja szárnyalni atyját; a barát nem akar kapni, sem túlszárnyalni. Nincs titkosabb és nemesebb ajándék az életben, mint a szűkszavú, megértő, türelmes és áldozatkész barátság. S nincs ritkább.

Montaigne, mikor eltűnődött az érzés fölött, mely La Boétie-hez fűzte, ezt mondotta: "Barátok voltunk... Mert ő volt ő, s mert én voltam én." Ez felette pontos. S Seneca ezt írja egyhelyt Luciliusnak: "Aki barát, szeret, de aki szeret, nem mindig barát." Ez a megállapítás több is, mint pontosság: ez már az igazság. Minden szeretet gyanús, mert önzés és fukarság lappang hamujában. Csak a barát vonzalma önzetlen, nincs benne érdek, sem az érzékek játéka. A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep."


2014. 08. 24. 23:48

Kedves Vándor!

Most csak azokra reagálnék, akiket én is jobban ismerek.

Márai Sándor idézete - szerintem, és pl. Popper szerint is - enyhén szólva vitatható.
Mert igenis mindenkinek meg van a saját belső titkaihoz a joga, melyeket nem oszt meg senkivel, de ettől ő még etikailag rendes ember.
Egyszer olvastam Szabó Magdától, mikor az édesanyja haláláról írt, akinek ezek voltak az utolsó szavai:
"Pedig mennyi titkom volt!"

Andrew Matthews idézete nagyon találó.
Tudod, tőle sok könyvem van. Nagyon okos és kitűnő írónak, előadónak tartom.
Aki esetleg nem tudná, ki ő:


Andrew Matthews

Ausztrál filozófus, világszerte ismert előadó és festőművész.
Egyedülálló humorral és egyszerűséggel ötvözi a keleti és antik bölcseleteket a modern tudomány és pszichológia eredményeivel. Könyvei, melyeket saját karikatúráival illusztrál, válaszokat adnak a 21. sz. embere elé kerülő kihívásokra.

 Tehát mint említettem, sok könyvét olvastam, és EZ az idézet, melyet elhoztál, a "BARÁTKOZNI JÓ - AZ EMBERI KAPCSOLATOKRÓL FELSŐFOKON" c. művében található fel, az 5. fejezetben, melynek főcíme: "HOGYAN LEHET MÁSOKKAL KIJÖNNI?"

A "Kritikák" rovatban így folytatja az általad hozott gondolatokat:
"A leggyorsabban úgy tudunk másokat megbántani, és tönkretenni a kapcsolatainkat, ha kritizálunk. Az énképünk annyira törékeny, hogy egy nagy adag kritika könnyen szétzúzza. Abban a pillanatban sündisznóállásba vonulunk, másokat okolunk, és vagdalkozunk magunk körül. Gyakran felállunk, és elmegyünk."

EZT bizony érdemes átgondolnunk!
Mert:

A.) A KRITIZÁLÁS NEM MŰKÖDIK
B.) AZ EMBEREK RITKÁN HIBÁZTATJÁK ÖNMAGUKAT

C.) HA MÁSOKAT HIBÁZTATSZ, AKKOR MAJD ŐK IS TÉGED OKOLNAK

Mert miért is?

Azért, mert:
"Nekünk, embereknek, megvan az a figyelemre méltó tulajdonságunk, hogy bármikor képesek vagyunk magunkat ártatlannak látni."

Ezért van az, hogy a kritika romboló hatású.
Ha már muszáj kritizálni, először dícsérj! A dícséret olyan, mint a cukor: segít lenyelni a keserű pirulákat.
Ne utasíts, inkább emlékeztess a teendőkre.

Továbbá:
ISMERD EL, HOGY BENNED IS MEGVANNAK EZEK A HIBÁK!"

S végül:
A JÖVŐBE TEKINTS, ÉS NE A MÚLTBELI SÉRELMEKKEL FOGLALKOZZ!
 

2014. 08. 24. 20:57

Olyan régen találtam idevaló gondolatot a nálam bölcsebbektől, ma hirtelen három is az utamba akadt! Érdekes gondolatok, elmélkedem is rajtuk, hogy számomra ezek mennyire számítanak igaznak, elfogadhatónak! Mert minden bölcsesség megértése, függvénye az eddig megélt tapasztalásaimnak! Lássuk a bölcsességeket, melyek a titokról, a bizalomról szólnak:

 

“Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek a lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves arca elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk.” (Ernest Hemingway)
 
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
 
“A vágy ezer nyelven szól hozzánk. Mindezt megértem. De csak szabad emberek vethetik magukat ezekbe az áradó mély vizekbe… Minden más aljas csalás, rosszabb, mint a tudatos kegyetlenség. Emberek, akiknek közük van egymáshoz, nem élhetnek titokkal a szívükben. Ez a csalás értelme.”
(Márai Sándor: Az igazi)
 
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
 
“Az még rendben van, ha én olykor-olykor hibáztatom magam, de ha te teszed ezt, az már más! Ugye milyen meglepő? Mi vígan kritizálhatjuk a viselkedésünket, az anyukánkat, az arcunkat, a barátainkat, az alakunkat, de jaj annak, aki kritizálni merne minket, az anyukánkat, a barátainkat…”
(Andrew Matthews)

2014. 08. 21. 18:24

Az újságokat lapozgatva, egy érdekes, ám igen fontos bölcsességre leltem! A mondás ,ebben a fórumban már itt  megidézett  Pascaltól, a matamatikus-fizikus- tól származik!

" A  LEGNAGYOBB  BETEGSÉG  AZ  ÉRZÉKETLENSÉG,  MÉG  SAJÁT  NYOMORÁT  SEM ÉRZI  A  LELKED"

Töredelmesen bevallom, én bizony néha beleesem ebbe a betegségbe, szerencsémre azonban van egy nagyon kedves barátném, aki időben "kigyógyít" ebből a súlyos kórból!

2014. 08. 08. 22:44

"Nem az vagyok én, akit a tükörben látok, hanem aki a tükörbe néz." (Müller Péter)

Müller Péter (Budapest, 1936. dec. 1 - ) József Attila díjas író, dranaturg, forgatókönyvíró, előadó. A hazai populáris-ezoterikus irodalom egyik legismertebb alakja. Az írót, állítása szerint egy halálközeli élménye fordította a spirituális tanok felé. Írói tevékenysége és a tanítás iránti vágya eredményeképpen elindította a Mesterkurzuselnevezésű előadás-sorozatot, amelyen az önmagát kereső embernek igyekszik segíteni a mindennapi életben az önmegvalósításban. Könyvei minden kétséget kizáróan az utóbbi évek legsikeresebb ezoterikus kötetei közé tartoznak, ezt jelzi a több százezer eladott példány. Spirituális célzatú művei mellett drámaíró tevékenysége is meghatározó. Bár igen termékeny író, azt vallja, hogy a gondolatok és az érzések átadásának leghitelesebb módja mégsem az írás, hanem a beszéd.




2014. 08. 08. 22:30

Ma este is rövid idézeteket hoztam:

"Ne nevesd ki a világot, ne is sirasd, hanem értsed meg." (Baruch Spinóza)

. 
Baruch Spinoza szerint a gondolkodás, a világ és az Isten egy és ugyanaz

Az amszterdami zsidó családba született Baruch (keresztény nevén: Benedictus) Spinoza (1632-1677), a felvilágosodás egyik legmeghatározóbb filozófusa szintén a természettudomány robbanásszerű fejlődésének igézetében alkotta meg teljes világmagyarázatra igényt tartó filozófiai rendszerét. Ennek lényege az volt, hogy Isten kétféle módon válik érzékelhetővé, tapasztalhatóvá: a kiterjedés és a gondolat világában, vagyis az anyagi valóság, a Teremtés művében és a gondolatban, az ember fogalmainak birodalmában. Spinoza szerint e kettő gyökere egy, vagyis az anyagi világ és az értelem világa egyaránt maga az egyetlen Isten. Az anyagi világ maga Isten (panteizmus), az anyagi világnak az értelem által felismert törvényszerűségei (a matematika és a természettudomány törvényei) pedig magának Istennek a belső törvényei. Vagyis Isten nem áll a világ fölött, a világon kívül, hanem csak a világban létezik.

 

Következésképp Isten nem képes felülbírálni vagy felfüggeszteni a természet törvényeit, hiszen azok saját belső törvényei is, így soha nem helyezi magát azok fölébe. Spinoza szerint tehát csodák nincsenek, és nem is lehetségesek.

/Forrás: http://www.hit.hu/irasok/biblia-kritikaja/


2014. 07. 27. 13:25

"A ma igazsága a holnap tévedése."


Hmmmm... A múltkor, mikor betettem ezt az idézetet, másnap jutott eszembe, hogy ugyanezt megfogalmazta versben sokkal korábban egy magyar költőnk, Petőfi Sándor!
És milyen csodálatosan:

"Az idő igaz,
S eldönti, ami nem az. "



És jöjjön az egész vers, melyben megjelentek ezek a bölcs sorok:

Petőfi Sándor

VOLTAK FEJEDELMEK...


Voltak fejedelmek,
Akiknek emlékoszlopot emeltek,
Magast és fényeset,
Mely hirdeté nagyságukat,
Mely hirdeté jóságukat.
És hol van az oszlop?... elesett!
El kellett esnie,
Mert hazugsággal volt tele.
Az idő igaz,
S eldönti, ami nem az.
Ott áll a sír most emléktelenűl,
Az eltörött helyett mást nem tevének...
De nem! hisz örök átka nemzetének
Sötét oszlopként rajta nehezűl.

/Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt/

2014. 07. 26. 7:40

Kedves Vándor!

Nagyon jók ezek a rövid, de velős gondolatok, köszönöm! :)

Én is hoztam ma egyet Thorwald Dethlefsen (1946-2010) német pszichológustól, aki többek között hipnózissal és misztikus könyvek írásával is foglalkozott:

"A ma igazsága a holnap tévedése."









2014. 07. 24. 19:21

Szép estét mindenkinek, aki arra vetemedik, hogy ezt az unalmasnak tűnő oldalt látogatja! Tudom, unalmas, de higgye el mindenki, hogy az emberek életében történt dolgok szintézisei ezek a gondolatok! Ma csak két gondolatot hozok, ami azoknak szól akik utálják a munkát, és mégis nap mint nap teszik a dolgukat! Hogy kik a szerzőik nem tudom, de azonosulni tudok a gondolatokkal!

( 1 )   Rossz munka nincs, csak rosszul elvégzett munka van !

( 2 )   Találj egy olyan munkát ami a hobbid is, és nem fogsz többé dolgozni !

Kellemes gondolkodást, és szép álmokat!

 

 

2014. 07. 13. 20:02

A következő akitől az alábbi bölcsességeket olvashatjuk, BLAISE PASCAL, aki 1623 -és 1662 között élt! Igen, Ő  az a bizonyos, akitől azt a bizonyos Paskál törvényét tanultuk az iskolában! Sőt, Ő a valószínűségszámítás megalapozója,a matematikai, geometriai és hidrosztatikai tételek felfedezője!  És Ő bizonyítja be, hogy a levegőnek súlya van! 32 éves korában elfordul az egzakt tudományoktól, és a hitnek , főként a hitvitáknak él!  Összefoglaló bölcsességei is ebből az életszakaszából eredeztethetők!

(1)  Ami igaz a Pireneusokon innen, az téves a Pireneusokon túl.  ( más atörvény itt, és más lehet ott

(2)  A szerete vagy a gyűlölet megváltoztatja az igazságot.

(3)   Az az ember, aki csakis önmagát szereti, semmit sem gyűlöl annyira, mint egyedül maradni önmagával!

(4)  Akinek nincs szíve, az csak a fülére hallgat!

(5)  A sokaság, amely nem szorítkozik egységre, zűrzavar,  az egység, amely nem függ a sokaságtól, zsarnokság.

 

Mára ennyit a bölcsességekről, szép estét mindenkinek!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2014. 07. 10. 18:41

Kedves Holdfény! Köszönöm a biztatást! Hogy érdekesebb legyen a dolog, megpróbálok valami rendszert vinni ebbe a munkába!

Tehát a 16. sz-ban vagyunk, és  Michel Eyquem de Montaigne éppen megválik a bordeaux - i törvényszék tanácstagi tisztségétől, hogy a továbbiakban a kedvtelésének szentelje hátra lévő napjait! Ez az időszak a Francia vallásháborúk kora. Szerzőnk az arany közép utat választva, III. Henrik hívéül szegődik, és megírva, neki ajánlja 1580 - ban, az Esszék első kiadását. Egocentrikus, de nem egoista, elkülönül a világtól de nem közömbös iránta! Elutasítja a "cél szentesíti az eszközt " elvét. Műve nem csak a franciáké, hanem az egész világé!

 

(1)   Már ahhoz is néminemű értelem szükségeltetik, hogy észre vegyük tudatlanságunkat!

(2)   A halálról gondolkodni annyit tesz, mint a szabadságról gondolkodni.

(3)   A rossz helyébe nem jön szükségképpen a jó, más rossz is jöhet a helyébe, sőt rosszabb is!

(4)   Akármit beszélnek az erényekről, a fő célunk a gyönyörködés!

(5)   Itéleteink esendők, mert követik erkölcseink romlását, változását!

(6)   Az asszonyok legfőbb regulája ha férfivel hál, viganójával együtt vesse le a szemérmességét, és azt viszont a viganóval együtt öltözze fel ismét!

 

Talán így , "minden napra" elosztva, nem lesz annyira unalmas! Holnap más, szerző következik, aki szintén érdekes gondolatokkal tanít bennünket!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2014. 07. 09. 0:32

Kedves Vándor!

Örömömre szolgálna, ha maradnál, és aktívan közreműködnél a témakör gazdagításában.
Nagyon tetszettek, amiket hoztál, várom tehát a folytatást! :)

Én ma csak egyet hoztam:

"Gondolkodásmódunk befészkeli magát életünkbe. Erősebb befolyást gyakorol ránk, mint legmeghittebb társas kapcsolataink. Legbizalmasabb barátaink nem alakíthatnak annyit életünkön, mint dédelgetett gondolataink."
/J. W. Teal - grúz származású szociális foglalkoztató oktató, 1940-ben részt vett az USÁ-ban a népszámlálásban, huzamosabb ideig Georgia államban élt./



2014. 07. 07. 19:12

Kedves Holdfény, hidd el, hogy egyáltalán nem képmutatásból írom ezeket a sorokat, de Te tényleg egy boszorká/-nyos megérzésekkel megáldott / asszony vagy! Most szándékoztam ,igaz , hogy nem külön fórum témaként  hasonló, néhány soros aforizmákat beírni! Ennek oka, hogy tetszenek ezek a bölcsességek, és van egy könyvem, Gábor  György  munkája és a  Gondolatok könyve  címet viseli! Ebben a könyvben, a 16. sz-tól a 20. sz-ig, híres emberek elmés összefoglalóik, aforizmáik vannak!  Ha nem veszed zokon, előbb egy kis leírás ezek lényegéről, a szerzőtől!  Részletek az előszóból: Alig akad nemzet amely a miénknél jobban kedvelné a velős mondásokat.... mégis , Magyarországon , sosem volt műfaj!

Az aforizma jellegzetesen francia műfaj, nem véletlen, hogy a francia nyelvbena leggazdagabb ennek a műfajnak az elnevezése! Maxime, sentence / szentencia / Pnsée, idée,reflexion,paradoxe,boutade,trait, mot, bon mot, étincelle, d'esprit, stb. Ez mind ugyanannak a fogalomnak az árnyalata! A közmondás és az aforizma vérrokonok!  De nem akarom az egész könyvet ide másolni, mert a legfontosabb ez amit ide írtam, persze szerintem csak! Néhány aforizmát írnék , de aztán azt hiszem, hogy csak olvasója leszek ennek a fórumnak, mert nem lenne korrekt mindig idemásolni egyet - egyet, bár komoly feladat megtalálni mindig az alkalomhoz illőt!

Az első LA ROCHEFOUCAULD- tól való  / 1613 - 1680 /

A féltékenység kétségekből táplálkozik, s mihelyt a kétséget bizonyosság váltja fel, örjöngéssé válik, vagy megszünik.

Ugyan erről  ALEXANDER DUMAS FILS     / 1824 - 1895 /  ezt írja:  A férfiak azt hiszik, hogy azért féltékenyek a nőre, mert szerelmesek belé; ez nem igaz, azért szerelmesek belé, mert féltékenyek rá, ami nagy különbség. Bizonyítsd be, hogy nincs okuk a féltékenységre, s nyomban ráeszmélnek, hogy nem szerelmesek!

Egy mélyebb gondolat egyszerűen megfogalmazva LA BRUYÉRE- től / 1645 - 1696 /      A hűtlen nő, ha az érdekelt férfi annak tudja, csupán hűtlen, ha hűségesnek hiszi, akkor hitszegő!

      A szerelem és a barátság, kölcsönösen kizárják egymást!

      Az a halál, amely megelőzi a roskatagságot, jobbkor jön mint az, amely végét    

       szakítja!

 HIPPOLYTE TAINE  / 1828 - 1893 /  azt írja  a házasságról: Minden    házasságban   valamiféle baj rejlik, mint kukac az almában!

Három hétig vizsgálgatjuk egymást, három hónapig szeretjük egymást, három évig civakodunk egymással, harminc évig eltűrjük egymást, a gyerekek pedig előlről kezdik az egészet!

 

HENRI - FREDERIC  AMIEL  /1821 - 1881 /  Írja az öregedésről :  Kellőképpen elviselni az öregedést, az a bölcsesség mesterműve, és az egyik legnehezebb része az élet nagy művészetének!

 És még van, nagyon sok elmés gondolat, de talán már ennyi is unalmas lehet egyszerre!  Talán máskor még írok ezekhez, mert jópárat kijelöltem, hogy másokkal közölni talán érdemes!   

 

 

 

2014. 07. 06. 11:57
3 FONTOS SZABÁLY AZ ÉLETHEZ:

1. Soha ne válaszolj, amikor mérges vagy.
2. Soha ne ígérj, amikor boldog vagy.
3. Soha ne dönts, amikor szomorú vagy.

/Tendzin Gyaco - XIV. Dalai Láma/





Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco (született: 1935- Kína), Lhamo Donrup, a 14. dalai láma és a tibeti emigráns kormány volt vezetője, melynek székhelye az indiai Dharamszala. A dalai láma a tibetiek vallási vezetője.

Díjai: Nobel-békedíj, Templeton-díj

2014. 07. 06. 11:41



Sir Winston Leonard Spencer Churchill (1874-1965) brit politikus, miniszterelnök 1940–1945 és 1951–1955 között. Kiemelkedő képességű államférfi, szónok és stratéga.

2014. 07. 06. 11:31



Woody Allen (szül. 1935-ben) amerikai író, színész, humorista és filmrendező

2014. 07. 06. 11:29
"Három nehéz dolog van a világon:
Úgy mondani igazat, hogy senkinek se fájjon,
Úgy mondani kellemest, hogy hízelgés ne legyen,
És úgy érvényesülni, hogy senkit ne tapossunk el."
/Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832) német író, költő/

Goethe (Stieler 1828).jpg